Az újfajta zenei szolgáltatások megjelenésének és térnyerésének napjainkban két útja, iránya ismert: Az egyik esetében a startup tulajdonosai dacolva minden jogi kockázattal, kiadói megállapodások nélkül indítják el szolgáltatásukat, a későbbiekben reményei szerint kialakuló hype által generált bevételekre alapozva. A másik esetben jogkövető magatartást tanúsítva, először a kiadói megállapodások megkötésére törekedve próbálnak piacra lépni.
A gyakorlatban a végeredmény mindkét esetben ugyanazt: kudarc. Az első esetben a népszerűség és a használók arányának növekedésével a kiadók vércseként csapnak le jogosnak gondolt bevételeik megszerzésének érdekében, vagy a szolgáltatás bezárását, vagy az üzleti modellt végképp és örökre szanaszét rázó megállapodások megkötését kierőszakolván.
A közelmúlt talán legzseniálisabb zenei stratupja a
Blip.fm. Amely a
twitter, és a mikroblogotszolgáltatást ötvözi a pillanatnyi zenei élményekkel és a személyes rádióállomások semmihez nem hasonlítható örömével.
A szinte pontosan egy éve indult szolgáltatás szülőatyja,
Jeff Yashuda, egy meglepően őszinte hangvételű
blogbejegyzésben ecsetelte a szolgáltatás egyre súlyosbodó helyzetét. Ugyan konkrétumokat nem említett, szavaiból egyértelműnek tűnik, hogy a nagy nemzetközi kiadók számára elérte azt az ingerküszöböt a Blip.fm népszerűsége, amikor is jogosnak vélt jussukat kezdik el követelni.
A kiadói nyomás hatására a következő, a szolgáltatást sok szempontból alapjaiban megrengető változásokra került sor. Ezek közül a leglényegesebb, hogy a zenék többsége az
Imeem stream alkalmazása segítségével lesz elérhető és meghallgatható. Mindez természetesen egy sornyi korlátozást is jelent, hiszen az Imeem-n megtalálható tartalmak egy része csak az Egyesült Államokból érhető el. További korlátozás lesz, hogy csak az együttesek által is elismert, publikus Mp3 lelőhelyek lesznek linkelhetőek, valamennyi korábbi blip esetében elindul az Imeem-s linkekre való csere, a Blip fm. widgetben továbbra is megjelennek majd a dalok, azonban nem lesznek lejátszhatóak a widgetben.
A napokban blippelők már saját bőrükön érezhetik a változásokat, gyakran 30 másodperces dalrészletekbe futva, több és több zenét nem találva. Jelen pillanatban az természetesen mégg nem jelenthető ki, hogy a Blip.fm (is) fennakadt a lemezkiadók hálóján, ugyanakkor a jelek aggasztóak, s a magunk részéről nem sok jóra számítunk Blip.fm ügyen az elkövetkezendő hetekben, hónapokban.
A Blip.fm-el és a többi streaming szolgáltatással történtek egy dologra azonban hangsúlyosan rávilágítanak: jelen üzleti környezetben úgy tűnik az életben maradás (s itt nem feltétlenül az üzleti értelemben vett életben maradásról inkább a jogi életben maradásról beszélünk) egyetlen járható útja a kiadókkal való közös cég alapítás. Ennek is megvannak az egyértelmű hátrányai, de úgy tűnik, a bevételekben való osztozkodás révén a kockázatokban is jobban hajlandóak osztozni a tartalomtulajdonosok.