Az elmúlt években a zenefogyasztási szokások fokozatos átalakulásával a különböző streaming szolgáltatások, illetve a digitális rádiók térnyerésével az ezekhez kapcsolódó üzleti viták száma is egyre nőtt. Mindenki emlékszik a digitális rádiók szövetségének sziszifuszi vitájára az amerikai jogvédő hivatallal, amely végül (részleges) kompromisszummal zárult.
Az online , on demand rádiók esetében az egyik kulcskérdés, melyről a kiadók illetve a rádió tulajdonosok a legritkább esetben tudnak megegyezni az interaktrvitás határa. Mi az a pont, ahonnan egy on demand rádió annyira interaktívnak kezelendő, hogy a playlist szolgáltatásokhoz hasonló per stream díjak kivethetőek rá.
A Yahoo által, 2001-nen indított Launchast rádió esetében a hallgatók az egyes dalok esetében megszakíthatják azok hallgatását, s egyből a következő dalra ugorhatnak. A kiadók értelmezésében ez már elérte azt a fajta interaktivitási szintet, amelynél meglátásuk szerint már per strem díj illetné eg őket. A Yahoo nem így gondolta, s a kiadókkal való megállapodás nélkül indította el a szolgáltatást. Válaszul a SONY Music, s az érdekkörébe tartozó kiadók beperelték a Yahoo-t a kiadói jogok hiányára a hivatkozva.
A múlt hét végén meghozott másodfokú ítélet értelmében, a 2007-ben hozott elsőfokú ítélettel szemben a bíróság értelmezése szerint az egyes dalok átugrási lehetősége a hagyományos FM rádiók esetében is lehetséges, adóváltáshoz hasonlítható leginkább, s így nem tekintető olyan mértékű kontrolnak, amely szükségessé tenné a kiadói jogok megszerezését hozzájuk.
A bíróság döntés egyrészt figyelmeztetés a zeneipar számára, hogy a zenefogyasztási szokások módosulását egyre inkább beépül s joggyakorlatba. Másfelől a precedens alapú amerikai joggyakorlat miatt az on demand rádiók számára végre megteremtheti aztafajta jogbiztonságot, amely elegendő lehet a befektetők bevonsához, illetve a nyugodt üzleti tervezéshez.