2009 vége, 2010 évének eleje Európában egyértelműen a svéd startup, a Spotify egyre nagyobb sikereiről szólt. Mi magunk is többször megemlékeztünk a szolgáltatásról, kiemelve, hogy rendkívüli módon ügyelnek a terjeszkedésük során, hogy a szolgáltatás üzemeltethetősége, finanszírozhatósága megmaradjon.

 

Azzal ugyanakkor mindenki tisztában volt, hogy ahhoz, hogy Daniel Ek és társainak  a műve valós pozícióját csak akkor foglalhatja el a digitális zenei világtérképen, amennyiben az amerikai piacra is belép s ott is sikeres tud lenni.

 

A tét nem kicsi, ezt is tudja mindenki. Amennyiben az amerikai piacot is meghódítja a Spotify, úgy gyakorlatilag az egész világot meghódítja, s lesz a vezetői streaming zenei szolgáltató.Mindezzel természetesen azok a kiadók is tisztában vannak, akik a kisebb európai piacokra kedvezőbb, a Spotify európai terjeszkedést illetve rentábilis működést lehetővé tevő  konstrukció keretében tett elérhetővé tartalmaikat.Úgy tűnik, a nagy amerikai piac esetében, illetve a világgazdasági válság által erősen megrostált  digitális zenei startup-ok hiányában már az eddig még –amúgy sem túl jelentős- flexibilitásuk és megállapodási készségük tovább csökkent. A hírek szerint ez a legfőbb oka annak, hogy az immáron megújult és a közösségi funkciókat is hangsúlyosan használó és kihasználó Spotify nem tudott még belépni az amerikai piacra.

 

Eredetileg ez év harmadik félévében, azaz legkésőbb kora ősszel tervezett belépni az amerikai piacra a svéd alapítású cég, ez jelenleg azonban szinte teljes biztonsággal kizárható. A kérdés jelen pillanatban sokkal inkább az, hogy idén sikerül-e vagy a jövő évre tolódik. A cég állítása szerint idén mindenképpen kilépnek az amerikai piacra.

 

A rettenetesen hosszúra nyúló  tárgyalások mögött alighanem a teljesen különböző európai és tengerentúli zenei piac áll. Míg Európában a CD eladások drámai csökkenését a digitális szolgáltatások növekedése egyáltalán nem tudja ellensúlyozni, sőt, maguk a digitális szolgáltatások is küszködnek, addig az Egyesült Államokban a CD eladások csökkenése, ha nem is teljesen, de részlegesen ellensúlyozódik az egyre népszerűbb digitális szolgáltatások által. A szolgáltatás paletta pedig egyre csak nő és nő..a kezdeti, úttörőnek számító iTunes óta a piacra lépett az Amazon, s a letöltés típusú szolgáltatások mellett, az ingyenes, alapvetően a meghallgatásra koncentráló szolgáltatások is egyre nagyobb számban és egyre magasabb színvonalon jelennek meg. Egy olyan piacon, aghol egyszerre van jelen a Pandora, a Last.fm, a MOG, a Rhapsody, s amely piacra tervezi a belépését az Apple valamint a Google is, valljuk meg, a kiadóknak valóban nem sok okuk van újabb és újabb szereplők beengedésére.

 

A Spotify tengerentúli piacra, piacokra való belépési esélye tehát drasztikusan csökkent. Mindez egy alapvetően befektetők tőkéjén alapuló cég esetében akár még fekete fellegek közeledését is jelentheti. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a kontinensen a svéd szolgáltató pénzügyileg biztonságos módon, magas színvonalon működik, miközben a tengerentúli vetélytársak meg az európai piacra nem nagyon céloznak, annak mérete valamint a lényegesen alacsonyabb fizetőképes kereslet miatt. Mindez pedig akár a nem is olyan távoli jövőben azt eredményezheti, hogy a Spotify inkább több és több európai országban jelenik majd meg, az Egyesült Államokbeli szolgáltatók pedig egyre inkább és inkább a saját piacukra és az ott való térnyerése koncentrálnak majd. A digitális zenei világ pedig egy pillanat alatt kettészakad…