A magyar digitális zenepiacról méretés jelentősége okán sajnos viszonylag kevés alkalommal volt alkalmunk írni, alapvetően akkor, amikor örömteli módon egy-egy nagyobb piaci szereplő, mint a Spotify, a Deezer vagy éppen az Rdio megjelent a kicsi magyar piacon is.

Alapvetően ezen világcégeknek és stratégai partnereiknek köszönhetően sikerült a 2009-es tetszhalott állapotból 2013-ra eljutni odáig, hogy a meredeken- évi 1 milliárd forinttal- csökkenő CD eladások mellett a digitális szegmens 65%-al képes növekedni. Az idén tavasszal közzé teendő 2014-es adatok jó eséllyel ezt a trendet erősítik majd, mégis 2015 lehet majd a zeneipar fekete éve.

Az alábbiakban négy olyan területet sorolunk fel, amelyek alapjaiban határozzák meg a magyar zeneipar és elsősorban a digitális zeneipar  20015 utáni helyzetét, és amely területek mindegyikében komoly megoldandó kérdések állnak az év kezdetekor az iparág előtt...

1. Tovább csökkennek zeneipari bevételek

Ahhoz, hogy a CD eladások terén keletkező, most már évek óta jelentkező, éves szinten közel 1 milliárd forintos – csak 2010 óta- összesen mintegy 1.6-1.8 milliárd forintnyi bevétel kiesét ellensúlyozni lehessen, ahhoz a digitális szolgáltatások sokkal erőteljesebb felfutására lenne szükség. A továbbiakban részletezendő okok miatt erre nem nagyon számíthatunk, így a magyar zeneipar bevételei 2015-ben, sőt 2016-ban is várhatóan érdemben csökkennek majd.

2. A Deezer elhagyja az országot

Amint azt az Index meglepően pontos és jó cikkben elemezte, a tisztázatlan jogi helyzet  ( lásd magyarázatunkat a post alján) miatt, az EJI, vagyis az Előadóművészi Jogvédő Iroda beperelte a Deezer-t és egy azt állítja, hogy a francia cég és a mögötte álló kiadók egy forintot nem fizettek még a zenészeknek. ( ez így ebben a formában persze nyilván nem lehet igaz, hiszen a háromféle díj- szerzői jodíj, előadói jogdíj, kiadói jogdíj-  közül a szerzői és a kiadói helyzete teljesen rendezett.

Ennek ellenére a magyar törvények betűjéhez ragaszkodva, az EJI-nek igaza van. Így amennyiben valóban beperli a Deezer-t a francia cég vagy maga is beperelheti a kiadókat akikkel kapcsolatban áll, vagy az egyszerűbb megoldást választva, elhagyhatja a magyar piacot.

3. Továbbra sincsen komoly kommunikáció a steaming szolgáltatások körül

A Deezer illetve a Spotify magyar piacra lépése illetve az a tény, hogy mindkét cég nagyon komoly telekommunikációs támogatással lépett a magyar piacra. Mind a Telenor, mind a Magyar Telekom intenzíven kommunikálta saját szolgáltatását, egy ideig.

A Telenor tavaly aztán már szinte semmilyen felületen nem kommunikálta érdemben a francia céggel közös szolgáltatását, csak a saját honlapján. A Telekom a nyáron, az általa (is) támogatott fesztiválokhoz időzítve jelentette be a Spotify-al való együttműködést, amelyet erőteljes kommunikáció is követett. Ahogy azonban a nyár elmúlt, úgy tűntek el a magenta színű Spotify hirdetések, hogy aztán cikkünk írásakor a tarifacsomagokat ajánló oldal alján találjuk meg a Telekom zenei csomagját.

A két telekommunikációs cég inaktivitás egyrészt érthető (a különadók pontosan az innováció és a beruházás elől veszik el a pénzt..) ugyanakkor az olyan fejletlen(ebb) piacokon, mint a magyar lényegében a telco cégek és az általuk kínált zenei csomagok jelentik az első szintet az önálló , fizetős zenei piac megteremtéséhez.  

 4. Fontos nemzetközi szolgáltatások maradnak távol Magyarországtól

A magyar piac roppant kicsi, így a nagy nemzetközi szolgáltatók közül alapvetően csak azok és azokkal a szolgáltatásaikkal léptek be a ,magyar piacra, amelyek valóban világméretű lefedettségre törekszenek.

Ennek „köszönhető”, hogy például az Amazon a lá carte szolgáltatása az Amazon MP3 , vagy a 21.századi MTV, a Vevo vagy az on demand rádiózás kitalálója és piacvezetője, a Pandora a magyar zenekedvelők számára csupán hírből ismert.

A fentebb említett bizonytalan és egyre feszültebb jogi helyzet pedig semmi esetre sem kedvez új szolgáltatók belépésének, sőt inkább a most is jelenlevő szolgáltatók távozását segítheti elő. Sajnos 2015-re sok tekintetben ugyanolyan aggasztó helyzetbe került a magyar zeneipar, amely,  a legnegatívabb szkenárió megvalósulása esetén azt eredményezheti, hogy valamennyi nagy nemzetközi szolgáltató kivonul a magyar piacról, amely így visszaesne arra a szintre, mint amilyenben  2011-ben volt, a Track.hu és a Songo bezárása után.