A Youtube a világ zeneiparának meghatározó szereplője, tetszik- nem tetszik egyes szereplőknek. A kiemelt figyelem pedig ebben az iparágban nem mindig  jelent egyet a szerencsével…Több zeneipari szereplő ugyanis elsősorban a Youtube-ot hibáztatja azért, amiért hiába nő drasztikusan a streaming szolgáltatásokat használók száma, a bevételek ezt elmaradó mértékben növekednek, azaz nyílik az a bizonyos olló és a streaming piac így tulajdonképpen egyre inkább kettészakadóban van: a fizetős streaming szolgáltatásokért fizető mintegy 70 milió ember  több, mint 2 milliárd dollár érbevétel generált, miközben a nem fizető 900 millió alig 634 millió dollár, elsősorban hirdetési bevételhez segítette az előadókat.

A Youtube kapcsán az egyik legtöbbet kritikai éllel hangoztatott adat az, hogy a Content ID bevezetése, azaz 2007-óta mintegy 3 milliárd dollárt fizetett ki a jogtulajdonosoknak. Az év végére illetve a  jövő évre újabb adatot kaptak a kritikusok, melyről vitázhatnak. A Youtube  közleménye  egyik vezetőjének, Robery Kyncl-nek a blogbejegyzése alapján  ugyanis csak az idei évben 1 milliárd dollárt fizetett az előadóknak és a jogtulajdonosoknak, és ebben az összegben a Youtube Red, azaz a prémium előfizetéses szolgáltatásból származó bevétel.

Az, hogy ez sok vagy kevés természetesn4 megközelítés kérdése.  Ha azt nézzük, hogy 2015-ben mintegy 600 millió dollárt fizetett a Youtube, akkor egyértelműen  növekedésről beszélhetünk. Ha abból indulunk ki, hogy idén   piackutatási adatok alapján az amerikai 63%-a hallgatott zenét a Youtube-on, úgy az, hogy a legjelentősebb zenehallgatási forrás mindösszesen a világ zeneipari bevételeinek 4%-át adja, akkor valóban  megállhatja a helyét a Youtube-ot érő rengeteg kritika. Akkor pedig. Hogyh pedig  azt is figyelembe vesszük, hogy a vezető streaming szolgáltatás, a svéd Spotify  tavaly, azaz 2015-ben  1.6 milliárd dollárt fizetett ki jogdíjként, az felveti az egyenlő elbánás kérdését.

A béke egyelőre még messze van, ugyanakkor mindkét fél számára fontos, hogy megállapodás szülessen előbb vagy utóbb. A Youtube számára két okból is. Egyrészt mert  közeledik a kiadói megállapodásainak megújítása, amely eleve hosszas folyamatnak igérkezett, de  most már biztosan kijelenthető, hogy az lesz és hogy az alkudozásnak pedig részét képezi majd az, hogy a kiadók és a jogtulajdonosak magasabb részesedést kapjanak a hirdetési bevételekből. Ennek érdekében pedig abszolút elképzelhető, hogy a kiadók  az eddiginél szervezettebb módon a Youtube esetében is akadályozni fogják a friss tartalmak bekerülését az ingyenesen elérhető szolgáltatásokba vagy szolgáltatás részekbe, azaz lényegében egy a filmiparhoz hasonló rendszer jönne létre, ahol  meg lenne határozva hogy melyik szolgáltatás típusba mikor kerületnek bele az egyes friss tartalmak.

Másodsorban pedig a Youtube számára kiemelkedő fontosságú, hogy ne engedje azt, hogy a kiadók kizárják tartalmaik egy részét, hiszen az erősíteni azt a már elindult trendet amely a jelek szerint 2016 első féléve úgy tűnik fordulópontot hozott a zenefogyasztási szokásokban: több dalt hallgattak ugyanis meg az Egyesült Államokban, mint ahány zenei videót megnéztek.  ( itt nyilván a zenei videó fontos peremfeltétel..) 2015-ről 2016-ra a Top 5 audio stream több, mint megduplázódott, addig a video streamek csak is mértékben növekedtek.  Azaz a  legnagyobb slágereket az amerikai fogyasztók  egyre inkább az audio stremaing szolgáltatásokon keresik és ott is hallgatják.

És persze a kiadók számára sem opció, hogy véglegesen összerúgják a port a Youtube-al. Egészen addig biztosan nem, amíg a zenekarok és zenei tartalmak marketingjében  a Youtube szerepe megkerülhetetlen.