A koronavírus járvány komplett iparágakat  fagyasztott le, és ezek között  több, a szórakoztatóiparba illetve a zeneiparba tartozó is van. Érdekes módon azonban a zeneipar esetében a kép egy fokkal vegyesebb ennél:  

 1. Az élő zene teljes eltűnése

Minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig.  A lemondott koncertek és fesztiválok sora immár június végéig ér, és beleesett a jubileumi, ötvenedik Glastonbury fesztivál is.  ( és szerintünk belefog a Balaton Sound és a Volt is..) Mindennek természetesen azon cégek esetében, amelyek a tőzsdén, tőzsdéken is jelen vannak, azonnal brutális hatása volt.

A legmeghatározóbb  koncertszervező cég, a Livenation árfolyama egy hónap alatt nagyjából a harmadára zsugorodott…és ez még nem is biztos, hogy a vég, hiszen senki nem tudja,. pontosan meddig is  kell majd az  eseményeket mellőzni.. De ha tippelnünk kéne, az igazán nagy stadion koncertek, fesztiválok esetében akár 12-18 hónapig is!

 2. Streaming szolgáltatások

A videó streaming szolgáltatások használata  brutálisan megnőtt, ( a Nielsem előrejelzése szerint 60%-al több mozgóképes tartalmat fogunk fogyasztani ,amíg otthonainkba vagyunk zárva)  olyannyira, hogy az Európai Unióban , már adatforgalmi korlátok bevezetésén gondolkoznak ezen szolgáltatások esetében.

Az audio streaming esetében a helyzet komplexebb, hiszen a zenei tartalomfogyasztás jelentősége  napjainkban már on the go , ami a jelenlegi  helyzetben egyre alacsonyabb, ez pedig a streaming audio szolgáltások hallgató és felhasználó számát is érinteni kellene…

Az első becslések alapján ez szerencsére nem, vagy csak minimális mértékben igaz. A piacvezető Spotify globális zenehallgatási adatai alapján csökken, de nem brutális mértékben a meghallgatott zenék száma, globálisan.

Ésszerű feltételezés lehet ,hogy a csökkenés motorja pontosan a járvány által legjobban sújtott ország, Olaszország lehet., és ez így is van:

Itáliában február közepe óta közel 35%-al csökkent a meghallatott dalok száma- azaz a karanténban nem a zenébe menekülnek szegény olaszok… A csökkenést mindez jól magyarázza, ugyanakkor  további, markáns csökkenést is jósol, ahogy egyre több és több országban lehet majd az olaszhoz hasonló a helyzet.  

Fontos azonban megjegyezni, hogy a fenti adatok csupán a top 200 legnépszerűbb dal adatait mutatják. Mivel a járvány miatt ugyanakkor  a zeneipar alkotói része is leállt, lényegében teljesen eltűnt az új megjelenésű tartalmak. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevesebb zenét is hallgatnak az emberek, azt viszont láthatóan igen, hogy jobb híján régebbi zenéket.

 3. Hosszabb távú kilátások

A 2008-as gazdasági válság idején  streaming zenei szolgáltatások még alig léteztek, így  abból  nem lehet egyértelmű párhuzamot állítani és következtetéseket levonni. Koncertek és maga a szórakoztatóipar már akkor is létezett.  és a szórakoztatóipari költségek voltak az elsők, melyeket a válság kapcsán csökkentettek az emberek.

Most annyival súlyosabb a helyzet, hogy a koncertekre járás most nem csupán gazdasági okokból lehet áldozat, hanem azért is, mert a tömeget még lehet, hogy hossz hónapokig kerülnünk kell majd világszerte.

A streaming zenei szolgáltatásokat a tömeg nem, a munkanélküliség azonban érdemben sújthatja majd. Statisztikai tény, hogy a streaming szolgáltatások használó tábora a fiatalabbak közül kerül ki elsősorban és ők azok, akik könnyebben és gyorsabban elveszítik munkájukat.

A videó tartalmak esetében a megkérdezettek negyede jelezte, hogy  lemondaná egyik (!!) előfizetését. Ez a becslés a streaming zenei szolgáltatásokra is igaz lehet, azzal a fontos és nem elhanyagolható különbséggel, hogy  a streaming zenei szolgáltatások esetében nem  mondható általánosnak, hogy több szolgáltatásra fizetnénk elő. Így a lemondás az itt egyben előfizető vesztést is jelent majd, az egész iparág számára.

Esetleg megoldást jelenthet majd- és ezzel jó eséllyel sokan is élnek majd- hogyha a szolgáltatások ingyenes, de korlátozott funkcionalitást biztosító részét használják a továbbiakban.  Így tehát az ingyenesen, hirdetési bevételekből élő szolgáltatások- globálisan a Youtube, az Egyesült Államokban a Pandora- profitálhatnak ebből a kellemetlen helyzetből.