A világ digitális zenei bevételeit 5-7 hatalmas piac ( Egyesült Államok, Japán, Egyesült Királyság, Németország, Brazília, Franciaország, Ausztrália) adja ki. Több olyan ország is van ugyanakkor, amely népessége alapján igen komoly digitális zenei bevételekkel kecsegtethet.

Az egyik ilyen ország Oroszország. Az orosz piac veszélyes amolyan igazi mély víz a streaming szolgáltatók számára. Egyrészt azért, mert Oroszország, amely sokáig, a legalitás és illegalitás határán mozgott és ahol a legális szolgáltatások terjeszkedését a roppant népszerű szürke tartományban mozgó szolgáltatások mellett az a fizetési megoldások hiánya is gátolta. Másrészt pedig azért, mert a helyi szereplők az illegalitás határán egyensúlyozva felépített hatalmas ügyfélbázisukat most már igen ügyesen tudják prémium előfizetőkké konvertálni.

A nagy nemzetközi szereplők számára így az orosz piac egyszerre fontos is és nehéz terep is. A Deezer lassan 10 éve van jelen Oroszországban, mégsem tudott meghatározó szereplő lenni, az Apple Music sikeresebb, de sikere ugyanakkor veszteséggel is jár, járt, nem is kicsivel. A roppant árérzékeny orosz piacon ugyanis a streaming szolgáltatások előretörésével az a lá carte letöltő szolgáltatások bevételei drámai zuhanásba kezdtek.

3 millió előfizetőnél az orosz Spotify

Az orosz zenei piacról a legtöbbször, mint nem létezőről beszéltek az zeneipari szakemberek, kiadói képviselők. Mindez azonban alapjaiban változott meg 2016 májusában, ugyanis az orosz parlament alapjaiban változtatta meg a szerzői jogi törvényt, ami lökést adott a lokális streaming szolgáltatások...

Posztunk alanya, a Spotify nem teljesen új szereplő ezen a nagyon speciális piacon. Daniel Ek cégem r 5 évvel ezelőtt 2015áben is fontolgatta az orosz piacra való belépét, akkor elsősorban a Deezer terjeszkedésére adott válaszul.

2020-ban a Deezer már nem tekinthető a svéd cég valódi vetélytársának,  így a lépés- sokkal inkább tekinthető az Apple Music elleni védekezés részének. ( bár  globálisan lassan az Apple Music is egyre kevésbé tekinthető a Spotify kihívójának)  Persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az orosz piac 2019-bn globálisan az egyik legjobban teljesítő piac volt, 50%-ot meghaladó zeneipari bevétel növekedéssel.  

A fejlődő piacok. mint az orosz is- egyre fontosabb szerepet játszanak a növekedésre ítéltetett streaming szolgáltatások számára. A világ zeneiparának hosszú távú növekedése ugyanis az olyan, ma még fejletlen, de hatalmas potenciállal bíró piacok által  áll majd elő, mint az orosz vagy éppen az  indiai.

A Spotify és a többi streaming piaci szereplő számára intő és aggasztó jel, hogy a globális streaming növekedés már 2019-ben is lassult, 2020-ben pedig a koronavírus hatás miatt szinte megtorpanhat majd.  A fejlett nyugati piacok esetében pedig már a streaming növekedés szinte megállt.

A svéd cég az Apple-el szemben- amely számára a zene amúgy sem bevételi kérdés- több okból kifolyólag is  ( például mert nincsen egy évente több millió darabban értékesített, felülárazott hardvere) a feltörekvő piacokban látja a kiutat.  Azokban a feltörekvő piacokban, ahol és amelyekben a potenciál valóban hatalmas, csak nem a nyugatihoz hasonló árakon…Az orosz piac esetében ez azt jelenti, hogy a havi előfizetési dj, a nyugti országokban megszokott 5-10 dolláros árhoz képest  alig tbb, mint 2 dollárért lesz elérhető.

Hogy a Spotify miért várt ilyen sokat az orosz piaccal arra több válasz is adódhatna, a leglogikusa még is az, hogy mostanra érett meg akkorára a piac, hogy érdemes legyen vele foglalkozni. 2019-ben 247 millió dolláros volt az orosz streaming piac, ami nem rossz  különösen a korábbi adatokat ismerve)  de messze nem akkora, mint egy brazil vagy egy indiai vagy egy kínai piac.    

További nehezítő tényező, hogy az orosz  streaming piac 80%a a hely szereplők kezében van, így az szinte kizárható, hogy Daniel Ek csapat gyors és átütő sikert tudna aratni Putyin országában.