A streaming zenei szolgáltatások alapjaiban változtatták meg azt, ahogyan zenét fogyasztunk és tettek lehetővé olyan mértékű zeneipari bevételeket, melyeket utoljára a CD korszakban, azaz még az 1990-es években láthattunk. Az IFPI adatai alapján közel 600 millió ember fizet a streaming zenei szolgáltatásokért. Ami egyrészt hatalmas szám, ugyanakkor a világ népességének kevesebb, mint 10%-a, azaz kevesebb, mint minden tizedik ember fizet a világon a legális zenei szolgáltatásokért. ( Miközben a Youtube-on mintegy 2 milliárdan néznek zenei videókat.. ingyen!)
Globálisan pedig mintegy 3 milliárd ember van, akik fogyasztanak zenei tartalmakat, azonban azért nem fizetnek vagy esetleg szürke zónás forrásból teszik azt. Ezt a hatalmas tömeget tekinti célpontjának a kolumbiai és mexikói zeneipari szakemberek által alapított TREBEL.
S hogy mit tud a TREBEL, mint esetleg más, piacon levő alkalmazások nem? Ha csak és szigorúan a funkciókat nézzük, akkor szinte semmit. Mégis a TREBEL koncepciójában, üzleti modelljében valami egészen újat és szokatlant próbál meghonosítani!
Ha nagyon egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, mit is kínál a TREBEL, azt mondhatjuk, hogy ingyenes,akár offline zene streamelési lehetőséget. Ez a fejlett vagy közepesen fejlett piacokon, ahol a bankrendszer, az internet ellátottság megfelelő úgy hangozhat, mint a mainstream vezető audio streaming szolgáltatások fapados verziója.
A gyakorlatban azonban nem erről van szó, nem is véletlen, hogy a TREBEL szabadalmaztatta is saját ingyenes , hirdetés alapú megoldását, ami sok tekintetben több és felhasználóbarátabb mint a fent említett nagy nemzetközi streaming szolgáltatások általa ajánlott ingyenes elérés. ( a hirdetéseket például nem zenehallgatás közben, hanem a számok letöltésekor jeleníti meg.)
A fejletlen piacokon, ahol az illegális letöltések még mindig igen komoly problémát jelentenek, és ahol nagy globális streaming szolgáltatók igazán nem tudták még meghódítani a piacokat, ott igenis van létjogosultsága egy ilyen sok tekintetben valóban fapados streaming szolgáltatásnak.
|
Digitális zenei forradalom Mexikóból? A TREBEL koncepciója egyszerre hat álomszerűnek és hihetetlennek, megvalósíthatatlannak. Ha mindehhez hozzávesszük az alkalmazás megszületésének körülményeit, az tovább fokozza majd mindezt! A TREBEL ötlete ugyanis mexikói középiskolai diákok illegális tartalom csökkentésének igényből fogalmazódott meg! Gary Mekikian,az egyik alapító hallotta ugyanis, hogy a másik alapító gyerekei (kénytelen-kelletlen) illegális formából szerzik be a nekik tetsző zenei tartalmakat. A kalózkodás tehát abszolút létező probléma, még a Spotify, az Apple Music és a Deezer által megváltoztatott zenefogyasztási szokások éveiben is. Mi sem mutatja ezt jobban,minthogy TREBEL hazájában, Mexikóban a Top 10 zenei mobilalkalmazásból 8 kalóz alkalmazás…Az ingyenes zenei tartalmak hallgatására létezett megoldás Mexikóban, azonban az is egy tisztén streaming alapú megoldás volt amihez internet kapcsolat szükséges. Ez adta a második pillérét a az ötletnek, a offline zenehallgatás lehetőségét. Az üzleti modell pedig sokak érdeklődését felkeltette, az Egyesült Államoktól kezdve Mexikón át Dél-Amerika más részeiig. Ahogy az alapítók fogalmaznak: A TREBEL a mexikói ötlet találkozása az amerikai tőkével. Az eddigi befektetések értéke 5-10 millió dollár körül lehet.
Ehhez pedig plusz tőke kell, ez nem kétséges. Ezt egy roppant bátor húzással a tőzsdéről szeretné megszerezni a cég. Nagy kérdés persze, hogy a kibocsátás után majd hogyan szerepel a részvény a piacokon? |
Ez mind szépen hangzik, de hogyan lehet működőképes egy olyan szolgáltatás, amely bevallottan nem is akar előfizetéses modellben működni? A megoldás, mint sok esetben most is a hirdetés! A cég képviselői nem kevesebbet állítanak, minthogy a hirdetőknek köszönhetően ingyen és offline élvezhetik ugyanazt az élményt a TREBEL használók, mint amit a nagy prémium streaming szolgáltatások nyújtanak.
A valóság azt mutatja, hogy igenis lehet piaca a szolgáltatásnak. A TREBEL adatai alapján ugyanis a szolgáltatásnak már jelenleg is mintegy 3-3.5 millió használója van, ami közel 60%-al magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
Ami talán még nagyobb érdeklődésre tarthat számot, azok a bevételek: A cég közlése szerint a már lezárt 2020-as évben 2,3 millió dollár árbevételt generáltak, ami 23%-al magasabb, mint az azt megelőző évben.
Ezek a bevételek nyilván össze sem hasonlíthatóak bármely nagy nemzetközi szereplő hirdetési bevételeivel. Persze az összehasonlítás sántít , hiszen a TREBEL mindezt egy fejletlen piacon, a mexikóin érte el.
Nehéz tehát helyzetünk akkor, mikor azt kell megjósolnunk, mire viheti majd a dél-amerikai alkalmazás?
A piaci és, ahová szeretnének benyomulni, nagyon jó ,és nagyon fontos is. ( nem véletlen, hogy az összes nagy nemzetközi kiadó csatlakozott és elérhetőek tartalmaik szolgáltatásban) A monetizációs modell- ami sok más mellett ahhoz is kell majd, hogy a kiadókat kifizessék- felettébb törékenynek tűnik. Nem maga a hirdetés alapú modell, hanem az, amilyen hirdetési megoldásokkal próbálkozik a TREBEL. Ahhoz, hogy hosszú távon ki tudjon teljesedni az üzleti modell a TREBEL-nek rengeteg energiát kell abba ölnie, hogy a TREBEL márka sokkal ismertebb legyen, és a célcsoport tagjai számára valóban egyet jelentsen az ingyenes zenei tartalom percepciójával.
