Lassan több, mint 2 éve írtuk azt, a piacvezető cég pozícióját vizsgálva, hogy hosszabb távon abszolút nem lenne meglepő, ha a svéd cég a növekvő tartalom kínálatra- zene, podcast, video- hivatkozva árat emelne, miközben akár, további, olcsó, de korlátozott elérést biztosító csomagokat is bevezetne.

Azóta eltelt 2 év, a felerősődő infláció hatására egyre több és több szórakoztatóipari szolgáltató emelt árat ( többek között a Netflix is) , de a Spotify nem.  Annak ellenére nem, hogy közben igen komoly tartalmi befektetéséket hajtott végre, tehát ha innen nézzük, minden oka meglett, lehetett volna, hogy árat emeljen.

Megtették ezt a vetélytársak is, így 2023 nyarára az a furcsa helyzet állt elő, hogy a piacvezető szoláltató egyben a legolcsóbb audio streaming szolgáltató is. Ez nyilván nem csak hosszú, de már rövid távon is nehezen magyarázható és fenntartható állapotot eredményezett.

A svéd cégnek lépnie kellett és lépett is: összesen 49 országban és az Egyesült Államokban emelték meg a havidíj mértékét. Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva. A reklámmentes szolgáltatás egyéni csomaggal rendelkező előfizetői számára 9,99 dollárról 10,99 dollárra emelkedik. A családi csomag havi ára 15,99 dollárról 16,99 dollárra, a diákelőfizetés 4,99 dollárról 5,99 dollárra nő.  

Azaz, a Spotify sokkal tovább várt az éremeléssel, viszont az sokkal drasztikusabb lett, mint ahogyan azt bárki gondolta volna. Eleve az áremeléshez semmilyen extra tartalom nem párosul, szimplán, minden árat megemeltek.  

Maga az áremelés mértéke sem mondható éppen alacsonynak, csomagtól függetlenül, nagyjából 10%-ot emeltek Daniel Ek-ék. A kérdés, ami szinte azonnal megfogalmazódik az az, hogy mindez jelentheti-e azt, hogy a svéd cég egy felhasználóra jutó bevétele ( ARPU) is 10%-al emelkedik majd?

Nézzük meg először a globálisan legjelentősebb piacot, az Egyesült Államokat! A piaci adatok alapján 44.4 Spotify előfizető van az Egyesült Államokban, az ő esetükben havi 1 dolláros áremelés 533 millió dolláros éves bevétel növekedést okozna a Spotify-nak. Némileg szofisztikáltabban és szigorúbban számolva a Spotify amerikai előfizetés átlagosan, eddig havi 4.64 dollárt fizettek, ezt 10%al növelve 5,57 dollár adódik, 44.4 előfizető esetében ez pedig 227 millió dolláros pluszt jelentene a svéd cégnek, évente.  A valóság valahol a kettő, azaz 533 és a 227 millió dollár között lehet, és ez csak, egyetlen, igaz hatalmas piac hatása.

A Spotify legjelentősebb piacát, az európait megnézve és hasonló analízist lefolytatva az európai 89 millió előfizetővel számolva 457 millió dollár plusz keletkezhet, éves szinten.

Ha ezeket a kalkulációkat összeadjuk, az azt jelenti,jelentheti, hogy éves szinten jó eséllyel 1 milliárd dollár extra bevétellel számolhat majd a Spotify. Tavaly a cég éves árbevétele 13 milliárd dollár körül volt, tehát igen, megérheti a kellemetlenséget a lépés. Az optimizmusra minden oka megvan a Daniel Ek-nek és csapatának, hiszen azok szolgáltatók, akik ezt már korábban meglépték nem tapasztaltak előfizetőszám csökkenést.    

Más kérdés, hogy mindez elég lesz-e a svéd cég növekvő gondjainak megoldására? Az áremelés a bevételek növeli ugyan, de a Spotify-nak igazából sosem a bevételeivel voltak gondjai, hanem a költségekkel. Daniel Ek-nek tehát inkább költség oldalon kellene meghúznia a nadrágszíjat, és erre lehet a mostani piaci helyzet, a befektetők és a Spotify magabiztos piacvezető pozíciója lehetőséget is ad majd.