Sok tekintetben fonák módon, de igaz, a különböző streaming zenei szolgáltatások közül talán az Apple Music az, amelyik leginkább a rádiós jellegű funkciókra fókuszál.  Ennek lehet historikus oka is, hiszen az Apple anno egy rádió jellegű szolgáltatással, az iTunes Radioval jelent meg a streaming zenei piacon. ( és bukott vele hatalmasat)   

Az Apple vezetése aztán az immár Apple Music néven futó szolgáltatásban sem feledkezett aztán meg rádió jellegű funkciókról.Ezt a vonalat erősíti meg- markánsan-  az a lépés, melynek keretében az Apple rádiói elérhetővé válnak majd a Tune In rádióplatfornon is, globálisan! A gyakorlatban ez azt jelenti majd,hogy az Apple 6 darab élő rádióadója ezentúl  globálisan, minden olyan országban, ahol a Tune In elérhető.

A lépés két szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt azáltal, hogy ezzel a lépéssel az Apple a szolgáltatásának egy meghatározó funkcióját az iOS ökoszisztémán kívül is elérhetővé tette. És itt ez esetben nem csupán arról van szó, hogy  maga az Apple Music elérhet már Android platformon is,hanem arról, hogy a hat darab Apple rádió szervesen beépül egy globálisan elérhető másik platformba.     

Másrészt azért,mert a partner valóban nem akárki. A Tune In az online rádiók között meghatározó szereplő, így azáltal, hogy az Apple rádiói ott is megjelennek, egy nagyon fontos és népszerű felületen jelennek meg. A siker – ami nyilván az új Apple Music előfizetők számában mérhető majd-pedig leginkább azon múlik, múlhat majd,hogy az integrációja milyen mély lesz és mennyiben tereli majd a hallgatókat az Apple streaming szolgáltatása felé.

A Tik-Tok tengerentúli operációjának eladása lassan 2 éve napirenden van, hiszen- fonák módon-  pont Donald Trump első elnökségének a végső időszakában lett téma a kínai közösségi oldal sorsa.  A kínai céget végül az mentette meg, hogy új elnöke lett az Egyesült Államoknak Joe Biden személyében. Aki aztán elnöki ciklusának végére hogy-hogy, hogy nem oda jutott, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent a kínai közösségi szolgáltató, ezért  vagy új tulajdonost kell találnia, vagy betiltják az Egyesült Államokban.. 

Tulajdonképpen ennek a folyamatnak a végjátékát figyelhetjük most meg, immár ismét Trump elnök vezetésével. A kíni cég tengerentúli működését folyamatosan 90 nappal meghosszabbító Trump adminisztráció ugyanis a jelek szerint nem csak, hogy megtalálta a számára is elfogadható tulajdonost, de a részletekben is megegyezett a kínai kormánnyal.   

Túlzottan nagy meglepetés nem történt, azaz az a befektetői konzorcium amely a télen is már sz esett, és amelynek zászlóshajója az Oracle, lesz majd az a holding, amely a Tik-Tok Egyesült Államokbeli működését vezeti.

Maga a konzorcium felépítése révén 80%-ot amerikai cégek kontrollálnak majd, a Bytedance pedig mindösszesen 20%-os tulajdonrészt tarthat meg magának további korlátozások mellett. A korlátozások az operatív szintre is elértek, ugyanis a kínai cég méltán híres algoritmusát, a tengerentúli felhasználók esetében az Oracle üzemelteti és ellenőrzi majd!

A céget irányító 7 fő boardban a kínai tulajdonos egyetlen helyet kap majd, olyan tagok között, mint Rupert Murdoch vagy éppen Michael Dell.  

A megállapodás tehát megszületett, a tengerentúli felhasználók a jövőben is használhatják a Tik-Tokot és láthatják a más földrészeken létrehozott tartalmakat! Az újonnan létrejött vállalatnak ugyanakkor igen meredek, buktatókkal teli utat kell majd bejárnia.   Kezdve azzal, hogy pontosan milyen szervezeti struktúrában is működik majd a cég, odáig, hogy tud-e majd és ha igen hogyan együttműködni a Bytedance-el, magával.

Van olyan elemző, aki ezt a formálódó megoldást nemes egyszerűséggel Frankenstein TikTok-nak hívja, mivel a politika által megfogalmazott igényeknek megfelel ugyan, de nem tudni ki és hogyan vezeti majd.  

Magában a megállapodásban is van érdekesség, ez pedig nem más, mint az ár. Piaci szereplők eredetileg valahol 40 milliárd dollár környékére helyezték a várható árat, ehhez képest J.D.Vance alelnök bejelentése alapján 14 milliárd dollár körül lesz. Amennyiben ez valóban így van, akkor kijelenthető, hogy az új befektetők igen-igen jutányos áron szerezhették meg a közösségi oldal tengerentúli felügyelet feletti jogokat.

És persze előbb vagy utóbb a Tik-Tok partnereket is érinti majd a változás. A kreátorok számára stabilitást,de várhatóan szigorúbb szabályokat, a hirdetők számára lehetőségét arra, hogy többet költhetnek , különösen akkor, ha a Tik-Tok valóban komolyan gondolja elektronikus kereskedelmi terveit. A végfelhasználók egy ideig jó eséllyel nem nagyon éreznek majd a változásokból semmit,de előbb vagy utóbb számukra is nyilvánvaló lesz, hogy ez a Tik-Tok nem teljesen az a Tik-Tok.   

A globális zeneipar idestova 20 éve élvezi a fokozatos, de biztos emelkedés adta előnyöket. Ez a növekedési ciklus mostanra odáig ért, hogy  globális zeneipari bevételek sosem látott szinteket, a 30 milliárd dolláros értéket közelítik.  Ezt nézve akár azt is írthatnánk, hogy a zeneipar arany évei folytatódnak.

Tulajdonképpen maguk a 2024-es adatok sem feltétlenül adnak, adnának okot arra, hogy ne derűsen lássuk a zeneipar jövőjét, hiszen globálisan közel 5%.al növekedtek a zenepari bevételek, miközben immáron 750 millió ember fizet valamilyen zeneipari szolgáltatásért.     

A globális zeneipar átalakulása-és ezt az IFPI adatai is megerősítik- lényegében befejezettnek tekinthető.  A zeneipar 29 milliárd dolláros bevételének közel 70%-a, több, mint 20 milliárd dollár streaming zenei szolgáltatások előfizetési díjaiból származott. Jellemző, hogy az alapvetően inkább jogosítással kapcsolatos szegmenseken felül egyedül a streaming előfizetésekből származó bevételek tudtak növekedni.

Sokkal árnyaltabb képet kapunk azonban akkor, hogyha  a streaming előfizetésekből származó bevételek növekedését régiónként vizsgáljuk.

Markáns különbségek rajzolódnak ki, globálisan 1 és 22%-közötti régiós növekedési értékeket láthatunk.  A magasabb értéket Dél- Amerika illetve a Közel-kelet mutatja, az alacsonyabbat pedig  világ jelenleg legnagyobb zenei piaca, az amerikai és az ázsiaiak.

Ezzel pedig tulajdonképpen el is érkeztünk a globális zeneipar, konkrétabban a streaming zenei szolgáltatások fő gondjához: a növekedés egyre inkább (csak) az olcsóbb, fejletlenebb zenei piacokra koncentrálódik.   

Ezzel pedig az a gond, hogy ezeken a piacokon nem lehet megszokott 10-13 dollárnak megfelelő havidíjon árulni a szolgáltatást, azaz az ezeken való felhasználószámbeli növekedés nem fog tudni ugyanannyi bevételt hozni a szolgáltató konyhájára, mint a fejlett ,nyugati vagy távol-keleti piacokon.

Ez a jelenség pedig akár már rövid távon is elhozhatja azt a sokak által rettegett- állapotot, hogy a globális zeneipar bevétel növekedése megáll. Újra indulni pedig csak akkor fog, hogyha a piaci szereplők megtalálják azt az új formátumot, szolgáltatástípust, ami az előfizetés alapú streaming helyére léphet majd.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb zenei piaca, így bár a növekedése elmarad már a fejlődő piacokétól,  fontossága messze-messze megelőzi azokét, stratégia szempontból feltétlenül. Így az, hogy ki is ennek a piacnak a vezetője, egyfajta presztízs kérdés. Az Apple számára például a globális vezető szerep megszerzésének sikertelensége után/ ellenére  a tengerentúli piaci vezető szerepe mindig is kiemelkedő helyen szerepelt a céljaik között.Ez eddig nem sikerült, hiszen ahogy a lenti ábra mutatja is,  a USA streaming zenei piacait is a svéd cég vezeti, azonban az előnye messze nem akkora, mint globálisan!

Az Apple számára feltétlenül jó hír, hogy- szemben a globális adatokkal- az amerikai piacon biztos másodiknak mondható a cupertinoi cég, és a tengerentúli adatok alapján nem túlzás azt álltani, hogy ott valóban üldözi az Apple Music a Spotify-t. A harmadik helyen a globálisan is erős Amazon van a tengerentúlon. Ami szembeötlő, hogy ezzel be is fejeződött a kétszámjegyű piaci részesedéssel bíró szereplők sora. A negyedik helyezett Youtube Music ugyanis alig 6%-os részt tudhat magából az amerikai piacon. ( Ez nem kevesebbet jelent, minthogy a Youtube Music 100 millió előfizetőjének 90%-a nem az Egyesült Államokból származik! )       

A lista többi helyezettje – akik között található a Tidal, a Soundcloud vagy éppen a Deezer- esetében az összegzett részesedésük sem haladja meg érdemben a 3%-ot, azaz kijelenthető, hogy a világ legnagyobb zenei piaca mindössze 4 szereplő által dominált.  

A nagy kérdés az, hogy a Spotify, tengerentúlon végrehajtott többszöri áremelése mennyiben változtatja majd meg az előfizetők véleményét. Továbbra is elfogadhatónak tartják majd az ár/érték arányt- ez esetben a svéd cég piacvezető szerepe nem nagyon forog majd veszélyben. Vagy úgy  érzik majd, hogy a svéd ég szolgáltatás már drága. Ebben az esetben válhat hamar, igen-igen érdekessé és kiélezetté a piaci helyzet az Egyesült Államok streaming zenei piacán.  Persze a Spotify készül erre a helyzetre, és mióta gyakran emeli árait, azóta a termékfejlesztést is felpörgette, annak érdekében, hogy minél több mindent kínáljon előfizetői számára.  

A streaming zenei szolgáltatások piaca immáron évek óra relatíve változatlanként jellemezhető. A piacvezető személyét illetően nem nagyon vannak kétségek, a Spotify szerepét, a jelenlegi üzleti modellek mellett nem nagyon veszélyeztetheti bárki. Ez a sok tekintetben befagyott piac egyben azt is jelenti, hogy a piacra belépni vágyók száma is markánsan lecsökkent.

Éppen ezért az olyan speciális és érdekes, mikor egy más területen domináns szereplő jelenik meg a streaming zenei piacon.  Nyomban felmerül ugyanis a kérdés, hogy az a tudás, amivel a másik terület képes volt meghódítani és dominálni, az vajon mire lehet elég ezen a piacon?

A Nintendo a játékok piacán ugyanolyan egyeduralkodónak számít, mint a Spotify. Így tulajdonképpen nem meglepő, hogy sahét zenei streaming szolgáltatást hozott létre, Nintendo Music néven, ahol a játékaiban szereplő zenei tartalmak találhatóak meg.

Olyan mennyiségű tartalom érhető el a szolgáltatásban, hogy a Nintendo szinte ugyanazokat a szervező elemeket tudta, tudja használni, mint  a streaming zenei piac  vezető szereplői. Azaz a Nintendo Music alkalmazásban lehet szűrni játékok alapján, lehet hallgatni előre összeállított válogatásokat,  hangulat alapú lejátszási listákat, karakter alapú válogatásokat, de természetesen mi magunk is összeállíthatjuk saját listáinkat.  

Az persze nagy kérdés, hogy mire lesz elég ez a mennyiségű, de nagyon specifikus tartalom egy olyan piacon, ahol 100 millió dalos zenei adatbázisokat kínálnak a szereplők. A választ tulajdonképpen a Nintendo meg is adta erre, hiszen a streaming zenei szolgáltatás  csak a Nintendo Switch Online előfizetők számára elérhető. Azaz inkább egy , az Amazon Prime üzleti modelljéhez hasonló megoldásról beszélhetünk, amikor is az alap,előfizetéses szolgáltatás érétkét növelik meg azzal, hogy mellé ingyenesen elérhető zenei tartalmakat adnak.   

Ez alapján- rövid távon szinte bizonyosan- kizárható, hogy a Nintendo belépjen a Spotify és a többi nyugati streaming zenei szolgáltatás piacára. Abban azonban, hogy hosszú távon sem fordul ez meg a japán cég vezetőinek a fejben, nem vennénk mérget…   

A maguk területén mindketten piacvezetők, ráadásul úgy piacvezetők, hogy most már senki nem is kérdőjelezi ,meg, hogy azok.  Mindkét cégben egyre inkább és egyre határozottabban bíznak a befektetők, ami a tőzsdei részvényárfolyamokon is meglátszott.

A két piacvezető cég, a Netflix és a Spotify sorsa abban is közös, hogy mindketten folyamatosan, megállás nélküli növekedésre vannak ítélve a piac és a befektetők által. Itt, ezen a ponton ér össze a két cég története.

A Netflix idei terveiben ugyanis szerepel, hogy markánsan bővítse zenei tartalom kínálatát, ebben pedig nehezen lehetne jobb partnert találni, mint a Spotify-t! A streaming óriás terveiben élő koncertek, zenei díjak illetve vetélkedők egyaránt szerepelnek. Netflix oldalon a zenei projekt vezetésével Jeff Gaspint, a The Voice korábbi producerét bízták meg. A cél pedig nem kevesebb, minthogy a Netlfiy hirdetésekkel együtt járó, olcsóbb előfizetési csomagját is megtöltsék kellően értékes tartalmakkal. A Spotify számára – az egyelőre még csak potenciális- együttműködés fontos továbblépés lehet abba az irányba, amelynek részeként a svéd cég egyre erősebben jelenít meg videós tartalmakat felületein.

A két cégben a fentieken felül még egy közös pont van: A Youtube elleni küzdelem.  A Netflix a tengerentúlon egyre inkább a Youtube mögé szorul akkor hogyha a tartalommal eltöltött időt nézzük, míg a Spotify maga szeretne betörni és eredményes lenni ez olyan területen, amit hosszú-hosszú évek óta a Youtube dominál.   

Két a maga területén végtelenül sikeres, hihetetlenül innovatív vállalat együttműködése lehet majd mindez, ha létrejön. Amire minden szereplőnek érdemes lesz figyelnie, mindkét iparágban…

A Tik-Tok egyszer már a bezárás közelébe került, fonák módon pont Donald Trmp első elnökségének a végső időszakában. A kínai céget égül az mentette meg, hogy új elnöke lett az Egyesült Államoknak Joe Biden személyében. Aki aztán elnöki ciklusának végére hogy-hogy, hogy nem oda jutott, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent a kínai közösségi szolgáltató, ezért  vagy új tulajdonost kell találnia, vagy betiltják az Egyesült Államokban..

Ettől az elnöki székbe visszatérő Trump mentette meg a kínai céget, aki már előre jelezte és kérte a Biden kormányzatot, hogy éljen a jogával és adjon további 90 napot a cégnek arra, hogy rendezze a helyzetet.   

Ez a már önmagában sem egyszerű helyzet bonyolódott azzal, hogy a kínai cég maga is lavírozni próbált a nagyon bonyolult helyzetben, és jobb tárgyalási pozíciót kialakítani magának. Ennek a vége az lett, hogy január 19-én a Tik-Tok eltűnt a tengerentúli alkalmazásboltokból és amerikaiak tízmilliói találták magukat Tik-Tok nélkül.

A  helyzet a normalitás irányába terelődött, amikor előbb Trump elnök hosszabbította meg 90 nappal a  megállapodásra és a helyzet rendezésére rendelkezésre álló időt, majd pedig kisvártatva a  Tik-Tok vissza is került a tengerentúli App store-okba.  

Ez még a télen volt,azóta Trump elnök egyszer már újabb 90 nappal meghosszabbította a határidőt, közben pedig kitört az Egyesült Államok és Kína közötti vámháború. Most már a második hosszabbítás lejáratának a küszöbéhez közeledünk. Trump elnök pedig magabiztos abban, hogy sikerül majd tető alá hozni a tranzakciót.

A Bloomberg tudosítása szerint ugyanaz a befektetői csoport lehet a befutó, amely  áprilisban már egyszer közel jutott a Bytedance-el való megállapodáshoz, azaz az a befektetői csoport, amelyben az Oracle is szerepel.     

A beszámolók szerint a megállapodás értelmében az új befektetői csoport 50%-os részesedést szerezne,  Bytedance részesedése 20% alá csökkenne, míg a jelenlegi tengerentúli befektetők részesedése 30% körül alakulna.

A megállapodás tehát ( ha Xi elnök is ellenjegyzi) akár heteken belül létrejöhet, sok problémát és kérdést megoldva. Ugyanakkor sokat ki is nyit majd. Nagy kérdés, hogy milyen lesz ( lesz-e egyáltalán) együttműködés  a Bytedance központ és az amerikai  leányvállalat között? Ugyanazt a stratégiát követi-e majd az amerikai leány, mint a Tik-Tok a világ többi részén?

A Spotify-t, a mi cikkeinkben is legtöbbször, mint az audio streaming zenei piac vezetőjéről szoktunk írni.   A svéd cég zen kehet alaposan megsértődne, hiszen Daniel Ek és emberei évek óta azon dolgoznak, hogy a Spotify egyfajta zenei központ legyen, ahol minden zenével kapcsolatos tartalom megtalálható, legyen szó zenéről, hangoskönyvről, podcastról vagy éppen videóról.

A svéd cég régóta szemez a videó tartalmakkal. Már 2016-ban létrehozott valamilyen fajta videós megoldás, melynek keretében olyan komoly tévétársaságokat  és médiacégeket győzött meg ,mint az NBC, a Universal, a Fox a Viacom illetve a Vice annak érdekében, hogy adják tartalmaikat az induló szolgáltatáshoz.A szolgáltatás akkor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, talán pont amiatt nem, hogy ( akkor még) a Spotify az emberek szemében nem volt más és több, mint egy streaming zenei szolgáltatás.

2024-ben aztán a Spotify újabb kísérletbe fogott, ezúttal azonban markánsan más irányból megközelítve a videó tartalmakat azzal, hogy immáron több mint egy éve zenei videókat is kínál már a zenekedvelőknek. A megoldás különlegessége, hogy az alkalmazás nem Youtube linkeket jelenít meg, de még csak nem is egy harmadik feles megoldást használ, hanem saját videókiszolgáló és megjelenítő logikát illetve lejátszót épített!  

Ugyanakkor talán pont ez a mély integráció lehet az oka annak, hogy  ez a kísérlete már sokkal jobban sikerült a Spotifynak, így azt a kezdeti 11 ország után következő lépésben 85 országban tette elérhetővé a zenei videóklipeket a cég.

A videóklipek kétféle szempontból is fontos szerepet töltenek be a platform életében.

Egyrészt a felhasználói aktivitást nagyon jól növelő eszközről beszélünk. A svéd cég adatai szerint azok a felhasználók, akik meghallgatnak egy dalt, majd meg is nézik a hozzá tartozó videóklipet, 34%-al valószínűbb, hogy újból meghallgatják a dalt. A másik odalát, végletét nézve azok aki megnézték egy zeneszám videóklipjét 24%-al nagyobb valószínűséggel fogják azt meg is hallgani, audio -only for-formátuman.

A videó tartalmak megjelenítése azért is fontos a svéd cég számára, mert ezzel növelni tudja azt az érétket, melyet a felhasználóinak ad, ez pedig akkor, amikor a zeneiparban is elindult a streaming szolgáltatások előfizetési díjainak emelése, fontos szempont lehet az ügyfelek megtartásában.   

Önmagában a videóklipek nem feltétlenül helyezték volna a Spotify – direktben konkurens pályára. Érdekes módon, ezt a podcast tartalmak tették,teszik meg minden jel szerint.  

Daniel Ek és cége nem ma kezdte  podcast tartalmak integrálását, hanem tulajdonképpen, üttörőként invesztált dollár százmilliókat. Mégis, könnyen elképzelhető, hogy a babérokat a Youtube fogja majd learatni…

Ez próbálja megakadályozni a Spotify most azzal, hogy mind az előfizetők, mind a podast tulajdonosok számára plusz funkciókat vezet be.  Az előfizetők számára azt, hogy egyre több és több podcast lesz elérhető videó formátumban is, azaz a podcastok már nem csak audio, hanem audio vizuális élményt nyújtanak majd. Hirdetések, megszakítások nélkül. A podcast tulajdonosok számára nyújtott ajánlat üzleti jellegű.A svéd cég ugyanis a hirdetési bevételek nagyobb részét tervezi odaadni a kreátoroknak, mintahogyan azt a Google teszi.

A tét nem kicsi. A svéd cég friss adatai alapján mintegy 240 millió előfizetője hallgat podcast tartalmakat, a Youtube által közölt adatok alapján viszont  havi szinten több, mint 1 milliárd ember hallgat  és néz podcast tartalmakat az ő platformjukon.

A Podcastokért folyó háborút tehát jó eséllyel elveszítette vagy el fogja veszíteni a svéd cég. A mostani fejlesztéseknek inkább tehát az lehet a célja, hogy azt megakadályozza, hogy azt, hogy a podcast területen elszenvedett esetleges veszteségek az alap működést, azaz a streaming zenei piacvezető szerepet veszélyeztessék.   

A COVID járvány alapjaiban forgatta fel világunkat, ez most már 5 év távlatából, egyre több területem, egyre nagyobb magabiztossággal jelenthetjük ki. És ugyan a zeneipart elsődlegesen a lezárások miatti koncert elmaradások éritették, az akkor szűk 4-6 hónap alatt végbement fejlődés örökre velünk marad.

Mindennek talán a legjobb példája a Twitch lehet.  Az Amazon (rész) tulajdonában levő szolgáltatás alapvetően gaming platformként volt ismert, ezt változtatta meg alapjaiban  a koronavírus járvány.

Az élő események jobb híján live streaming platformokra költöztek. A költözésnél fontos szempont volt, hogy a platformok ne állítsák le, ne töröljék  a tartalmakat szerzői jogokból kifolyólag, illetve, hogy a keletkezett bevételekből a streamelők maguk is részesülhessenek. Ez utóbbi az, ami a gaming platform Twitch esetében már működött és  ennek köszönhetően vált, válhatott a DJ-k számára az egyik legnépszerűbb platformmá, immáron sokkal inkább zenei téren, mint az eredeti koncepcióját követve.  

Mindez rengeteg gondot is magával hozott, ugyanis a pontos  zenei jogokkal az amúgy az Amazon tulajdonában levő cég nem rendelkezett. Első megoldásként  egy Soundtrack névre hallgató megoldással léptek piacra. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a cég igyekezett a lehető legtöbb, de alapvetően független kiadóval megállapodni ,azok zenei tartalmainak licenszeléséről a platformra. Mindemellett stílus alapú rádiókat és lejátszási listákat is tartalmazott. Az ezekben szereplő zenék  külön audio csatornában lesznek elérhetőek, így azok játék közben is hallgathatóak maradnak.

A Soundtrack ügyes és gyors lépés volt a Twitch részéről, de messze nem kínált teljeskörű megoldást a problémára. A nagy major kiadók továbbra is jogi lépésekkel fenyegették, a felhasználók pedig továbbra is kapták az idegesítő üzeneteket arról, hogy a zenét amit szeretnének nem használhatják.

Ezt az áldatlan állapotot sikerül több évnyi tárgyalás után feloldani, amikor is az Amazon megállapodott valamennyi major kiadóval a Twitch kapcsán.  A megállapodás lehetővé teszi, hogy immár  DJ-k is teljes mértékben ki tudják használni a Twitch adta lehetőségeket.

A Twitch illetve a tulajdonos Amazon azonban ennél tovább lépett, és a Twitch-et valódi DJ központtá szeretné tenni. Ezt a célt szolgálja a kiadói megállapodások után meghirdetett DJ programjuk, amely segítségével a DJ-k számára valódi megoldásokat szeretnének nyújtani, ennek  segítségével pedig egy Dj közösség építése is cél a Twitch-en.   

Az Amazon által tulajdonolt platform, ezzel olyanokkal került egy piacra,mint a Soundcloud,  vagy  éppen a Beatport. Hogy mekkora sikere lehet majd, mekkora szeletet hasíthat majd a digitálisan is ege meghatározóbb elektronikus zenei szolgáltatási piacból, az persze még kérdés-

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb zenei piaca, így az, hogy ezen a piacon mi történik, mik a tendenciák, nagyon fontos adatokkal szolgálhatnak a globális trendeket illetően is. Ez  piac hosszú idő óta rácáfol az elemzők várakozásaira és  sok tekintetben a közgazdasági racionalitásokra is, azzal, hogy folyamatosan növekszik!

A növekedés mozgatórugóját, természetesen maguk az előfizetés alapú  audio streaming szolgáltatások jelentik. Azok a szolgáltatások, melyek lassan 20 évvel ezelőtt képesek voltak megállítani a zeneipari bevételek csökkenését.  

És persze azok az audio streaming szolgálatások, melyek teljesen másfajta kihívásokkal szembesülnek egy olyan fejlett piacokon, mint az USA, és a kevésbé fejlett piacokon.

A jó hír, az, hogy a tengerentúli zenei piac 2024-en is növekedni tudott. A tengerentúli lemezipari szövetsége, az RIAA által közétett adatok alapján ugyanis éves alapon 3.65%-ot növekedve megközelítette a 18 milliárd dollárt a tengerentúli zeneipari bevételek nagysága.

Az adat önmagában nézve nem mutat rosszul, kicsit mélyebbre ásva ugyanakkor már nem biztos, hogy akkor örömre ad okot.    Az Egyesült Államokban ugyanis az előző évben 3% körüli infláció volt, mindemellett pedig a Spotify is jelentős áremelést hajtott végre. Ha ezeket is számba vesszük, akkor pedig már inkább egy már-már stagnáló piacól beszélhetünk. A képet tovább rontja, hogyha a wholesale alapon ( azaz az előadókhoz ténylegesen eljutó kifizetéseket alapul véve) nézzük az adatokat. A növekedés ebben az esetben ugyanis csak 2.7%-os volt, azaz az inflációnál alacsonyabb mértékű!

A korábbi években megszokott, a kimutatásban résztvevő szegmensek tulajdonképpen folytatták azt az utat, amit évekkel ezelőtt megkezdtek. A digitális letöltések folytatták mélyrepülésüket, ismételten 20%-ot megközelítő mértékben csökkentek, de még így is éves szinten 170 millió dollár körüli bevételt generáltak. A fizikai formátum lényegében megszűnt a tengerentúlon, ami maradt belőle, az az éves szinten 40 millió dollárnyi értéket kitevő, amúgy szépen növekvő vynil forgalom.  

A 90-es és a 2000-es évek elejének a formátumai tehát eltűntek, így  a piac legjelentősebb formáló erejévé a streaming zenei szolgáltatások váltak. Nézzük tehát, itt, ezen a területen milyen trendek jellemezték 2024-et!

Az előfizetéses streaming zenei szolgáltatások előfizetőszámában érzékelhető volt  már egyfajta  lassulás. Hiszen az előző évekhez képest markánsan alacsonyabb ez az érték.Ezeket a negatív információkat persze el homályosíthatja az a tény, hogy 100 millió ember fizet immáron  előfizetéses zenei szolgáltatásért az Egyesült Államokban!

Ez önmagában azt jelenti, hogy minden ötödik-hatodik audio streaming zenei szolgáltatásért fizető ember az Egyesült Államokban él! Ha pedig azt nézzük, mennyire lehet eltett a piac, akkor azt kell mondjuk jó eséllyel nagyon. A 100 millió előfizető azt jelenti, hogy a teljes tengerentúli populáció   40%-a rendelkezik és fizet audio streaming szolgáltatások valamelyikéért. Még plasztikusabban mutatja a telítettséget, hogyha a háztartások számához viszonyítjuk a 100 millió elfizetőt: A 138 millió tengerentúli háztartás 80%ban megtalálható már a streaming audio előfizetés!

Ezen adatok illetve a streaming szolgáltatások növekedési adatai alapján jó eséllyel 2025-ben már csak egészen minimális mértékben tud majd növekedni a streaming zenei szolgáltatásokért fizetők száma-azaz bekövetkezik az, amire már sokan évek óta figyelmeztetnek- kifulladhat a tengerentúli zenei piacok növekedésének a motorja.   

Innentől inkább már csak az tehát a kérdés, hogy a piacok, a szolgáltatók előbb lesznek-e képesek  megtalálni azt az újfajta szolgáltatástípust, üzleti modellt, amely a stremaing zenei szolgálttások helyébe léphet majd, minthogy a piaci dinamikákból adódóan lassan, de biztosan elkezdjen csökkenni ezeknek a szolgáltatásoknak a népszerűsége.