A Google Music születésének gyakorlatilag minden pillanatát részletesen nyomon követtük blogunkon . Mindenki hatalmas reményeket táplált, a teljesen újfajta zenefogyasztást vízionáló és támogató szolgáltatással kapcsolatban.
Aztán ahogy telt múlt az idő, úgy előzte meg egyre több és több vetélytárs a Google-t, mígnem végül utolsóként, drasztikusan korlátozott funkcionalitással, tavaly novemberben indult el az olyannyira várt szolgáltatás. A sikeresnek éppen nem mondható projekt során többször is fény derült arra, ami a Google egyik- ha nem a legnagyobb – problémája: a tartalomjellegű projektekhez kapcsolódó kompetencia. A projekt olyan döcögve halad sokszor, hogy a céghez közel álló források szerint többször is felmerült a felfüggesztése.
Mindezeknek teljesen ellentmondó, de sokkoló adatok kerültek napvilágra a napokban a Google és az Oracle között zajló per során. Ha igazak a megosztott tervek- márpedig bírósági tárgyalásról révén szó, erre komoly esély van- akkor a Google borzasztó módon elszámolta magát akkor, amikor a Google Music potenciálját megpróbálta meghatározni.
A cég kalkulációi szerint a 2010-2013 időszakban az Android operációs rendszerrel kapcsolatos legdinamikusabb bevételnövekedés a zenei tartalmaktól volt várható. A Google kalkulációi szerint ezen időszaka alatt csak a Google Music 2.4 milliárd dollár bevételt termelt (volna), a teljes 3.7 milliárdos Android bevételekből. Azaz a Google az Android-hoz kapcsolódó tartalombevételek elsődleges növekedési lehetőségét pontosan a zenei tartalmakban látta.
Ha magát a zenei szolgáltatás üzleti tervét boncolgatjuk kicsit, azt látjuk, hogy a Google három szintű szolgáltatásban gondolkozott (és azt gondolom kijelenthető,gondolkozik) : Az alapszinten az egyszerű leöltés alapú szolgáltatás áll, egy dollár körüli dalonkénti árral, természetesen DRM mentes tartalmakkal. A második szinten az ún. Music locker, azaz a felhő alapú zenei tárhelyszolgáltatás kapott helyett. Ennek a szolgáltatásnak a funkcionalitása az, ami végül erőteljesen meg lett nyirbálva, így az eredeti a felhőben tárolt zenei tartalmak bárhonnan, bármilyen eszközön való elérhetősége, streamelhetősége és letölthetősége nem valósult meg a végső termékkoncepcióban. A harmadik szinten kaptak (volna) helyet a felhő alapú zenei szolgáltatáshoz kapcsolódó prémium funkciók, úgy mint a DRM-el védett tartalmak átváltása DRM- mentes verzióra vagy éppen a magasabb minőségű verzióra való átváltás.
A kalkulációkból az is leszűrhető, hogy 2013-ra mintegy 14 millió a felhő alapú szolgáltatást használó felhasználóval számoltak, míg a pay per track alapú letöltő szolgáltatás esetén 21 millió felhasználóval! (és mindez a konzervatív üzleti terv számai alapján!)
A számok alapján most biztosan sokan kinevetik a Google-t, a 2010-es prezentáció , az abban szereplő számok és a 2012-es valóság azonban nehezen összevethetőek. Eleve más termék tudott csak megvalósulni, s ez a korlátozott funkcionalitás nagyban befolyásolja a jövedelmezőséget is. A 2012-re prognosztizált 120 millió dollár meg sem közelíti a tervezett 450 millió dollárt, ez tény. A szolgáltatás sikertelensége ugyanakkor inkább tekinthető figyelmeztető jelnek, mint egyszerűen egy cég kálváriájának és egyre égetőbbé teszi azt a kérdést, hogy mikorra is várható a felhő alapú zenei szolgáltatások igazi fellendülése és betörése a piacra?
