A Spotify az elmúlt bő egy évben elképesztően nagy utat tett meg, az amerikai piacra való belépést letudva, a Facebook fő zenei szolgáltatójává váláson át, a zenei alkalmazás platform kialakításáig. A svéd cég láthatóan és érezhetően nem egyszerű zenei szolgáltató akar lenni, hanem zenei platform, egy olyan hely, ahol minden zenével kapcsolatos és ismert szolgáltatás és fogyasztási típus elérhető. Mi a magunk részéről azt gondoljuk, lehet, a sok lúd között elvész a bába, azaz a Spotify túlzott terjeszkedés hatására könnyen abba a hibába eshet, hogy az egyes elemek külön-külön nem olyan színvonalúak már, mint régebben.
A svéd cég a Pandorahoz megszólalásig hasonló rádió indításával nagy fába vágta a fejszéjét, több szempontból is. Egyrészt üzletileg bátor vállalkozás egy az elmúlt három évben szárnyaló, éve szinten a felhasználószámát és a használat mértékét duplázó, triplázó szolgáltatás területére belépni és bevallottan az ő piacát megpróbálni elhódítani.
Másodsorban a rádió és azon demand streaming szolgáltatások felhasználói bázisa meglehetősen különböző, ami magukból a szolgáltatások jellemzőiből adódik is. Míg az on demand rádiók passzív zenehallgatást és zenefelfedezést tesznek lehetővé, addig a streaming szolgáltatások aktív részvételt igényelnek a hallgatóktól. Amiben a Spotify reménykedik és amiért létrehozta az online rádiót az, az a tény, hogy a passzív zenehallgatás mellett bizonyos dalokat a hallgatók ellátnak a tetszik vagy éppen a nem tetszik jelzőkkel, s ezzel szabják testre saját zenei folyamukat. A dalok, pedig, amelyek tetszettek további érdeklődére tarthatnak számot, akár egy playlistbe helyezéssel akár a dalnak a megvásárlásával. Ezek pedig pontosan azok a prémium szolgáltatások, melyek előfizetőszámát a svéd cég gyarapítani szeretné.
A feladat ugyanakkor nem is üzletileg a legmerészebb, hanem technológiailag. A Pandora sikerének kulcsa ugyanis az, az ajánló algoritmus, amely alapján az előadó alapú rádiók dalai egymást követik. A Spotify, ellentétben a Pandoraval, nem metaadatok alapján, hanem az ún. social graph illetve,a felhasználó, az előadó és a playlistek, dalok közötti kapcsolatok alapján határozza meg a lejátszandó tartalmakat. Mindez alapvetően nem kellene, hogy probléma legyen. de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy igenis az! A Spotifynak már a tisztán online, hónapok óta elérhető, az Echo Nest algoritmusa által támogatott rádiója is néha érdekes dalokat ajánl, sokszor és sokat ismétel dalokat, egyszóval a zene megismerést nem túl sikeresen támogatja…A Billboard részletes tesztje mindennél jobban megmutatta mindezt!
Mindez több okból is komoly és kezelendő probléma a svéd cég számára. Egyrészt az ilyen szintű szolgáltatásbeli hibák drasztikusan rontják a hírnevét, amelyek amúgy egyik fontos összetevője az egyszerű ,de megbízható kezelőfelület. Másrészt nem kérdéses, hogy ezzel a minőségű rádió szolgáltatással a tengerentúlon nincsen esélye a Spotifynak a Pandora uralmának, nem, hogy meggyengítésére, de még az érdemleges küzdelemre sem… Mindez a PR kudarcon felül azt is jelentené, hogy a Spotify kudarcot vallana egy olyan területen, amely a Facebook integráció után a legkecsegtetőbb terület lehetne az új felhasználók bevonására!