Ígéretéhez híven a francia cég folytatta tavaly megkezdett expanzióját, ezúttal európtál távolabbi, a digitális zenei piacon eleddig teljességgel ismeretlen országok sorát bekapcsolva a digitális zenei vérkeringésbe!
A cég 22 Közel-Keleti,Ázsiai, Afrikai és Dél-Amerikai országban (Algéria, Bahrein, Brazília, Egyiptom, Hong Kong, Irak, Jordánia, Kuwait, Libanon, Marokkó, Omán, Pakisztán, Fülö-Szigetek, Qatar, Dél-Korea, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Tajvan, Tunézia, Egyesült Arab Emirátusok, Venezuela és Jemen. ) indítja el szolgáltatását a napokban.
Mint látható a lista végtelenül heterogén. Szerepelnek benne a digitális zene szempontjából fontos országok- mint például a későbbiekben említendő Brazília- de olyan országok is ( pl. Pakisztán) ahol nem hogy digitális zenről, de Internetről sem nagyon beszélhetünk.
Továbbra is érződik tehát a francia cég stratégiájában az a törekvés, hogy a jól hangzó de forgalmi értelemben nem sokat jelentő 130 országos mágikus számot elérjék, miközben párhuzamosan megpróbáljanak elsőként belépni azokra a piacokra, melyek fontosak lehetnek a jövőben.
Ebből a szempontból a mostani 22 országból egyetlen egy, ami fontos, ez pedig Brazília. Az ország egyrészt potenciális piaca miatt fontos a francia cég számára, másrészt pedig azért, hogy innen irányíthassa az egyik legnagyobb növekedési potenciállal bíró piac, a latin Amerikai piacon való működését a jövőben.
A lépés azért is fontos, mert a Deezer legnagyobb vetélytársa, a Spotify éppen Japán felé tervezi venni az irányt, azaz Dél-Amerika (meg persze papíron Afrika is, de ebben ne gondolkodjunk komolyan, lelkük mélyén a francia menedzserek sem teszik ezt ) elsőként a Deezer fennhatósága alá kerülhet,. A francia cég építheti fel ott a streaming piacot.
Hosszabb távon ugyanakkor nem árt, ha némileg óvatosabbá válnak, azt gondolom. Egyrészt nagyon látványosan kerüli egymást a két vetélytárs, mai sok szempontból érthető, az alap kérdés- azaz a streaming szolgáltatások világméretű elterjesztését és a kritikus méretgazdaságossági méret fölé növelését. Nem segíti elő. Ez pedig akkor, amikor mindkét cég napról-napra él, üzleti modelljük pedig jelen formájában nem fenntartható sokkal égetőbb kérdés, mint azt esetleg Stockholmban vagy Párizsban hiszik…Másrészt a francia cégnek előbb vagy utóbb le kell majd kezdeni megtérülési szempontok alapján értékelni a 130 országot, ahol működik (majd) és előbb vagy utóbb nehéz és fájó döntéseket kell hoznia a kisebb piacokról…