Az audio streaming szolgáltatásokat zenekedvelők milliói használják rendszeresen. A népszerűség ugyanakkor nem járt ( eddig?) fentartható üzleti modellel.  A legtöbb streaming zenei szolgáltatás veszteséges. Az olyan globális tech óriások, mint az Apple, az Alphabet vagy éppen az Amazon esetében ezek a veszteségek menedzselhetőnek ( tűnnek) azonban a Spotify, vagy a Deezer esetében ezek már jóval komolyabb kérdéseket vetnek fel.  

Egy ilyen alap gazdasági helyzetben igen fájó lépés az, amikor egy állam maga rég bele a streaming zenei szolgáltatásokba. Nem nagyon lehet ugyanis másképpen értelmezni azt, amit a francia kormány nevében maga Macron elnök jelentett be, és amelynek értelmében a zenei streaming alkalmazásokra 1.75%.os adót vetnének ki, melyet a Nemzeti Zenei központ ( CNM) támogatására fordítanák

A döntést „ természetesen” valamennyi streaming szolgáltató ellenezte. A Spotify francia vezetője, Antoine Monin egyenesen innovációellenesnek nevezte a lépést, mai ráadásul markánsan rontja a Spotify jelenleg sem túl stabil pénzügyi helyzetét a francia piacon.   

Jelenleg bevételeinek 70%-át a jogtulajdonosoknak, 20%-át forgalmi adóként az államnak , 3%-át digitális szolgáltatási adóként ugyancsak az államnak, 5%-át pedig videó szolgáltatóként  fizeti az államnak, ezen felül kellen még 1.75% streaming zenei adót is fizetnie. Viszonylag könnyen kisszámítható, hogy pusztán üzletileg ez azt jelentené, hogy a Spotify-nak nem éri meg a francia piacon működnie- ahogyan azt Monin sugallta is!  

Maga a francia piacról- ami a hatodik legjelentősebb globális- való kivonulás nem reális opció a svéd cég számára ( a sokkal jelentéktelenebb Uruguay-ból sem vonultak végül  ki) az áramelés ugyanakkor abszolút reális opció.

A francia kormány lépése azért ( is) fájdalmas, mert a szektor valamennyi szereplője ( kivéve az Amazont) egyetértett abban, hogy együttesen, együttműködve vállalni tudnák a  CNM magasabb támogatását. 

Annak nincsen realitása, hogy  a meghatározó streaming audio szolgáltatók elhagyják a francia piacot, de szinte bizonyosan a fogyasztókra hárítják majd az adót, ami nagyjából 10%-os áremelkedést jelenthet majd, illetve ezen szolgáltatók francia befektetésienek ( pl. fesztivál szponzorációk)  jelentős visszavágását is magával hozhatja, így végül kormány egyoldalú lépése ezzel szemben inkább magának a francia zeneiparnak és tágabb értelemben a kultúrának okozhat majd gondokat.