A  Deezer  tavaly megkezdett elképesztően agresszív terjeszkedése várható volt, hogy lépésre, lépésekre kényszeríti a Spotify-t, illetve esetlegesen a többi piaci szereplőt is. A francia cég nem lépett be a tengerentúli piacra és még egy ideig lehet, nem is fog, a világ többi részén elkezdett agresszív terjeszkedése ugyanakkor olyan piacokat is érinthet előbb vagy utóbb, amelyeknek piaci potenciálja, volumene össze mérhető az amerikai piaccal.

A Spotify-t- mint talán az egyetlen igazán multinacionális és népszerű streaming szolgáltatót- az kevéssé zavarja, hogy a Deezer elérhető Magyarországon vagy éppen Romániában és a svéd szolgáltatás nem. A nagyobb volumenű piacok, mint például a lengyel ellenben már érzékenyen érintik a svéd szolgáltatót.

Azt elkerülendő, hogy egy számottevő és lényeges piacra a Deezer előbb lépjen be, mint a Spotify, a svéd cég már most megkezdte a tárgyalásokat a kiadókkal arról, hogy 2013 első  vagy második negyedévében belépjen a japán piacra.

A japán piac amúgy az amerikaihoz hasonlóan roppant speciális piac, így az oda való belépés legalább annyi előkészítést igényel, mind az amerikaira való. A főbb jellemzők, leküzdendő akadályok ugyanakkor roppant hasonlóak. A japán piacon is a letöltő szolgáltatások uralják a zenei piacot, a streaming szolgáltatások  piaca nem hogy kicsi, hanem alig vannak jelen a piacon, a SONY hazai szolgáltatásán felül. Ugyanakkor  a leöltős szolgáltatások tartalmai között a mobil csengőhangok, ringback tone-ok és egyéb, sokak által a 2000-es évek elejének meghaladott tartalomtípusának tartott tartalmak vezetnek. Olyannyira vezetnek, hogy a teljes digitális bevétel több,mint kétharmada ebből a tartalomtípusból származik, az egyedi letöltések harminc százalék alatti részesedést produkálnak és csak a maradékon osztoznak a streaming és egyéb  szolgáltatások! Mindez azt jelenti, hogy a szigetországban a nulláról kell gyakorlatilag felépíteni az előfizetéses jellegű zenei szolgáltatások iránti igényt és ezen szolgáltatások piacát.

A japán piac tehát rengeteg kihívást tartogat, a svéd cég számára, annak ellenére, hogy szinte teljesen száz terep a streaming szolgáltatók számára, szemben a sokszereplős amerikai piaccal. Hibázni ugyanakkor nem nagyon hibázhatnak,hiszen a Japán piac megnyerése nagyon sokat segíthet abban, hogy a Spotify valóban nyereséges lehessen.