A tradicionális modell alapján a zeneiparban az egyes előadók zenei kiadókkal szerződnek le, annak érdekében, hogy azok elvégezzék a zenei tartalmaikhoz kacsoló marketing, terjesztési illetve jogi feladatokat, ők pedig csak a zenére koncentrálhassanak. Természetesen a folyamat ennél bonyolultabb, hiszen a kiadók számára mindig is a legnépszerűbb, legjobban eladható előadók megtalálása volt a fő cél, így a zenészek, zenekarok jelentős hányada kiadó nélkül volt kénytelen egyengetni saját pályáját.

A zeneiparban az elmúlt 10-15vévben végbement drasztikus változások természetesen az előadók és a kiadók viszonyát is sok tekintetben átalakították. A digitális szolgáltatások és marketing eszközök terjedésével az előadók számára egyre fontosabb lett, hogy   tartalmaikhoz kapcsolódó jogokat vagy azok egy része ők kezelhessék, miközben a marketing tevékenység ellátásához sok esetben már nincs is szükség a kiadókra.

Ehhez az újfajta világrendszerhez alkalmazkodott csendben a 2001-ben, New Yorkban alapított Kobalt Music. A fentiekben részletezett, tradicionális kiadói modellben a kiadókkal szerződő előadók a szerződés megkötésével egy időben 35 évre lemondanak a zenei tartalmaikhoz kapcsolódó jogokról, melyeket onnantól kezdve kizárólagosan a kiadó képvisel és hasznosít. Minél nagyobb sztár valaki, annál nagyobb összeg üti ilyen esetekben a megállapodás megkötésekor a markát. A Kobalt Music ezzel szemben rövid távú, nagyon jól körülhatárolható feladatokra és jogokra szerződik az előadókkal.

A céggel szerződésben álló előadók pedig egy online felületen egyértelműen és könnyen nyomon követhetik, melyik tartalmuk, hol, hogyan teljesít. A Kobalt Music rendszere végtelenül áttekinthető, a velük szerződésben álló előadók szinte valós időben egy online felületen láthatják, melyik országban, mennyi bevételt realizáltak. Mindezért ráadásul a megszokottnál alacsonyabb 5-15%-os adminisztrációs díjat számítanak csupán fel. ( a hagyományos kiadók esetében a leggyakoribb az egyenlő, azaz 50-50%-os osztozkodás a jogdíjakon)

A cég az elmúlt években alapvetően a háttérben működött, így arról is viszonylag kevés hír látott napvilágot, hogy mintegy 250 millió dollár értékben fektettek a cégbe kockázati befektetők az elmúlt években. Talán még ennél is fontosabb, hogy a Kobalt olyan művészekkel áll kapcsolatban, mint Paul McCartney,Dr. Luke, a Maroon 5 vagy éppen a Skrillex, a teljes katalógus, amely a hozzájuk köthető előadókhoz tartozik pedig eléri a 600 ezer dalt.

Mindez pedig nem kevesebbet jelent, hogy immáron az amerikai rádiós lejátszási adatok alapján a Kobalt a 10 legnagyobb zeneműkiadó között található, és olyan hatalmas és világszerte ismert kiadókat előz meg, mint a Universal Music Publishing Group , a Sony/ATV Music Publishing vagy a Warner/Chappell Music.

A Kobalt saját becslései szerint az általa képviselt előadók tartalmai napi szinte 500 ezer helyen hangzanak el. A cég, a klasszikus közös jogkezelőkkel szemben nem a fontos, nagy forgalmú szereplőkkel való szerződéskötésre törekszik, hanem arra, hogy egy végletekig tökéletesített algoritmus segítségével a lehető legtöbb lejátszást megtalálja. Az algoritmus nem csak az eredeti verziókat, hanem a feldolgozásokat is megtalálja, az egyes dalok metaadatai alapján, majd pedig elvégezze a szükséges kalkulációs feladatokat.

A new yorki központú cég már jelenleg is szerződésben áll a Youtube-al, a Spotify-al, viszont hiányzik a partnereik közül egyelőre még a Pandora, Soundcloud és a Deezer is.

Az ASCAP, a BMI és a Pandora vitája miatt felforrósodott és szétrobbanás előtt álló amerikai szerzői jogi piac ugyanakkor igen komoly lehetőségeket tartogat a cég számára, hiszen a közös jogkezelés a jelek szerint egyre inkább az egyedi megállapodások felé tolódik majd, amellyel összevetve a Kobalt megoldása igen versenyképesnek tűnik…