Free Music!

Nem költünk zenére és azt is tudni, miért

2016. május 18. - Pléh Dániel

A nemzetközi  lemezipari szervezet az IFPI jelentése kapcsán került először  igazán élesen napvilágra az érték olló-nak ( value gap)  nevezhető  probléma, amely egyre súlyosabban érinti majd a zeneipart.

music_apps.jpg

Lényege talán legrövidebben úgy fogalmazható meg, hogy a streaming szolgáltatások népszerűsége egyre növekszik, egyre többen használják őket, azonban mindez  messze nem jár a zeneipari bevételek növekedésével azzal meg  pláne nem, hogy újabb tömegek kezdenék el használni a digitális zenei szolgáltatásokat.

A Nielsen Music  alapvetően az Egyesült Államokra fókuszáló kutatása aztán közelebb is visz minket a probléma gyökereinek megértéséhez

music_spending_nielsen.jpg

Amint az a fenti ábrákon látható is a zenei költések túlnyomó részét ( több, mint a felét) különböző  élő zenei eseményekre való jegyvásárlásra fordítjuk.  Streaming szolgáltatásokra átlagosan csak a teljes költés 7-9%-át fordították az amerikaiak, és az összeg még mindig kisebb ,mint amit  digitális album vagy dal vásárlásokra költenek.

A streaming szolgáltatások kiválasztásánál a legfontosabb indok továbbra is az áruk, és csupán ezt követi  könnyű használhatóság vagy éppen a zenei könyvtár mérete.

streaming_indokok.jpg

Tovább rontja a képet, ha  az arra a kérdésre adott válaszokat is megnézzük, hogy mennyire valószínű, hogy az elkövetkezendő 6 hónapban előfizet streaming szolgáltatásra? A válaszadók mindössze 9 százaléka mondta az, hogy valószínű, 78%-uk pedig azt, hogy kevéssé vagy egyáltalán nem, valószínű.

Ez az amerikai népességre vetítve  250 millió ember, akik közel 115 millió azért nem vesz majd igénybe streaming szolgáltatást., mert drágállja azokat, közel 100 millióan pedig az ingyenes szolgáltatásokban találnak megoldást zenehallgatási igényeikre.

streaming_usa_2010_2014.jpg

Ha a zeneipari bevételeket  megnézzük – ez esetben értelemszerűen   az Egyesült Államokra fókuszálva-  akkor a fenti fogyasztói attitűd minták  könnye észre is vehetőek makro szinten

Amint látható is, a tengerentúli  streaming bevételek  több, mint  fele ( 56%-a)  ingyenes streaming jellegű szolgáltatásokból származik, ami valóban kevesebb, mint 2012-ben ( amikor ez 66% volt) de alapvetően évek óta egy 50-55% körüli szűk sávban mozog.  

A piac tehát egyértelmű véleményt alkotott a streaming szolgáltatásokról. A zenei költést nem ezek dominálják és feltételezhetően ez nem is fog változni. Ahhoz tehát, hogy újabb milliók  kezdjenek el legális zenei szolgáltatásokat használni és azokért fizetni, egyértelmű, hogy olcsóbb szolgáltatásokkal kell a piacra lépni.

A bejegyzés trackback címe:

https://muzzak.blog.hu/api/trackback/id/tr167856350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása