Egy évvel ezelőtt,a 2014-es év zeneipari kilátásait elemezve több jóslatot is tettünk, melyek alapvetően a piacok racionalizálódását jelezték előre. 2014-ben a legfontosabb kérdések tisztázódását, és a fontosabb zenei piacokon minden eddiginél nagyobb, erőteljesebb és keményebb versenyt vártunk. A 2015-ös évvel kapcsolatban a korábbi évekkel ellentétben meglehetősen kevés a bizonytalanság, nagyjából látható, hogy milyen fontosabb fejlemények várhatóak az év során.

A zeneipar közép illetve hosszú távú kilátásai ugyanakkor még messze nem tekinthetőek lefutottnak, sok a kérdőjel. Kétrészes sorozatunk első részében a szolgáltatások és a bevételek terén várható eltolódásokat vizsgáltuk meg! Mostani, második részben, nézzük meg kicsit közelebbről, milyen átalakulás várható a szereplők esetében!

A kiadók reklámügynökségekké zsugorodnak

A tradicionális modell alapján a zeneiparban az egyes előadók zenei kiadókkal szerződnek le, annak érdekében, hogy azok elvégezzék a zenei tartalmaikhoz kacsoló marketing, terjesztési illetve jogi feladatokat, ők pedig csak a zenére koncentrálhassanak. A zeneiparban az elmúlt 10-15 évben végbement drasztikus változások természetesen az előadók és a kiadók viszonyát is sok tekintetben átalakították. A digitális szolgáltatások és marketing eszközök terjedésével az olyan korábban tipikusan kiadói feladatok, mint a terjesztés megszervezése, a rádiókba való bekerülés elintézése ma már kevéssé fontos feladatokká törpültek. A 21.századi kiadja már nem csak az előadók tartalmait, hanem magénak az előadóknak a márkáját is képes menedzselni. A modern kiadók tehát sokkal inkább kénytelenek lesznek fejlesztésekkel, marketing kommunikációval, közösségi mádival foglalkozni, azaz lesznek lényegében reklámügynökségek.

Drasztikusan átalakul a zenei tartalmakhoz kapcsolódó jogi környezet

A Pandora folyamatosan meg-meg újuló perei kapcsán már írtunk az amerikai szerzői jogi rendszerről és arról, hogy mennyire erősen is recseg-ropog alapjaiban a múlt század 50-es éveiben létrehozott váz. Mindez pedig elodázhatatlanná teszi a tengerentúli szerzői jogi rendszer alakjaiban történő újragondolását.

Európában teljesen más jellegű problémákkal küzd ugyanez a rendszer: A sok európai ország, önálló közös jogkezelő szervei egy végtelenül szétdarabolt, struktúrát adnak ki, amelyben az új szolgáltatások jogosítása még mindig nehézkes.

És végül, de nem utolsósorban maguk az előadók hozzáállása is átalakulóban van, az előadók számára ugyanis egyre fontosabb, hogy  tartalmaikhoz kapcsolódó jogokat vagy azok egy része ők kezelhessék és ők tárgyalhassanak a digitális szolgáltatásokkal.

Az élőzene átveszi az uralmat a bevételekben

Ennek az átalakulásnak a legnagyobb nyertese minden kétséget kizáróan a koncertipar. A 90-es években alig 1 milliárd dolláros forgalmat bonyolító koncertjegy piac 2013-ra közel 5 milliárd dollárra nőtt, a hivatalos jegy forgalmazási adatok szerint. A nem hivatalos becslések pedig közel világszerte 15 milliárdos piacról tesznek említést.

A koncertekkel kapcsolatban pontosan ellentétes folyamat zajlik le, mint ami a CD-ék és a digitális letöltés esetében lezajlott: a koncertjegyek átlagos ára is közel 100%-al emelkedett, azonban, hogyha a sztárok ( Madonna, U2 stb.) koncertjegyeit nézzük, akkor az emelkedés még ennél is drasztikusabb. Az emelkedő árak mellett is növekszik a koncertre járó zenekedvelők száma (a világ legnagyobb zenei piacának számító Egyesült Államokban például közel 30%-al) így a koncertpiac jelenleg két tényező együttes, kedvező hatásának köszönhetően növekszik

A Disney lehet a legmeghatározóbb zenei kiadó

A kiadói feladatok és szerepek átalakulása nem csak azt jelenti, hogy a kiadók sokkal inkább lesznek majd reklámügynökségnek tekinthetőek, hanem azt is, hogy olyan szereplők léphetnek be a kiadói piacra, akik egyelőre még az értéklánc túloldalán foglalnak helyet. Az Apple már most is határozottan kacsingat a kiadói piac irányába, de lehet, nem is az Apple lesz az, akitől igazán félniük kell majd a mostani kiadói piaci szereplőknek.

A zenekedvelők egyre kevesebb klasszikus értelemben vett zenei tartalmat fognak fogyasztani, a fiatalok körében pedig a zene és a zenei tartalmak egyenlővé váltak az ingyenességgel. Pontosan ezért a Disney, amely szépen csendben szoktatja hozzá celebritásaihoz a gyerekeket, majd a kamaszokat és a fiatal felnőtteket, ingyenes tartalmakon keresztül. Azok, akik Selena Gomez-en vagy Myle Cyruso-on nőttek fel, sokkal nagyobb eséllyel vásárolnak majd felnőttként a prémium tartalmaikból. A 21.századi versenyben, ahol márkákat kell felépíteni, nem tartalmakat terjeszteni a Disney és a hozzá hasonló hatalmas médiavállalkozások könnyen átvehetik majd a tradícionális kiadók helyét.