A digitális zeneipart- sőt egyre inkább a teljes zeneipart- egyre inkább a streaming szolgáltatások uralják.  Az alig 10 éve  piacra került szolgáltatás típus egyre inkább mainstreamnek számít és napjainkban mintegy 100 millió ember fizet értük és sok százmillió használja ingyenes verzióikat.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a streaming szolgáltatások lesznek a  zenefogyasztás urai  10 év múlva is, elég ha csak arra gondolunk,  mennyi ideig  volt a CD meghatározó platform és milyen hamar tűnt el, de talán még eklatánsabb példa a 2000-es évek második felének elején megjelent a lá carte letöltés, amely az Apple általi piacra vitele után bő 10 évvel, ma már lényegében halottnak tekinthető.

Érdemes tehát egy pillantást vetni arra, mik is lehetnek azok a területek, megoldások,  amelyek majd a streaming szolgáltatások helyét átveszik(?) pár év múlva.

 Üzenetküldés és  botok: Arról, hogy a messaging milyen tempóban és ütemben  jelenik meg, mint a digitális zenei szolgáltatások vetélytársa(?) már korábban is több alkalommal írunk.  A legtöbb szolgáltatás működésre ezen a területen meglehetősen hasonló: chatelés közben teszik lehetővé, hogy a chat partnerek zenei tartalmakat cseréljenek egymás között. A fő fókusz ugyanakkor az üzenetküldésen van és nem a tartalmak cserélésén. A szolgáltatások egy mások csoportja már kifejezetten a zenei tartalmak megosztását helyezte előtérbe.

A messaging ugyanakkor egy másik területen is alapjaiban formálja, formálhatja át azt, ahogyan a zeneipar működik. Ez pedig az előadók és a rajongók közötti kapcsolattartás. A különböző közösségi csatornák használata napjainkban már abszolút bevett része a zenei digitális marketingnek. A következő szintet  az egyre népszerűbb üzenetküldő  szolgáltatásokban való megjelenés és interakció jelenti majd.

Ennek a területnek a figyelemre méltó szereplői az olyan start-upok, mint például a The Bot platform, amely a Facebook Messenger-en belüli kommunikációra koncentrál.  Állításuk szerint  a chat botok ma 20-szor hatékonyabbak , mint az e-mail kampányok és mindemellett sokkal olcsóbbak is. ( Axwell példáját említik leggyakrabban, ahol is egyetlen egy egyszerű üzenettel 5000 dollárvértékű merchandisingot értékesítettek)

Jogdíjak és riportolás : Napjainkban, amikor  digitális szolgáltatások  egész sora van jelen a világon,  az eladók illetve a kiadók számára annak  nyomonkövetése, hogy melyik tartalmuk, hol, hogyan teljesít. A műfaj úttörőjét, a Kobalt Musicot már korábban bemutattuk, idén a MIDEM-en pedig a Soundchart névre hallgató start-up aratott sikert ebben a témában.

A Soundchart sok tekintetben ugyanazt nyújtja, mint a Kobalt, azaz valós idejű analitikát nyújt a zenészeknek.   Ahogyan a Start-up létrehozó fogalmaztak céljuk, az volt, hogy egy teljesen rosszul és hektikusan működő folyamatot automatizáljanak. Mindez nem kevesebbet jelent, minthogy a Soundchart ígérete szerint valós idejű információt ad arról, hogy egy adott dal milyen playlistekbe került bele , hányszor és hol játszották, milyen közösségi visszhangja van. Terveik és reményeik szerint az üzleti modelljük mind az egyedi előadók, mind a kis kiadók, de akár a nagy major kiadók számára is működőképes lehet.

Zenei videó készítő:  A videó tartalmak már most is  szorosan követik népszerűségben a streaming szolgáltatásokat és a 80-as évekhez hasonlóan ismételten kihagyhatatlan szerepe lett a zenei videónak a zenei tartalmak marketingjében.

Zenei videót ma már egyre olcsóbban, gyakorlatilag egy telefon segítségével le lehet forgatni , ezt emeli újabb szintre a The Rotor névre hallgató startup, amely automatikus videókészítési lehetőséget kínál.  A platform segítségével kb. 20 perc alatt létrehozható  maga klip. Nem kell mást tenni, mint feltölteni magát a zenét valamint, 1-2 képet, beállítani a kívánt vizuális megjelenési stílust  és a platform, a benne levő fotók  alapján  elkészíti magát a klipet.   A jövőben, a tervek szerint a platform  már csupán a zene alapján is képes lesz létrehozni magát a klipet.

Az elsőre talán meredeken hangzó koncepció működik. Egyrészt mert magukról a klipekről nem lehet megmondani, hogy azokat nem forgatták.. ennek köszönhetően pedig a nagy kiadók is szeretik és lelkesen használják a platformot.

Mesterséges intelligencia a tehetségkeresésben: Ahogy egyre inkább digitalizálódik  a zenefogyasztás és a zene létrehozás, úgy demokratizálódik is, mai  nagyon szép és jó, ugyanakkor az igazi tehetségek megtalálását egyre nehezebbé teszi, hiszen ma már mintegy 7.5 millió előadót ismerünk….

Ennek könnyítésére hívja segítségül mesterséges intelligencia alapú megoldását az Instrumental névre hallgató csapat.  A Talent AI névre keresztelt megoldás három közösségi szolgáltatást ( YouTube, Facebook  és Twitter) böngész és az ott fellelhető trendek alapján jelzi, hogyha érdekes, értékes előadót talált.  

Háttérzene: Az, hogy az éttermekben milyen zene szól és annak mi a forrása, a streaming szolgáltatások számára is a jövőbeni növekedés egyik nagy lehetséges növekedési területe. Nem véletlen, hogy a Spotify is egyre inkább kacsingat ezen terület felé ( is) .  A terület specialitása ugyanakkor, hogy az értékesítés nem  működhet úgy, mint  „normális” streaming térben, ahol a márka értékét növelve , folyamat innovációval és kommunikációval lehet bevonzani az új ügyfeleket. Az ügyfelek itt éttermek, bárok, azaz hagyományos értelemben vett értékesítést kell folytatni.

Ezt ismerte fel az Atmosphere névre hallgató csapat, amely tanácsadás mellett kínálja héttérzene megoldásáé, ami ígéretük szerint a megrendelő  zene ízlésnek, elképzelésnek leginkább megfelelő zenét játssza majd. A zenéket nem algoritmusok, nem véletlen generátor, hanem független zenei szakértők állítják össze minden esetben.

Természetesen ahhoz, hogy az itt bemutatott  startupok közül bármelyik befusson a Spotifyhoz hasonló utat, nagyon sok minden kell ,hogy együttesen teljesüljön. Azt ellenben mutatja, hogy a zene digitalizálódása megállíthatatlannak tűnik