Napjaink zenei szolgáltatásait és zenefogyasztását a streaming szolgáltatások dominálják, efelől nagyon nem lehet kétség. Ugyanakkor egyre erősebben jelenik meg  a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is.  

Azaz  a zene tovább demokratizálódik majd és egyre könnyebben készíthetnek majd  abszolút amatőrök is rövidebb, hosszabb zenés tartalmakat.  Ennek megteremtésében élen jár egy  Shanghaiból elindult szereplő, a Musical.ly.

Az alkalmazás segítségével saját magunk hozhatunk létre rövid videóklipeket –maximum 15 másodperc hosszúságban-   ( hasonlóan mint vetélytársa a Dubmash esetében)  illetve követhetjük a számunkra szimpatikus felhasználói profilokat.  

A Shanghaiból indult cég napjainkra naponta több, mint 10 millió, tini  használóval büszkélkedhet, teljes felhasználói tábora pedig meghaladja a 100 millió főt.  

Egészen biztosan ezek a számok voltak azok, amelyek felkeltették a Pekingi székhelyű,  kínai léptékkel és óriáscégnek számító, és több média érdekeltséggel bíró ByteDance Technology Co. érdeklődését.

Kínai térhódítás a közösségi zenében

Napjaink zeneiparának sztárjai a streaming szolgáltatások, efelől túlzottan nagy kétsége senkinek nem lehet. Azon a piacon, ahol az Apple-nek, a Google-nak és az Amazon-nak egyszerre vannak komoly tervei, és az sem kizárt, hogy csatlakozik hozzájuk a Facebook ,nem szólhat másról az élet, mint a...

Az akvizíció és a tulajdonos  ByteDance tervei azonban jóval komolyak voltak annál, minthogy a saját szolgáltatásuk (Tik-Tok)  vetélytársát ,megtartsák…Mindez pedig nem jelenthetett mást a Musical.ly számára, mint a szomorú és fájdalmas végzetet…A tavaly novemberi akvizíciót követően ez év augusztusától a tulajdonos ugyanis bezárta a vetélytárs szolgáltatást, a meglevő felhasználók pedig automatikusan Tik-Tok felhasználók lettek!

Ezek a szikár tények, de ettől cseppet eltávolodva érdemes megnézni, mit is jelent a Musical.ly- tulajdonképpeni-  megszűnése. 

A Musical.ly ugyanis- akár tetszik, akár nem- ugyanolyan fontos és meghatározó platformmá vált, mint a Soundcloud. és tetszik nem tetszik, ugyanazokkal a problémákkal küzdött, mint a Soundcloud sok tekintetben.

Mindezt sokáig eltakarta ugyanakkor a Musical.ly-ben rejlő erő, ami különösen érdekes és értékes volt, ugyanis egy olyan korosztály- a z generáció- számára vált az egyik legfontosabb alkalmazássá a Musical.ly, amely korosztályt eddig a zenei kiadók és a hirdetők is csak maximum szerették volna magukhoz láncolni.

A közösség, a tömeg meg is volt a Musical.ly-nek, azonban ezt nem volt képes pénzzé konvertálni, így tulajdonképpen azt is lehet mondani, tulajdonosai  még jókor adtak túl rajta. Az, hogy a hatalmas  és aktív tábort miért nem tudta hirdetési bevételekké konvertálni a cég, egyértelműen az árazásnak tudható be. A hirdetői érdeklődés ugyanis megvolt, azonban a kínai cég árai nem találkoztak a  hirdetői igényekkel. A 300 ezer és 2.5 millió dollár közötti napi hirdetési árak ugyanis, egy alapvetően még nem bejáratott, hirdeti szempontból nézve kísérleti platform esetében kifejezetten drágának voltak mondhatóak. A szolgáltatás a mind zenei, mind hirdetési értelemben hatalmas amerikai piacon is jelen volt, azonban hirdetéseket ott se nagyon tudott értékesíteni, pedig üzleti szempontból ez lett volna a fontosabb.

Mindez azért is volt probléma, mert a nagy nemzetközi lemezkiadókkal ugyanakkor az Egyesült Államokra (is) szóló megállapodásokat kötött a kínai cég, amelyek még egy akkor, 200 milliós felhasználói bázissal rendelkező monstrum számára is okmoly terhet jelentettek.

Előbb azt írtuk, hogy a Musical.ly nagy előnye pont a fiatal felhasználói (és egyben alkotótáborából) adódott. Ez ugyanakkor a megváltozott piaci környezetben elég hamar a cég hátránya is lett.  A népszerűvé vált fiatal Musical.ly művészeket ugyanis hamar megkörnyékezték a piacra belépő  giga szereplők- Facebook,  Instagram, Snapchat-   az így kialakuló a liciteket pedig a Musical.ly az esetek túlnyomó többségében elvesztette.

Zenei videókkal tör be a zeneiparba a Facebook

A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Mindennek ellenére a Facebook eleddig maximum, mint forgalomterelő jelent meg a zeneiparban.

A Facebook pedig  jelentős zenei megállapodásokat kötött,melyek magára a Facebookra vonatkoznak, annak videós terveit támogatva,de csak és kizárólag az Egyesólt Államokban! A Facebook másik ékköve, az Instagram is zenei megoldással jelentkezett, ennek a kiadói háttere ugyanakkor messze nem annyira bebetonozott, mint a Facebook esetében.

Azaz ha csak ezt a piaci helyzetet vennénk alapul, akkor a Bytedance lépésére azt mondhatnánk, hogy üzletileg nehezen értelmezhető. Ismerve azonban  a fentieket, azaz, hogy a Facebook zenei stratégiája (egyelőre) egyesült Államok központú, a Bytedance számára adott a lehetőség, hogy a különböző videó szolgáltatásaiban meglevő, közel 600 millió ügyfelére alapozva, azokon a területeken  legyen vezető szereplő, ahol a Facebook nincsen jelen zenei szolgáltatással.