A streaming zenei szolgáltatások növekedésének köszönhetően a világ zeneipara olyan hosszan tartó növekedést élhetett át az elmúlt években, mint amilyet utoljára a kilencvenes évek közepén. 

Mint minden növekedés azonban várhatóan a streaming szolgáltatásokból származó bevételek növekedése is előbb elkezd csökkenni, majd pedig meg is áll. jelenleg tudásunk és ismereteink alapján a fontosabb piaci szereplők- például a zenei kiadók- nem igazán rendelkeznek B tervvel arra az estre, hogyha ez be is következne.

Ezt a B tervet pedig  egyre szaporodó jelek szerint a feltörekvő közösségi zenei szolgáltatások jelenthetik majd.  Név szerint a Tik-Tok.

A Tik-Tok és a zenei kiadók viszonya amúgy is meglehetősen feszült pontosan a kínai cég tervezett új szolgáltatásai miatt. A kiadók- élen a piacvezető Universal Music-kal- ugyanis több pénzt, sokkal több pénzt szeretnének látni a világ jelenleg talán legnépszerűbb  közösségi szolgáltatásából. S ha mindez nem lenne elég, a kínai cégnek  új, Spotify gyilkos és abszolút  újszerű streaming szolgáltatás kapcsán is előbb vagy utóbb meg kell állapodnia a Universal-al és a többi meghatározó kiadóval is.

A 2020-as év másik nagy kérdése, hogy hogyan alakul majd a kiadók és a Spotify viszonya. Az elmúlt időszakban a fő konfliktusforrást egyrészt a Spotify ingyenesen elérhető része, illetve  a kiadók részére fizetendő jogdíj mértéke jelentette.

Alapvetően mindkét esetben – ha kompromisszumok árán is- de végül megbékéltek a felek, nem utolsósorba azért, mert egy hajban eveznek, hiszen végül is, mindegyikük érdeke az, hogy a Spotify sikeres legyen, és ezt ők is tudják.

Az azonban, hogy a svéd cég hosszabb távon egy az előadók és a rajongók közötti  piactérré szeretne válni már könnyen lehet, hogy kibékíthetetlen ellenétet szül majd közte és  a kiadók között.

Amely kiadók közül a Universal és a svéd cég idén kellene ,hogy megállapodjanak  a hosszú távú együttműködés feltételeiről. Úgy, hogy a tárgyalásokba markánsan ellentétes  célokkal vágnak bele.  A Universal a streaming piac lassulása végett, feltételezhetően próbálna magasabb  tartalmi díjakat, miközben a svéd cég  a kevésbé fejlettebb piacok felé való nyitás és az azokon való terjeszkedést szem előtt tartva- ami amúgy a kiadók célja is- alacsonyabb előfizeti díjakat és így alacsonyabb ARPU- azaz felhasználónkénti árbevételi-  értékeket célozna meg. Ami visotzn6t a kiadók, így a Universal is nem tudnak elfogadni…

Persze az, amit korábban már leírtunk most is igaz: a feleknek nagyon más lehetőségük nincsen, mint megállapodni! A szolgáltatók a kiadói tartalmak nélkül nem tudnak működni, a kiadók pedig a streaming szolgáltatások bevételei nélkül ma már ugyancsak életképtelenek lennének.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a streaming zenei szolgáltatások- hosszú távú- növekedési – és ebben  elég nagy az egyetértés- potenciálja pont azokban a piacokban van, ahol a Tik-Tok saját streaming szolgáltatásbal meg szeretne jelenni.

Hogy mindez megállapodásba tereli-e majd őket?  ha jósolnunk kellen, azt mondanánk, hogy igen. De az is biztos, hogy nem mindenáron, és a kiadóknak nem lesz könnyű megérteniük, a telejen más üzletim modellt, még a nagy nehezen megszokott streaminghez képest is.