Az audio streaming elmúlt évtized-beli térnyerése után a Podcasting lehet majd a 2020-as évtized meghatározó trendje, írtuk idestova 2 éve. Pedig maga a podcast formátum és a podcasting egyáltalán nem új médiatípus, a technológia a kétezres évek eleje óta rendelkezésre áll, de igazi lendületet az Egyesült Államokban is csak 2014-15-ben vett, amikor széles körben elterjedtek az okostelefonok és a széles sávú internet,no és amikor az Apple a zene mellett a podcastot emelte tartalmi fókuszába.
A podcasting két okból (lehet) roppant fontos tényező a világ zeneiparában. Egyrészt egy komoly növekedési potenciállal kecsegtető terület, lehet vezető, ahol a szolgáltatók közvetlenül lehetnek a kreátorokkal, a podcast készítőkkel, építhetik fel saját hirdetési modelljüket és ökoszisztémájukat. Másodsorban pedig azért, hogy a podcast, mint tartalom segítségével a talk rádiók piacából komoly szeletet hasíthatnak ki maguknak.
A tengerentúlon a „forradalmi hangulat” számokban mérve azt jelenti, hogy 2021-re- azaz idénre- minden második amerikai az előrejelzések alapján több-kevesebb rendszerességgel podcast hallgatónak számít!
Ami pedig a pénzügyi oldalt illeti, a podcastokban elhelyezett hirdetések értéke megközelítheti az 1 milliárd dollárt. ( összehasonlításképpen, tengerentúlon 18 milliárd dolláros potenciális rádiós piacról beszélünk…)
A magyar piac természetesen minden tekintetben sokkal-sokkal elmaradottabb a tengerentúlinál- Pontos képet rajzolt erről az IAB (Internet Advertising Bureau) 2020-as felmérése.
A kutatás és a persze a podcastpiac szempontjából a legfontosabb kérdés az volt, hogy mennyien
is vannak a podcasthallgatók? A kutatás szerint a magyar internetezők 40 százalékának volt már szerencséje podcasthez. A magyar internetezők összes teljes számából kiindulva, ez mintegy 2,5 millió embert jelent! A rendszeres hallgatók aránya ennél természetesen alacsonyabb, 12 százalék, az
napi podcasthallgatónak pedig az internetezők 4 százaléka vallotta magát. Azaz összességében több, mint 1 millió magyar internetező alapvetően rendszeres podcast fogyasztónak számít!
Penetrációban tehát még nagyon messze van a magyar podcast piac a tengerentúlitól, de ettől függetlenül az IAB adatai sokkal fejlettebb magyar podcast piacot mutatnak, mint azt mi magunk is gondoltuk.
Ha ebből a szemszögből nézzük, akkor tulajdonképpen érthető, hogy miért is robbant szinte fel az elmúlt hetekben a magyar podcast piac! De ennek ellenére arra nehéz magyarázatot találni, hogy miért gondolta most, szinte az összes fontos magyar médiapiaci vagy ahhoz kötődő szereplő, hogy podcast szolgáltatást indít!
Telekom
A Magyar Telekom észlelve és megértve a podcast tartalmak előretörését nem a gyártói, hanem az aggregátori pozíciót célozná meg. Ahogy ők fogalmaznak „Az oldal- podcast.hu- célja a minőségi podcastok összegyűjtése, és a felhasználók segítése abban, hogy könnyebben megtalálják és felfedezzék a számukra érdekes és releváns tartalmakat. Az oldalt a magyar podcastvilág epicentrumaként képzelik el, ahol amellett, hogy egy helyre gyűjtik az ország legminőségibb podcast csatornáit, létrehoznak egy olyan digitális felületet, mely Magyarországon egyedülálló módon lehetővé teszi a szöveg alapú kereshetőséget a podcastek között.” Ez utóbbi valóban egyedülálló lenne, sőt olyan valami, amivel a magyar podcastok keresését a Telekom akár hosszabb időre is magához láncolhatná…
Vodafone
A UPC-vel tavaly egyesült vállalat a Telekommal ellentétben a kreátori oldalra szeretne fókuszálni. A cég, házi ügynökségével a Carat-al közösen Podcast Pioneers néven indított programot, melynek segítségével hallgatottságalapú anyagi támogatás mellett technológiai segítséget is kapnak, illetve műsoraikat a Vodafone különböző felületein hirdetik. A podcastertek számára talán legfontosabb kérdés ebben az esetben az üzleti modell, azaz, hogy mekkora részesedést kapnak majd a podcast tulajdonosok a podcastjukban a vodafone által elhelyezett hirdetésekből? A cég ígérete szerint a podcasterek nem fognak rosszabbul járni, mintha klasszikus hirdetést engedne be a műsorba, de valljuk meg, ennél azért konkrétabb és határozottabb információkra lesz szükség a podcasterek meggyőzésére!
Atmedia
A hirdetői oldal sem szeretne persze kimaradni a vélt vagy valós podcast piaci robbanásból!Podpad néven saját podcast oldalt indítanak, saját podcastokkal, melyeket olyan podcasterek készítenek majd, mint Niedermüller Péter wellnesspodcaster, Limpár Imre szakpszichológus, az Animal Cannibals zenekar, Péter Petra rádiós műsorvezető (Manna FM), Linczényi Márkó, a Kispapám podcast alapítója, Riha Zsófia, a Lélekhangsáv podcastere és Indes Krisztián.
Hirdetés értékesítő cégként természetesen a podcastokban hirdetéseket helyez majd el az Atmedia, melyet maga értékesít majd és amelyből a podcasterek is részesednek majd.
...................................................................................................................................................................
Három nagyon különböző stratégiát láthatunk a 3 cég esetében, érdekes lesz majd látni, hogyan forrnak ki, működnek majd ezek a stratégiák a valóságban. No és persze arra is érdemes lesz figyelni, hogy a magyar szereplők aktivitása , mennyire befolyásolja majd a piacot uralni tervező nemzetközi szereplők, elsősorban a Spotify lokális podcast terveit és aktivitásait.
Végül, de messze nem utolsó sorban nagyon érdekes lesz megfigyelni, hogy a magyar, helyi podcast piac előretörése, hogyan hat majd a monolitikus, magyar rádiós piacra. Tudjuk, hogy a podcast a rádió koporsójába vert utolsó(?) szög, nagyon érdekes lesz látni, hogy ez itthon is így lesz-e?
