Több mint három éve, mióta a Spotify megjelent a tőzsdén negyedéves jelentéseit különös figyelem kísérte. Egyrészt azért, mert maga a digitális zeneipar egy a tőzsde számára nagyon nehezen emészthető üzleti modell.
A bruttó- azaz a felhasználók által fizetett előfizetési díj mintegy 70%-a az, ami költségként a kiadókhoz, jogvégő szervezetekhez kerülnek. Ebből az ördögi körből nem egyszerű kitörni. Az egyik módja az lehet, hogyha az előfizetőszám olyannyira növekszik, hogy a kiadóknak fizetendő fix költségek bevételekhez viszonyított aránya csökkenni kezd.
Pontosan emiatt kísérte árgús szemekkel és kiemelt figyelemmel a svéd cég tőzsdei jelentésében a pénzügyi adatokon felül a jövőbeni felhasználószám előrejelzéseit a befektetői társadalom. Ezt a saját maga által felállított és kommunikált elméletet kezdte el megtörni a Spotify azzal, hogy a fejletlenebb piacokon egyre olcsóbban és olcsóbban kezdte el kínálni a havi előfizetését, ezáltal csökkentve az egy előfizetőre jutó árbevételt.
Így viszont a nyereségesség vált egyre nehezebbé, amit viszont a befektetők nagyon nehezen- leginkább sehogy- toleráltak. A sok tekintetben ördögi körből kiutat jelenhet a podcasting. A befektetők abban bíztak, hogy a podcasting segítségével a svéd cég olcsóbban tud majd olyan tartalmakat kínálni, amelyek nagyon népszerűek, illetve, hogy a podcast tartalmak révén a hatalmas rádiós hirdetési piacból is ki tud magának hasítani egy méretesebb szeletet.
A prémium felhasználók száma meghaladta a 170 milliót, ami 7 millióval több, mint az előző negyedévben, és közel 20%-al az előző év hasonló időszakában jelentett értéket. Ugyanekkora értékben emelkedett a teljes havi használat, amely immáron a 400 millió főt közelíti.
Ami a bevételeket illeti a bevételek az előfizetőszám növekedésnél csak jóval elmaradó mértékben, 6%-*al növekedtek az előző negyedévhez képest, de az előző évhez képest mért 27%-os növekedés azért elég erősen jelzi, hogy Daniel Ek csapata még mindig képes olyan újításokra, amelyek meredeken emelkedő növekedési pályán tartják a bevételeket.
Ez esetben az újítás nem teljesen új keletű, ellenben jól ismert és a Spotify által is hangsúlyozott: a podcast!
Mindez plasztikusan látszik, amikor a tavalyi és az idei harmadik negyedéves adatokat hasonlítjuk össze.
A 27%-os bevétel növekedés ugyanis 22%-os előfizetési és 75%-os hirdetési bevétel növekedésből tevődött össze! Azaz a jelek szerint a Spotify végre képes volt érdemben növelni hirdetési érbevételét.
Podcast- a megmentő? Daniel Ek cége rengeteg- tényleg rengeteg- pénzt öl podcast tartalmak vásárlásába, podcast kiszolgáló cégek akvirálásába. Így az egyik legfontosabb befektetői kérdés az lett, hogy ez a hatalmas mértékű befektetés, hogy, milyen gyorsan és milyen formában jelenik meg. Az éves szinten kétszámjegyű növekedés azt jelzi, hogy jó úton haladhat a Spotify. Immáron több, mint 3 millió podcast érhető el a zenék mellett, és csak az elmúlt negyedévben közel 300 ezerrel, azaz 10%-ot meghaladó mértékben nőtt ez a szám. A teljes Spotify hallgatói tábornak kicsit kevesebb ,mint egy harmada hallgat podcast tartalmakat a cég saját felmérése szerint. Ez ugyanakkor figyelmeztető jel is lehet, ugyanis nem sokkal a podcast tartalmak indulása után 2020 elején ez a szám már megközelítette a 20%-ot! Persze nominálisan a Spotify hallgatói bázis növekedésével ez önmagában is egyre nagyobb |
Persze egyelőre még mindig az előfizetési bevételek dominálnak – közel 90%-a a bevételeknek ebből származott- de valóban úgy tűnik , hogy a podcast tartalmak segítségével sikerült életre kelteni és növekedési pályára állítani a hirdetési bevételeket.
Maga a podcasting igen jól teljesít- erről lásd keretes írásunkat lentebb- e ugyanakkor felvet egy újabb kényes kérdést. Baj-e és ha igen ,mennyire, hogy a podcast tartalmak népszerűségének köszönhetően a Spotify ingyenes felhasználószáma kezd jobban növekedni, mint az előfizetői tábora?
A podcast tartalmak ugyanis jelenleg hirdetéses alapon érhetőek el a platformon, melynek köszönhetően ahogy fentebb írtuk is, egyrészt meredek emelkedésbe kapcsolt az ingyenes felhasználók száma, másrészt pedig ( végre) növekedésnek indultak a hirdetési bevételek. Ugyanakkor amennyiben a trend hosszú távon is fennmarad, akkor a svéd cég újabb problémával nézhet majd szembe: hogyan oldja majd meg az ingyenes podcastot hallgatók prémium zenei előfizetővé konvertálását?
A fentiek alapján persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a befektetők mindez alapján miért váltak mégis optimistává ( ismét) a svéd cég részvényét illetően?
Az egyik a már sokat emlegetett egy felhasználóra jutó árbevétel. A fejlettebb piacokon a svéd cég- hasonlóan a Netflixhez- óvatosan de határozottan elkezdett árat emelni, elsősorban családi csomagjai esetében. Mindenek a pozitív hatása pedig a harmadik negyedévben már érezhető is volt! Ennek köszönhetően pedig a hosszú, több évnyi ARPU csökkenés állt meg és indult növekedésnek, áttörve a sok tekintetben lélektani határnak is mondott 5 eurós szintet!
És végül de nem utolsó sorban az is táplálta és táplálja a befektetői optimizmust, hogy a Spotify a negyedik negyedévre- ami az audio streaming iparban is a legfontosabb negyedév optimista célszámokat fogalmazott meg a befektetők felé. A teljes havi aktív felhasználószám jó eséllyel meghaladja majd a 400 milliót, azonban mind árbevételi, mind margin oldalon megemelte előrejelzését!