A kiadók bevételnövelési lehetőség keresésének úgy tűnik nincsen határa. Mint sok más, a digitális zene forradalmasítására vonatkozó kísérletben, itt is a Universal és Doug Morris játssza a főszerepet.

A piacvezető hanglemezkiadó a Dell-el együttműködve az újonnan vásárolt Dell számítógépeken jelenik meg zenéivel. No nem az egész Universal katalógussal azonban, hanem csak tematikusalistákkal. (tulajdonképpen playlistekkel) Minden egyes playlist 50 dalból áll, és 25 dollár felárért cserébe találja meg a PC vásárló a megvásárolt gépen a  DRM mentes, korlátlanul mozgatható dalokat.

Maga a konstrukció érdekes és figyelemreméltó ötlet, hiszen a jelenlegi digitális zeneterjesztés legnagyobb problémája az, hogy nincsenek kidolgozva és felépítve az egyszerű, pay per track modellen felül, alternatív legális zeneterjesztési modellek. Ilyen és ehhez hasonló új. Árukapcsolásra alapuló modellekből egyre többre lesz/lenen szükség a közeljövőben.

Ugyanakkor a konkrét ajánlat sikertelensége már most kódolva van, hiszen a fogyasztóknak a legalapvetőbb elvárásuk, hogy minél szélesebb repertoárból szabadon válogathassanak, s ezt ez az ajánlat csúnyán és egyértelműen megsérti.

Tegnap látott napvilágot a hír, mely szerint a Google immáron az első két legtöbb keresést kiszolgáló cég, ugyanis a toronymagasan vezető Google után, a Youtube-n is több keresés bonyolódik le, mint a Yahoo vagy a Microsoft keresőjén.

Mindennek ellenére a videomegosztó óriás robusztus látogatószámának és videomegtekintésének a montizálása a mai napig várat magára. Olyannyira, hogy a különböző tartalomlegalizálási projektek (melyek közül a leghíresebb és legsikeresebb a zenei kiadókkal kötött megállapodás) okozta költségek folytonos növekedése, a még folyamatban levő perek már-már kétségeket kezdenek felvetni a videomegosztó jövőbeni jövedelmezőségével kapcsolatban. Ez pedig egy olyan bevétel orientált cég esetében, mint a Google nem sok jóval kecsegtet(ne)  

A  hatékonyabb monetizálást célzó intézkedések közül elsőként a Youtube zenei videoihoz kapcsolódva megjelenik azok megvásárlási lehetősége az iTunes-ból vagy az Amazon MP3 áruházából.   

Október 10-n, pénteken újabb születésnaphoz érkezett a digitális zenei naptár. A képzeletbeli tortán egy gyertya lenne, a tortát pedig olyan zenekarok vagy  vezetőik állnák körül, mint a Radiohead, vagy Trent Reznor.

Az 1 éves évforduló pedig a Radiohead, tavaly októberi, akkor forradalmi, de kétes kimenetelűnek minősített kísérletrée utal, melynek keretében az együttes web-oldaláról exkluzívan, mindenki annyiért tölthette le az albumot, amennyit maga úgy gondolta, hogy ér.

A kísérlet eredményeképpen a banda rajongói meglehetősen alacsony szintre árazták be az együttes új albumát, így az együttes iránti hűség, és az interneten a zene legyen ingyen párból, kimagaslóan ez utóbbira szavaztak. 

Nem lehet tudni pontosan, hogy a szép lassan(??) a zeneipar felé is közeledő pénzügyi (?) válság lesz-e, és ha igen mekkora hatással, de a frissiben szárnyra kelt hírek alapján, sorban harmadikként, a Universal és a SONY BMG után az EMI is meg kíván jelenni saját zenei értékesítő (előadói információs??) oldalával a piacon,ahol elképzeléseik szerint különböző, az EMI előadóihoz kapcsolódó exkluzív tartalmak lesznek elérthetőek.  A portál bevallott célja, hogy segítségével az EMI közvetlen (ebb) kapcsolatot tudjon kialakítani   a vásárlókkal.

A koncepciónak egyetlen,de annál nagyobb hátulütője van, ezek pedig maguk a rajongók. Azok a rajongók, akik számára nem Universal, SONY BMG vagy EMI előadók vannak, hanem előadók, akiket kedvelnek, és akikhez hasonló előadók zebnéit (is) szeretnék megvásrolni, teljesen függetlenül attól a ténytől, hogy azok mely kiadóhoz tartonak. Ez a tény adja meg a létjogosultságát a különböző viszonteladói boltoknak, mint az iTunes vagy az Amazon.  Erre eddig valamennyi, az ennek ellenkezőjét állító kiadó kénytelen volt ráeszmélni, legtöbbször saját káros tapasztalatai árán. 

Elindulása után, a Myspace Music továbbra is a középpontban maradt, annak ellenére, hogy az Apple-t a célkeresztben tartó Nokia új szolgáltatással jelent meg, a jogvédői jutalékok kapcsán pedig talán a digitális zeneterjesztési eddig legkomolyabb és leghevesebb vitája bontakozott ki.

A News Corp zászlóshajója, az indulása utáni első napokban átlépte a mágikusnak mondható 1 milliárdos dalmeghallgatást. (összehasonlításképpen: az iTunes teljesen más üzleti környezetben és struktúrában ugyan,de 3 év alatt ért el 1 milliárd letöltést )

Hosszas várakozás, egyeztetések után, október első napjaiban elindult hivatalosan, mind a 4 nagy major kiadóval és mintegy 5 millió a fedélzeten a Nokia zenei szolgáltatása a Comes With Music.

 A szolgáltatással egy időben a finn mobiltelefongyártó megjelent a piacon új, iPhone konkurensnek szánt készülékével az Xpress Music 5330-al. A készülék és az előfizetéses szolgáltatás együtt (is) megvásárolható, 130 fontos áron.

A Nokia fejlesztői mindent megtettek, hogy a lehető legkönnyebbé és gyorsabbá tegyék a zenék mobil telefon és PC közötti másolását, kiírhatóságát. Mitöbb, a szolgáltatás (melyet a telefonhoz kapott kóddal lehet aktiválni) első évében az Over the air letöltések ingyenesek.  

Ha egy picit a színfalak mögé nézünk, a Nokia magához mérten igen-igen bátor vállalkozásba kezdett. A finn cég eleddig ugyanis elsősorban az olcsóbb,alacsonyabb képességű telefonok piacán volt egyeduralkodó, oda gyártotta telefonjait, a Comes with Musichoz gyártott készülék, elődje, az Xpress Music volt az első ún. médiatelefon amely elhagyta a Nokia gyártósorait.

A misszió lényegét nem nehéz megfogalmazni: Elérkezettnek látták az időt a cég főhadiszállásán, hogy megtörjék az Apple hegemóniáját a zenei tartalom és a zenelejátszók piacán. Nem tudni mi történt volna, hogyha maga az Apple nem tör be az eleddig a Nokia által dominált mobiltelefonpiacra, de a jövő szempontjából igazából ez már nem is lényeges.   

A Nokia modelljének a lényege az ingyenes zenemegismerés és a fizetős zeneletöltés kombinálása. (Ebben az értelemben a MySpace Music és a finn cég szolgáltatása sok tekintetben rokon egymással. ) Fontos lépés ez a tartalompiac irányába, más kérdés, hogy nem biztos, hogy nem túl késő-e.

Sikeres lehet a szolgáltatás? Nagyon sokrétű a kérdés. Még mindig komoly kétségek vannak afelől, hogy az előfizetéses szolgáltatásokra érett-e már most annyira a piac, hogy azok valóban üzletileg is megérjék üzemeltetőiknek, ne csak a kiadóknak.  

Mindezen felül pedig le kell(ene) küzdeni a felhasználók alapvető eltántorító tényezőit az előfizetéses szolgáltatásoktól, úgymint a zene tulajdonlása, kiírhatósága, maximális hordozhatósága. S ezekben bizony a Nokia szolgáltatása is elégtelenre vizsgázik, hasonlóan minden korábbi ilyen jellegű szolgáltatáshoz.

Tegnapi bejegyzésünkben webergonómiai szempontból vetettük górcső alá  az éppen hogy csak elindult MySpace Music-ot. Most egy picit az üzleti modellt pécézzük ki, különös tekintettel korábbi írásunkban megfogalmazott, a streaming modelleket megtérülését fenyegető kérdésekre.

Azt már az indulás előtt tudni lehetett, hogy a News Corp. (a Myspace tulajdonosa) és a kiadók közös céget alapítottak. Mostanra már az is tudott, hogy a cégben a többségi tulajdonos a New Corp. 60%-os részesedéssel, míg a nagy major kiadók összesített részesedése 40%.

Mindezen felül a kiadók minden egyes meghallgatott dal után meg fogják kapni,egy meglehetősen bonyolult séma alapján a maguk részesedését. Ez már most is havi szinten dollár tízmilliókra rúgó összeg.

A MySpace Music igaz jelentősége talán pont ebben rejlik. Egy olyan üzleti modellt sikerült elfogadtatnia a kiadókkal, amely nagyon közel van már az alapvető felhasználó igényei(a zene legyen ingyenes) kielégítéséhez úgy, hogy közben a kiadók érdekei sem sérülnek. Ahhoz, hogy ez a felhasználói igény teljesülni tudjon még jobban, még több ilyen jellegű szolgáltatásra lesz, lenne szükség. Ennek jelenlegi legnagyobb akadálya a megmagyarázhatatlan per stream

Addig-addig ígérték, ígértük eljövetelét és annyiszor kellett csalatkoznunk, hogy tényleges piacralépésekor  szinte meglepődtünk. Igen, a tegnap, a magyar idő szerint késő éjszakai órákban útjára indult Myspace Musicról beszélünk

A legtöbb kritika a nyitóoldalt illeti, mely inkább hasonlít egy entertainment portál nyitóoldalára, mint egy zenei közösségi site nyitóoldalára.  Fantasztikusan használja ki ugyanakkor a portál a myspace hatalmas közösségében rejlő erőt. A felhasználók láthatják a barátaik által létrehozott playlisteket,(a playlist funkcionalitás amúgy is a középpontban van az egész site koncepciójában) a keresés nagyon jól kialakított, rendkívül hasznos, hogy bármilyen dalt, egyetlen kattintással playlistbe lehet helyezni. Nagyon erős és látványos a video oldal.

Nagy várakozás előzte meg a site zenevásárlási részének kialakítását, illetve a kiszolgáló partner kiválasztását egyaránt. Azt, hogy a partner az Amazon lesz, pár hete már tudni lehetett, az ingyenes streaming tartalmak és a vásárlási lehetőség összekapcsolásának mikéntjére azonban csak az indulással derült fény. A legnagyobb probléma az első benyomások alapján az vele, hogy az Amazon által megalkotott  online vásárlási élményt nem sikerült  átültetni ide.

Végső értékelés? Érezhető még a festékszag az új portálon, rengeteg taralomnak kell még felkerülnie, bizonyos szolgáltatások (pl.jegyrendelés) még el sem indultak. Az azonban, amit a koncepció bejelentésekor a legtöbb zeneipari szakértő megjegyzett, a site indulása után is megerősíthető: A MySpace Music az elkövetkezendő év, évek a digitális zeneterjesztést legjobbam megreformáló szolgáltatása lehet.     

Ugyan a digitális zenei élet teljes mértékben a Myspace körül forog, és fog forogni még pár napig (hétig?), azonban a piac többi szereplője sem tétlenkedik.

Különösen igaz ez a digitális áruházak virtuális második helyét birtokló Amazonra, amely a héten két fontos bejelentésenek is részes volt.  

A másik bejelentés ennél azt hiszen nagyságrendekel jelentősebb. Az Amazon lett ugyanis a kiválasztott partnere a Google operációs rendszerét használó okostelefonnak, az Androidnak.

A DRM-et, gyakorlatilag elintézettnek vettük a pay per track szolgáltatások esetében, a fokozatos eltűnése kapcsán gyújtott örömtüzek már-már kialudtak, amikor is úgy tűnik- részben kiadói, részben hardverforgalmazói oldalról -  ellentámadás indult, a DRM valamilyen formában történő visszaállítása érdekében.   

A helyzet egyszerre elkeserítő, érdekes és furcsa. Elkeserítő az, hogy ahogy a Businessweek írja, egy meg nem nevezett major kiadó, komoly pénzekért széleskörű kutatást bonyolított le DRM-el védett és DRM mentes tartalmakat árusító boltokban (Amazon, Wal-Mart, BestBuy és a Napster), melynek célja, a kétféle tartalomterjesztési forma értékesítési volumenének összehasonlítása volt.

Az eredmények-állítólag- azt mutatják, hogy a vásárlók számára nem a DRM jelenti a legnagyobb problémát. A  DRm mentes tartalmak értékesítési nagyon bíztató trendet mutat az Amazon oldalain, de hasonlóan dinamikusan növekednek a DRM-el védett tartalmak eladásai is.