A streaming szolgáltatások üzemeltetése sosem volt üzletileg egyszerű feladat. A világgazdasági válság előtt indult szolgáltatások esetében gyakorlatilag minden esetben tudni lehetett, hogy a befektetői tőke nagyjából, ennyi időre lehet elegendő, a költségek, illetve a valószínűsíthető veszteségek finanszírozására. S ezek a szolgáltatások voltak azok, melyek a gazdasági válság erősödésével, a szabad hirdetői pénzek drasztikus csökkenésével hamar eltűntek a süllyesztőben.
Az ugyanakkor még a legbeavatottabbakat is meglepte, hogy a hivatalos adatok alapján a Last Fm is veszteségesnek minősült, mind 2009-ben, mind 2008-ban. A 2009-es évet mintegy 2 millió fontos veszteséggel, s közel 23 millió fontos követelésállománnyal zárták.
Ami talán érdekesebb, az a mérleg adatokban kicsit mélyebbre ásva, a streaming szolgáltatás pénzügyi mutatóinak kivesézése.
A földrajzi elhelyezkedést tekintve kijelenthető, hogy a Last.Fm bevételeinek túlnyomó része Európából, ott is elsősorban Nagy-Britanniából származik. Az európai bevételek meghaladják az amerikai bevételeket, így bizony kijelenthető, hogy az amerikai kontinensen az uralkodó on demand rádió a Pandora! Mindez a CBS általi –anno blogunk által is kevéssé értett-felvásárlást is megmagyarázza. Egyértelműen pozitív hír ugyanakkor, hogy éves szinten majdhogynem sikerült megduplázni a bevételeket, ami egy egyértelműen még a masszív növekedés fázisában levő szolgáltatásra utal!
A bevételek strukturáját nézve kijelenthető, hogy a last.Fm, a bevezetett előfizetéses modell ellenére és masszívan a médiabevételektől, s így közvetve a hirdetőktől függ. A hirdetési modell bevezetése meglehetősen agresszív volt (és sokat rontott a startup image-n) , azonban eredményes is, hiszen az előfizetésekből származó bevételeket gyakorlatilag az ötszörösére növelték ezáltal. A hirdetési bevételek mintegy 50%-al nőttek, ami egyrészt bíztató, ugyanakkor nem ért figyelembe venni, hogy a bázis az a 20108-as év, amikor is a világgazdasági válság igazén lekezdett dübörögni. Ennek ellenére egy a online hirdetési piac növekedését messze meghaladó növekedés mindenképpen azt mutatja, hogy meg van a hirdetői érdeklődés a szolgáltatás iránt, a last.Fm pedig rendelkezik azokkal a képességekkel, melyekkel a hirdetőket ki is tudja szolgálni. 
Miből adódnak akkor a veszteségek? Abszolút nem meglepő módon a tartalom és az üzemeltetési költségekből. A tartalmi költségek terén sikerült azokat a szinten tartani, ami a növekvő felhasználói bázist figyelembe véve nem kis eredmény? A legnagyobb előrelépés ugyanakkor az adminisztratív költség terén történt, ahol azokat, 13 millió fontról 3 millió fontra sikerült lecsökkenteni.Az eredmények-ha a tendenciát tekintjük- biztatónak mondhatóak. Ugyanakkor globálisan, a zeneiparra nézve elkeserítőek. Elkeserítőek, mert a Spotify nemrég publikált, hasonló adatai alapján egyértelműnek tűnik, hogy az amúgy a jövőbeni zenefogyasztásnak minősített, streaming modell üzletileg gyakorlatilag nem, életképes. Lehetne persze az, de ehhez a költség oldalon, a tartalom költségek terén kellene faragni. Ehhez pedig a kiadókra lenne szükség…
