A Spotify-t blogunkban többször is, mint jó példa emlegettük, alapvetően nem a funkcionalitása miatt (bár a nemrégiben véghezvitt fejlesztések funkcionális szempontból is a legmagasabb szintre hozták..) hanem a kiadókkal között, üzletileg is tartható megállapodások miatt. Tettük mindezt abban a hitben, hogy a Spotify egy adott tulajdonosi struktúrával (amiben igen, benne vannak a kiadók is) képes streaming modellt üzemeltetni, immáron évek óta úgy, hogy nem rokkan bele, sok más szolgáltatóval ellentétben.
A napokban, a Music Ally blog jóvoltából nyilvánosságra került információk ennek jelentős mértékben ellent mondanak, ami több szempontból is aggasztó. De nézzük a számokat!
A jó hír, hogy a Spotify az elmúlt két, pénzügyileg lezárt évben rendkívül dinamikusan tudta növelni felhasználói bázisát. A 2008-as 1 millióról, 2009 végére több, mint 7 millió felhasználósra bővült a Spotify használók köre, ami ez év végére mintegy 15 millió tagot jelent.
Ami talán még ennél is fontosabb, ezen tagok közül 250 000 volt tavaly év végén előfizető. (A jelenlegi -bár még nem auditált adatok szerint ez a szám azóta 500 000-re nőtt, miközben a teljes felhasználói bázis elérte a 10 milliót! )
Mindeközben, az európai előfizetők és használók túlnyomó többségét adó angol leányvállalat 12 millió fontos bevétel mellett, mintegy 16 millió fontos veszteséggel zárta a tavalyi évet. A bevételek nagyobbik része- mintegy 7 millió font- az előfizetésekből folyt be, s csak a kisebbik részt tették ki a hirdetési bevételek. Mindez azt mutatja, hogy a svéd cég és a szolgáltatás jövője szempontjából kulcsfontosságú a felhasználók fizető felhasználóvá konvertálása, mert úgy tűnik, a hirdetők egyelőre nem kedvelik különösebben az ilyen fajta hirdetési lehetőséget.A fizető felhasználók számának növelése márcsak azért is, elkerülhetetlen mert a cégtől származó információk szerint 2008 óta, mintegy 40 millió dollárnyi royalty-t fizettek a nagy nemzetözi kiadóknak, s ennek mintegy ¾-ede 2010-ben keletkezett.
A költségek elkezdtek exponenciálisan növekedni, úgy tűnik immáron olyan mértékben, ami nem vagy nehezen lesz tartható a cég számára újabb befektetők bevonása nélkül. Mindezen a nagyobb piacokra (pl. az amerikai) való belépés sem feltétlenül segít, hiszen a nagyobb piac, több felhasználót és több költséget is jelent, persze és remélhetőleg nagyobb bevételek mellett.
A Spotify esetleges bukása-amit nagyon nem szeretnénk- több lenne ugyanakkor egy zenei startup bukásánál. A Spotify ugyanis sokak szerint a zeneipar egyik- ha nem a legjobban- figyelt és támogatott kezdeményezése. A kiadók maguk is tulajdonosok. A bukása, amit tehát saját maguk és a saját maguk által írt szabályok okoznának, egyben saját maguk bukása is lenne…
Mi lehet a kiút? A kiadói megállapodások újratárgyalása, újabb befektetők bevonása, vagy a cég eladása valamelyik, streaming zenei szolgáltatásra áhitozó médiaóriás számára...
