A Spotify hosszú időn át egy ügyes kis európai startup volt, melyet az amerikai piacok, sőt az amerikai szakértők is csak elvétve ismertek. A tengerentúli piacokon a meghatározó szereplő, a csodával határos módon megmenekült és a azóta viszont nagyon tudatosan fejlődő Pandora volt.
Az amerikai piacokra való idén nyári belépéssel végre a megfelelő ellenfelek egy közös pályára kerültek. Így utólag bevallhatjuk, féltettük Daniel Ek cégét. Féltettük, mert amilyen nehezen sikerült a tengerentúli piacokra belépniük, az nem ígért túl sok jót. Az európai piacokon működő, megfontolt terjeszkedés egy ekkora és ennyi szereplővel tarkított piacon nagyon nehezen járható útnak tűnt.
Az azóta eltelt közel fél év alapján kijelenthetjük, szakítottak az Európában sikeres megoldásokkal és teljesen új módszerekkel közelítették meg az amerikai piacot. A Facebook-al való stratégiai együttműködés, majd pedig a zenei alkalmazások felé való nyitás mind-mind unortodox (sicc!) , eddig nem látott megoldások a digitális zenei piacon.
A fejlesztéseknek ezzel nem szakad ugyanakkor vége, ami (a vetélytársak számára) ijesztő bátorságot sugall. Daniek Ek a Párizsi Le web konferencián ugyanis bejelentette a Spotify rádiójának drasztikus megújítását. A megújítás keretében, az eleddig gyakorlatilag észrevehetetlen szolgáltatás nyíltan és egyértelműen a Pandora babérjaira tör. Mindez persze önmagában egy roppant bátor lépés, hiszen a kaliforniai cég legnagyobb erénye a zenei metaadat bázis, amelyet évek alatt építettek fel.
A Spotify érthető okokból nem is itt támad, hanem a korlátozások terén. Szemben a Pandora-val a svéd szolgáltató esetében korlátlan számú rádióállomást hozhatunk majd létre, és korlátlan alkalommal léphetünk át a zenefolyamban nekünk nem tetsző dalokon. Előnyösen hangzik? Abszolút mértékben!
Persze annak, hogy a svéd cég jelentősen feljavította rádió szolgáltatásának színvonalát nem csak és kizárólag a vetélytárssal való konkurálás az oka. Ha jobban belegondolunk ugyanis, az online rádiózás az egyik leginkább időigényes online aktivitások közé tartozik. Az online rádiókat, csakúgy,mint a hagyományos rádiókat a háttérben használják a legtöbben. Egy rádió-működjön bármilyen platformon- akkor jó, ha minőségi zenét sugároz anélkül, hogy foglalkozni kellene vele.
Ezt a gondolatmenetet folytatva, az online rádióhallgatás az egyike azon online aktivásoknak, melyek igen hosszú ideig tartanak. Mindez nem feltétlenül lenne lényeges, hogyha a Spotify új üzleti modelljében az ingyenes igénybevétel nem pont idő alapon lenne korlátozva.
Egy jó online rádió tehát az ideális eszköz lehet a svéd cég számára, hogy az ingyenes felhasználóinak szabadon felhasználható idejét elhasználja és a prémium szolgáltatás irányába terelje őket.
Ugyanakkor nem biztos, hogy mindez elég lesz. A social rádió szolgáltatások esetében ugyanis a legfontosabb érv az, hogy mennyire sikerül a zenefolyamban levő elemeknek az egymáshoz viszonyított kapcsolatát meghatározni. Ez az, amire a Pandora Music Genome projektje az alap, s ez az, amire a Spotify egy másik utat, az Echo Nest nevű startup megoldását választotta. A szoftver mintegy 5 millió dal, 15 milliárd egyedi részét tartalmazza és ezek alapján állít fel kapcsolatot az egyes dalok között.
Az egészen biztos, hogy a svéd zenei szolgáltató nagyon kemény fába vágta a fejszéjét a social rádiójának elindításával. A Pandora ezen a téren egy nagyon jól bejáratott, robosztus és jól működő alapfunkcionalitással és rendszerrel bír. Az alkalmazások, a core üzletnek tekinthető streaming mellé ezt felvállalni eleve komoly kihívás, ugyanakkor való igaz, az igaz zenei platformmá váláshoz szükséges lépés.
