Amint arra korábbi, a streaming piac lehetőségeit firtató bejegyzésünkben leírtuk, a digitális zenei startup legnagyobb problémája olyanm üzleti modell találása,amely képes elviselni a szolgáltatásokat gyakorlatilag sikerességük növekedésével megfojtó kiadói díjakat. Azt azonban mi magunk sem gondoltuk volna, hogy ezek a problémák a streaming piac vezetőjét, a Spotify-t is érinthetik.
Márpedig az elmúlt napokban szárnyrakapott, a svéd cég újabb, egészen brutális mértékű tőkebevonási köréről szóló hírek erre utalnak. Mi lehet az újabb tőkebevonási kör előidézője?
Alapvetően és roppant paradox módon a sikeresség. A tengerentúli piacokra való belépés a Spotify elképzeléseit felülmúlóan
sikeres , nem utolsó sorban a
Facebook integrációnak köszönhetően. A siker ugyanakkor több felhasználót, gyakoribb használatot jelent. Ezeknek bármelyike pedig egyetlen egy dologban összpontosul. Nagyobb és egyre növekvő tartalomtulajdonosi díjfizetésben.
A lemezkiadók tulajdonosi részesedése ellenére a Spotify által évekkel ezelőtt, még alapvetően a kisebb piacokra megkötött kiadói szerződései gyakorlatilag garantálják a kiadók számára, hogy a hirdetési bevételek, a használat vagy akár a cég teljes bevételének növekedése esetén a kiadók is nagyobb bevételekhez jussanak. Mindez azon felül, hogy nominális értékben folyamatosan növekvő tartalomköltségeket jelent, egyben gátolja a befektetők számára befektetésük megtérülését is.
A Szilícíum völgyi kockázati befektetőktől származó információk szerint a svéd cég 3.5 millárd dollárra értékeli magát, s ennek megfelelő befektetést várna el a potenciális jövőbeni befektetőktől ( emlékeztetőül. Tavaly januárban, az amerikai piacokra való belépés finanszírozására kért kockázati tőkével
1 milliárd dollárra értékelődött fel a svéd zenei szolgáltató) Úgy tűnik a 3.5 milliárd dollárra való felértékelés már nem nyerte el a potenciális befektetők tetszését, legalábbis az első, sikertelen kör ezt jelzi. 3.5 millárd dollár ugyanis gyakorlatilag a Hulu-val tenné egyenértékűvé a svéd zenei szolgáltatót, miközben a tartalmak nem az ő tulajdonában vannak, ellentéten a News Corp. és a Walt Disney on demand videószolgáltatójával.
Az újabb tőkebevonás márpedig kulcskérdés a Spotify számára, ez nyilvánvaló. Az újabb, rekord méretű tőkeinjekció ahhoz lesz szükséges, hogy a szolgáltató töretlenül növekvő népszerűsége valamint
zenei platformmá válása révén, egyrészt megkerülhetetlen terület legyen a zenével kapcsolatos szolgáltatások terén, illetve, olyan bevételeket garantáljon a kiadók számára, melyek révén tárgyalási pozíciója jelentősen erősödhet velük szemben.
A címben feltett kérdésre tehát amennyiben nemleges a válasz, s ez egyben azt is jelenti, jelentené, hogy a zenei start-up nem kapja meg az újabb befektetési körtől remélt tőkeinjekciót. Ez pedig az amúgy roppant sikeres szolgáltatás elhalásához is vezethet. Paradox módon ez esetben a kiadók saját magukat, mint résztulajdonosok folytanák meg , saját szabályaikkal
