Az, hogy a Spotify az elmúlt tíz év legnagyobb digitális zenei sikere, nagyon kevesen tagadják már napjainkban. Daniel Ek és cége üzleti modelljét Európában tökéletesítve és tesztelve szelte át az óceánt és jelent meg a lényegesen kompetitívebb tengerentúli piacokon.
A Spotify jelenlegi legnagyobb problémája ugyanakkor maga az üzleti modell, amely a kiadó tulajdonosok ellenére is olyan, hogy gyakorlatilag minden fajta növekedéshez újabb tőke bevonására van szükség, a kiadói jogdíjak megfizetéséhez. Eleddig ez- több körben- sikerült, de az nyilvánvaló, hogy hosszú távon fenntartható üzleti modellel a világ jelenleg legnépszerűbb zenei szolgáltatás sem rendelkezik!
A fenntartható üzleti modell eléréshez a legfontosabb az lenne, hogy a Spotify bevételei jelentőssé váljanak a kiadók számára is, s így a tárgyalási pozíciója a svéd cégnek azonnal megváltozna, előnyösen.
Hol tart most ebben a folyamatban a svéd cég? Múltkori bejegyzésünkből kiderült, hogy egyelőre még az iTunes-al sem összemérhetőek a bevételek, de ha más szolgáltatókat is figyelembe veszünk, úgy a helyzet még sötétebb a Spotify számára.
Csak a fizikai adathordozók forgalmazásában vezető Wal-Mart mintegy 520-530 millió dollár árbevételt generált a tengerentúlon, szemben a Spotify 2011-es 250 millió dollár körüli bevételeivel. A svéd szolgáltatót természetesen az Apple, és az Amazon is megelőzi. Magyarázza mindezt, hogyha megnézzük, maguk az egyes szolgáltatás típusok mekkora részt hasítanak ki a zenei piacból. A 2011-es adatok alapján a streaming szolgáltatások mindössze 9.5%-os tettek ki a teljes amerikai zenei piac bevételeiből, így értelemszerűen a kiadói bevételekből való részesedésük is a 10%-os szint körül mozoghat. Még rosszabb adatokat kapunk, ha mind a 15 olyan országot vizsgáljuk, ahol a Spotify 2011-ben működött. Ezeken az országokban a streaming szolgáltatások a kiadói bevételek mindössze 3.5%-át tették ki.
Az amúgy meglehetősen borús képet árnyalják ugyanakkor a skandináv országok, ahol a Spotify az amerikai piacoknál lényegesen magasabb bevételeket biztosít a kiadók számára. Ezekben az országokban, szemben az tengerentúli 10% alatti értékekkel szemben 30-60%, sőt Svédországban 80% feletti a kiadói bevételekből való részesedése a streaming szolgáltatásoknak.
A skandináv piacokon –ellenben pl. az amerikaival- a Spotify ugyanis igen komoly mértékben hozzájárul a kiadók bevételeihez és a zenei piac növekedéséhez! Igen, növekedéséhez, ugyanis Svédországban olyan történt ,ami nagyon régen nem, 30%-al nőttek a zeneipari bevételek az első félévben, nagyrészt a digitális bevételek szárnyalásának köszönhetően , annak ellenére, hogy a CD eladásokból származó bevételek, tovább csökkentek, 2,2%-al. A zeneipari bevételeket a digitális bevételek (63%), a digitális bevételeket pedig a streaming bevételek dominálják. ( 89%-a a digitális bevételeknek az ilyen szolgáltatásokból folyt, folyik be.) A digitális bevételek pedig drasztikusan, több, mint 60%-al nőttek, igaz úgy, hogy a streaming bevételek közel 80%-al nőttek, miközben a pay per track szolgáltatásokból származó bevételek 14%-al csökkentek. Azaz a streaming szolgáltatások – és így a Spotify is- valóban csökkentik a pay per track szolgáltatásokból szárma bevételeket, ugyanakkor drasztikusan képesek csökkenteni a az illegális letöltéseket és úgy tűnik a svéd adatok alapján, hogy valóban tökéletesen megfelelnek a belépő szolgáltatás kritériumainak.
Természetesen kicsi, az amerikainak alig ötödét elérő méretű piacokról beszélünk, így az adatok jelentősége is ennek megfelelő. De! Azon felül, hogy ezeken a piacokon jelent meg először a Spotify érdemes megjegyezni, hogy ezek a digitálisan legfejlettebb piacok, ahol a pay per track letöltések- akár az iTunes, akár az Amazon által- nem kaptak akkora teret a múltban, így a streaming szolgáltatások gyorsabban tudtak teret nyerni. Mindez azért feljegyzésre érdemes, mert a világ legnagyobb zenei piacénak számító tengerentúli piacok jelenleg (még) a pay per track szolgáltatások által domináltak, ez azonban az elkövetkezendő években egészen biztosan változni fog.A változást- mind az igénybe vett szolgáltatásokban., mind az illegális letöltések elleni küzdelemben- pedig pontosan a Spotify és a hozzá hasonló streaming szolgáltatások fogják majd elhozni. Jelenleg ez a legerősebb és legjobban alátámasztható érv Daniel Ekék kezében, nem a forgalom és bevételi adatok.
