Az már a megállapodás pillanatában sejthető volt, hogy annak, hogy a SONY ATV tartalmai esetében 20%-al magasabb jogdíjat kénytelen fizetni a kaliforniai cég, előbb vagy utóbb meg kell jelennie az üzleti modelljében is. Abban az üzleti modellben, amely már amúgy is erősen a tartalomköltségek által uralt és amely  tartalomköltségek az éves szinten drasztikus használati és hallgatottsági növekedés ellenére veszteségessé tett, teszi a Pandora-át.

Az iparágban járatosabbak számára tehát nem volt meglepő Tim Westergreen alapító tegnapi levele, amelyben havi 40 órás zenehallgatási korlátot jelentett be a mobiltelefonon a Pandora-t használók számára.

A cég indoklása szerint a változás mindössze a felhasználók 4%-át érinti, segítségével ugyanakkor az elmúlt 3 évben az egekbe szökő tartalomköltségek, amelyek a változtatás nélkül további 16%-al növekedtek volna az elkövetkezendő 2 évben kordában lesznek tarthatóak, legalábbis a menedzsment reményei szerint.

A cég már korábban is alkalmazta ezt a megoldást, 2009 és 2011 között a desktop verzió esetében volt érvényes a havi 40 órás hallgatottsági korlát, melyet aztán 2011-bem eltöröltek. Akkor a növekedést nem befolyásolta/csökkentette a korlátozás, az is igaz ugyanakkor, hogy mindez továbbra is negatív eredménnyel párosult – igaz a 2009-es -28 millió dolláros szinthez képest 2011-re kis jóindulattal nullszaldóssá vált az on-demand rádió. (más kérdés, hogy mindez inkább volt  köszönhető a meredeken emelkedő bevételeknek, mint a költségek csökkenésének..)

A kaliforniai cég lépése természetesen nagy vihart kavart a felhasználók között. Örök szabály, hogy a heavy userek mindig a leghangosabbak, így az ő lehetőségeiknek a megkurtítása mindig hangos visszhangot vált ki, pláne egy magát demokratikusnak és a felhasználókért dolgozó cég esetében, mint a Pandora.

Továbbmenve, és az egész streaming ipar oldaláról nézve az eseményeket, ugyancsak van ok az aggodalomra. A Spotify éppen most készül arra, hogy a jogdíjak csökkentését kérje a kiadóktól, a Pandora változtatni volt kénytelen az üzleti modelljén, a Last.fm  alig egy hónapja vonult ki a világ legtöbb zenei piacáról, a Deezer felől pedig csak azért nem érkeznek hasonlóan negatív hírek, mert a cég ősszel kapott jelentős tőkeinjekciót a Warner Music-ot is tulajdonló Acces Industriestól. 2012 sok tekintetben optimizmusra okot adó év volt a zeneiparban, azonban hogyha a kiadók és a jogkezelők hozzáállása nem változik meg nagyon hamar, akkor mindez csak egy átmeneti enyhülés volt a  szakadékba vezető úton a zeneipar számára!