Amikor a Spotify, tavaly októberben bejelentette, hogy újabb, 250 millió dolláros befektetési kört zárt le sikeresen, a legtöbb elemző és blogger, velünk egyetemben a használattal folyamatosan növekvő tartalomköltségek finanszírozását látta az újabb befektetésben. Az azóta letel szűk hátrom hónap fejleményei alapján azonban úgy tűnik a svéd cég egészen más célokra használta, használja fel a friss befektetői tőkét.
A belépő szint, azaz a hirdetésekkel megszakított streaming teljesen ingyenessé tétele már jelezte, hogy a svéd cég az pillanatnyi növekedés érdekében a hosszú távú üzleti érdekeit egy időre a sutba dobta. Mindezt csak megerősítették a pletykák, mely szerint a Spotify 2015-ben a tőzsdére készül.
Az ehhez vezető út következő, fontos lépése lehet Echonest nevű, zenei ajánlórendszert készítő és üzemeltető startup felvásárlása volt. Az eredetileg nem megerősített hírek alapján a svéd cég mintegy 125 millió dollárt fizetett a cégért, melyből 90 millió dollár a befektetők, 35 millió dollár pedig a tulajdonosok és az alkalmazottak kivásárlására fordítódott.
|
A Spotify ügyfelétől a Spotify tulajdonáig A 2005-ben alapított, amerikai központú, zenei ajánlórendszer szolgáltatást nyújtó cég az elmúlté években mintegy 25 millió dollár befektetői tökét szertett és fokozatosan egyre nagyobb és nagyobb szolgáltatókat és egyre több ügyfelet szolgált ki algoritmusával, így ma már az ügyfelei között tudhatja- többek között- a Clear Channel-féle iHeartradio-t, a Beats Music-ot b(…), az Rdio-t a BBC,-t az MTV-t és vetélytársát, a VEVO-t is. A Massacusets-i cég titka egy ingyenesen igénybevehető API, amely összegyűjti a különböző partnerek oldalain keletkező hallgatói adatokat- azaz mit hallgatnak az egyes szolgáltatásokat igénybevevők- és azokból építgeti folyamatosan saját ajánló algoritmusát. |
A felvásárlás mindenképpen stratégiai lépés a svéd cégtől, bármelyik irányból is közelítjük meg! Az akvizíció egyrészt jelzi, hogy a svéd cég eltökélt azt illetően, hogy drasztikusan javítsa sokat kritizált ajánló algoritmusát, melynek segítségével felhasználói számára azok aktivitásait figyelembe véve tud tartalmakat ajánlani.
A másik –némiképpen üzletiesebb – oldalról nézve ugyanakkor az akvizíció egyrészt jelzés és lépés annak érdekében, hogy a svéd cég értéke a tőzsdei bevezetés előtt a lehető legmagasabb legyen, másrészt viszont, minden ezzel ellenkező nyilatkozat dacára nagyon határozott lépés az Echonest által jelenleg kiszolgált vetélytárs cégekkel szemben. Az akvizíció ugyanis nem kevesebbet jelent, minthogy a jövőben a vetélytárs cégek felhasználói és használati adatai is a Spotify-hoz kerülnek majd, ami eleve nem kellemes szituáció számukra, de ami talán ennél is fontosabb, megadja a lehetőséget a Spotify számára, hogy kontrollálja, mely partnerekkel szerzőik és mely partnerekkel nem. Tovább gondolva pedig mindez a jelenleg Echonest-partnereket döntési helyzetbe hozza: el kell kezdeniük felkészülni arra, hogyan, milyen formában pótolják esetegesen a Spotify tulajdonba került cég ajánlórendszerét. Nyertesen nem jöhetnek ki egy ilyen helyzetből ugyanakkor, hiszen egy esetleges szakítás esetén a korábbi adatok levesznek, így az új partnerrel gyakorlatilag nulláról kell(ene) kezdeni az ajánlórendszer építését, ami azonnal a felhasználók számának érdemi csökkenését vonná maga után.
Akár melyik verzió is bizonyul majd igaznak, az kétségtelenül és biztosan kijelenthető, hogy a 2014-re jósolt akvizíciós hullám a streaming piacon elindult, igaz egyelőre maguk a piacon létrehozó, független piaci szereplők fogtak akvizíciókba. A Spotify lépése ugyanakkor akár rövid távon is egy nagyon határozott és erőteljes, platformháború kirobbanásához vezethet. Ez pedig egyáltalán nem biztos, hogy a piaci szereplők érdeke…
