Az Amazon esetleges streaming zenei piacra való belépéséről már vagy egy éve szólnak az iparági pletykák. A lépés teljesen logikus lenne, hiszen az anno könyvkereskedelemmel induló, azóta már rengeteg területre belépő cég a VOD piacon komoly szereplőként van jelen.
A legfrissebb hírek szerint a Seattle-i székhelyű cég ismételten tárgyalásokba kezdett a nagy nemzetközi kiadókkal a szolgáltatás esetleges indításáról. Mindez azonban egyáltalán nem biztos, hogy azt jelenti, hogy a közeljövőben el is indul a szolgáltatás,. több okból is.
Egyrészt az Amazon inkább a telekommunikációs cégek bundle jellegű megoldásához hasonló üzleti modellben indítaná el streaming szolgáltatását. Már jelenleg is létező, év 80 dollár ellenében igénybevehető Amazon Prime szolgáltatás előfizetői a két napos, garantált és ingyenes házhozszállításon felül ingyen férhetnek hozzá az Amazon VOD szolgáltatásához és ha a tervek megvalósulnak a streaming zenei szolgáltatáshoz is.A streaming szolgáltatás integrálásával egyidőben a Prime szolgáltatás ára is emelkedik majd, 120 dollárra és mindebből az Amazon mintegy 800 millió dollárnyi extra bevételt remél.
A jelenlegi információk alapján, funkcionalitást tekintve az Amazon által elképzelt szolgáltatás tulajdonképpen nem is feltétlenül lesz a már ismert streaming szolgáltatások vetélytársának tekinthető. Az Amazon ugyanis olyan szolgáltatást tervez, amely elsősorban a régebbi. ún. back catalog tartalmakra épül és amely az Amazon MP3 áruháza felé terelné a látogatókat.
S hogy miért a feltételes mód? A kiszivárgott hírek szerint az Amazon különleges feltételeket szeretne magának kialkudni a kiadóktól, elsősorban a tartalomdíjakat illetően. A szolgáltatatás ingyenes mivoltára hivatkozva ugyanis az Amazon a Spotify, a Beats Music és a többi streaming szolgáltató által fizetett díjnál lényegesen alacsonyabb díjat szeretne fizetni a kiadók részére.
A hírforrások és hírmorzsák alapján az Amazon gyakorlatilag ultimátumot adott a kiadóknak: amennyiben nem egyeznek bele a felajánlott feltételekbe, úgy nem lesz megállapodás. A kereskedő cég mindezt megfejelve, a jelenlegi kiadói megállapodásoktól nagyban eltérő struktúrájú tervezettel kereste meg a kiadókat, melynek a lényege az, hogy a tartalmak licenszelésért cserébe azok egy fix díjat kapnának, a forgalomtól függetlenül. A kiadók oldaláról érkező, természetesen meg nem erősített információk alapján az Amazon a független kiadók számára 5, az összes major kiadó számára pedig évi 25 millió dollárt ajánlott fel, melyen az egyes kiadók a lejátszott dalok arányában osztozhatnának.
A Seattle-i cég mostanra sok tekintetben hasonló helyzetbe került, mint az Apple, 5-6 évvel ezelőtt, az iTunes szárnyalásának köszönhetően, csak alapvetően a fizikai CD-ék online értékesítése révén. Jezz Bezos emberei pedig ezt meglovagolva próbálják a kiadókat sarokba szorítani ajánlatukkal.
A kiszivárgott hírek szerint az Amazon gyakorlatilag ultimátumot adott a kiadóknak: amennyiben nem egyeznek bele a felajánlott feltételekbe, úgy nem lesz megállapodás. A kereskedő cég mindezt megfejelve, a jelenlegi kiadói megállapodásoktól nagyban eltérő struktúrájú tervezettel kereste meg a kiadókat, melynek a lényege az, hogy a tartalmak licenszelésért cserébe azok egy fix díjat kapnának, a forgalomtól függetlenül. A kiadók oldaláról érkező, természetesen meg nem erősített információk alapján az Amazon a független kiadók számára 5, az összes major kiadó számára pedig évi 25 millió dollárt ajánlott fel, melyen az egyes kiadók a lejátszott dalok arányában osztozhatnának.
A kiadók mindig is érzékenyek voltak az ilyen kérésekre és a mai napig bánják, hogy 2003-ban végül igent mondtak Steve Jobs ajánlatára és ezzel 10 évre kiszolgáltatottá és függővé az Apple-től. Ez a függés pont mostanában, a streaming szolgáltatások drasztikus előretörésével kezdett el enyhülni és ad a kiadók számára nagyobb mozgásteret, tehát sem pénzügyi sem stratégiai indokok nem nagyon támasztják alá, hogy a kiadók miért is menjenek bele ilyen kedvezményekbe.
A másik oldalon az Amazon számára ugyanakkor nem presztízs kérdés az, hogy belépjenek a streaming piacra, legalábbis a hezitálásuk és az, hogy az Apple és a Google belépése ellenére sem léptek még be a piacra erre utal. A tétovázásában nyilván közre játszik az, hogy az Amazon sokkal inkább az elektronikus kereskedelemre fókuszált és fókuszál, mint a klasszikus értelemben vett média szolgáltatásokra és az is, hogy felhő alapú szolgáltatásával messze nem ért el olyan sikereket a cég, mint szeretett volna.
Mindent egybevetve tehát egyik fél számára sem létkérdés a megállapodás létrejötte, ez pedig sokkal inkább ismétlődő pletykákat, lassan haladó tárgyalásokat vetít előre, mintsem megállapodást!