A TIDAL-al kapcsolatban többször kijelentettük már, hogy itt a vég, aztán minden egyes alkalommal kiderült, tévedtünk. 2015 tavaszán vásárolta meg Jay- Z, Dr.Dre példáját követve a svéd streaming cég, a Wimp illetve a TIDAL és az azt üzemeltető cég, az Aspiro mintegy 60%-os részesedését 56 millió dollár értékben és indította el saját streaming szolgáltatását 16 világsztár támogatásával. Az azóta eltelt közel két év aztán sok mindennek volt mondható, csak nyugodtnak nem, folyamatos akvizíciós pletykák, az egyre erősödő piaci verseny és koncentráció okén minduntalan felmerült, hogy Jay-Z Dr.Dre példáját követve jó áron, jó időben túl ad a szolgáltatáson. Minden jóslat ellenére a ez aztán eddig nem történt meg, és így a TIDAL előbb az 1, a közelmúltban pedig immár a 3 millió, illetve legutóbbi exkluzív tartalompromóciója után a 4.2 millió felhasználót is elérte
Ezért most óvatosabban fogalmazunk, de ettől még tény: a TIDAL anyacége, a svéd ASPIRO AB által a svéd hatóságok számára benyújtott adatok alapján, a 2014-es évhez hasonlóan 2015-ben is veszteséges volt, a hány azonban drámai mértékben nőtt. Igaz a bevételek szépen megnövekedtek , 30%-al közel 50 millió dollárra, azonban az olló nyílni látszik, azaz a veszteség növekedés jelentősen meghaladja a bevételek növekedését.
A céghez közel álló források szerint ugyan a jelentésben nem szerepel minden adat, így a helyzet annál pozitívabb. A helyzet lehet, hogy pozitívabb a bevételi oldalon, a jelentésből ugyanakkor az látszik, hogy a TIDAL alig képes fizetni a számláit. Rövid távú kinnlevősége, ugyanis megötszöröződött a tavalyi évhez képest.
Ami talán a legaggasztóbb, hogy az olló hirtelen nyílt nagyra. 45 millió dolláros árbevételre jutó 28 millió dolláros veszteség, árbevételre vetített 50% feletti veszteséget jelent. Ekkora veszteség egyetlen más streaming szolgáltatónál sem jelentkezett soha.
Hogy mi lehet mindennek az oka? Valószínűleg kettős. Egyrészt az exkluzív tartalmak beszerzésének költsége meglehetősen magas. A TIDAL ügyfélszáma értelemszerűen alacsonyabb, jóval alacsonyabb ,mint a piacvezetőké, emiatt természetesen a bevételei is azok. Az egy ügyfélre eső bevétel viszont az ügyfélszámból adódó különbségeket kisimítja, így az, hogy a Spotify 87 dolláros egy ügyfélre eső éves bevételéhez képest a TIDAL ennek alig a felét realizálta. Mindez különös, hiszen a TIDAL alapvetően a havi 20 dolláros áron elérhető prémium szolgáltatására fókuszál és állítása szerint az ügyfelek nagy része is ezt választja. Hogy lehet tehát, hogy ennek ellenére ennyire alacsony az egy felhasználóra eső bevétel? A nagyon magas churn miatt ! A magas churn a entertainment és különösen az előfizetéses szolgáltatások legádázabb ellensége, a TIDAL esetében pedig azt mutatja, hogy az exkluzív tartalmak segítségével nagyon sok előfizetőt tudnak bevonzani, akik viszont aztán a tartalom megszerzése után továbbállnak…
Azt, hogy a TIDAL mennyire függ az exkluzív tartalmaktól jól mutatja az alkalmazás letöltésének alakulása. Az alkalmazás népszerűsége az első és az 1250-dik helyezés között ingadozott, hatalmas, hektikus kilengéseket produkálva, miközben a piacvezető Spotify ezen időszak alatt folyamatosan a legnépszerűbb zenei alkalmazások között volt és a teljes iTunes Appstore TOP 30 alkalmazásból sem esett sűrűn ki.
A megoldás tehát papíron egyszerűnek tűnik: a TIDAL az exkluzív tartalmak segítségével valóban rengeteg zenekedvelőt vonz, azonban valamiért nem képes őket megtartani. Jay-Z cégének tehát ki kell találnia, hogyan képes az oldalon tartani az érdeklődőket. A pénzügyi adatokból az látszik, hogy ezen nagyjából a TIDAL sorsa múlik…
