Ugyan mi is itt, a Muzzak bejegyzéseiben az elmúlt 1-2 évben a Spotify-ról írtunk, mint Európa képviselőjéről a sok amerikai zeneipari szereplő mellett. (ellen) Ez azonban nem feltétlenül igaz, legalább is tavaly december óta nem.

 

A Deezer a meglehetősen zárt francia piacon már hosszú idő óta vezető szolgáltató a digitális zenei piacon. Funkcióit tekintve semmi extrát nem nyújt, klasszikus streaming szolgáltatás, az átlagosnál erősebb szerkesztett tartalmi támogatással (beépített rádiók, ajánlások stb.)

 

A nagyon szigorú szabályozás által is segítve a Deezer a 60 milliós Franciaországban 20 millió felhasználóval büszkélkedhet, mellyel toronymagasan piacvezető.  A cég kétféle fizetős (6.49 illetve 9.99 eurós áron) illetve egy ingyenes hozzáférést kínál a zenekedvelők számára. Az ingyenes hozzáférés keretében csupán 30 perces előzetes hallgathatóak meg az egyes számokból, a 6 és fél eurós csomagban korlátlan zenehallgatás, megosztás és a szerkesztett playlistek, rádiók elérése szerepel, míg a prémium, 10 eurós csomagban kaptak helyet a nem webes elérhetőségek, (mobil, autó, TV) illetve az offline mód. A jelek szerint tehát nem a Spotify modellje az egyetlen, amely működőképes, igaz egyelőre csak zártabb, már-már kísérleti körülmények között. 

 

 

A terjeszkedést ugyanakkor a Deezer is megkezdte. Tavaly novemberi bejelentésük alapján 2012 nyarára a világ 130 országában kívánnak megjelenni, azaz valóban globális terjeszkedés a cél. A globális terjeszkedés iránya ugyanakkor sok tekintetben ellentétes lesz a Spotify által bejárt útvonallal. Ugyan a fontosabb európai piacok meghódítása a Deezer számára is az első lépések között van (Az Egyesült Királyságban már el is érhető a szolgáltatásuk, a német, a spanyol illetve több fontosabb európai piac volt a következő lépés, a hírek szerint most már a magyar felhasználók számára is nyitott a regisztráció, azaz a kisebb piacok is sorra kerültek.

 

Ha jobban belegondolunk, a Deezer valami egészen elképesztően kemény fába vágta a fejszéjét. Valami olyanba, amely eleddig még senkinek, így az Apple-nek sem sikerült. A nehézséget nem is feltétlenül a kiadók jelentik- mintahogyan azt Axel Dauchez a cég vezetője a Wall Street Journal-nek elmondta- velük ha nem is könnyen, de tető alá lehetett hozni egy globális megállapodást. A Szerzői jogvédő hivatalok (mint itthon az Artisjus) ugyanakkor országonként más és más, önálló szervezetek, így velük egyenként(!) kell megállapodni. A Deezer eleddig mintegy 80 ország illetékes szerzői hivatalival jutott megállapodásra. A hosszú országlistából teljesen szándékosan maradt ki az Egyesült Álalmok. Dauchez és társai ugyanis stratégiájukat hosszú távra építik fel. A hosszú távú előrejelzések alapján pedig 2016-ban a világ digitális zenefogyasztásának 75%-a az amerikai piacokon kívül zajlik majd le.

 

A nagy kérdés tehát, hogy lehet-e a Deezer akár csak megközelítőleg is olyan sikeres, mint a Spotify? Alapjában véve üzleti modellbeli illetve stratégai megközelítésbeli különbségeket kell összehasonlítanunk. A Deezer azon elképzelése, hogy az amerikai piacot (egyelőre?) figyelmen kívül hagyja mindenképpen bátor, de nem feltétlenül helyes döntés. Való igaz, az amerikai piacokon már most rengeteg szereplő van jelen (néha a telítődés jelei is érzékelhetőek), a piacra lépés korlátai meglehetősen magasak, ennek ellenére a világ digitális zenei piacának jelenleg az amerikai piac a legfontosabb tagja.   Így ennek a piacnak a figyelmen kívül hagyása  még akkor sem helyes lépés, ha 2016-ra valóban úgy alakul át a világ digitális zenefogyasztása, ahogyan azt jósolják. 2016 ugyanis még négy hosszú évnyi távolságra van. Digitális zenei szolgáltatások esetében 4 év roppant hosszú idő, nagyon nagy bátorság és rengeteg tőke szükséges ahhoz, hogy valaki 4 évre előre merjen számolni…A Deezer tulajdonképpen ezt teszi azzal, hogy az elkövetkezendő években továbbra is domináns amerikai piacokat figyelmen kívül hagyva terjeszkedik. A stratégia és a bátorság kifizetődhet hosszú távon, de rövidtávon a cég kudarcát is okozhatja…

 

Maga a Deezer üzleti modellje is érdekes. Ha korábbi írásainkban azt írtuk, hogy a Spotify esetében az ingyenes szolgáltatást megismerők fizető felhasználókká konvertálása, nehéz, de úgy tűnik működőképes modell, a Deezer esetében bevalljuk nem látjuk ezt a fajta működő konverziót. A harminc másodperces belehallgatás korlátai nagyon régóta ismertek- nem véletlenül dolgozott annyit az Apple, hogy meghosszabbíthassa a preview-k hosszát- nehezen magyarázható önmagában egy terméket erre és csupán erre építeni.

 

Persze igazságtalanok lennénk, hogyha a pozitív jeleket, nem említenénk. A Deezer ugyanúgy részese a Facebook zenei stratégiai programjának, mint a Spotify. Márpedig ha a francia cég valóban világszerte elindul, úgy a Facebook adta előnyöket is lényegesen hatékonyabban tudja majd kamatoztatni, mint a csupán néhány, nagyobb piacon operáló svéd cég. Ugyan az ingyenes szolgáltatás koncepciója gyenge lábakon áll, a kétféle fizetős csomag jobb targetálást tesz lehetővé, a kisebb piacokra alkalmazott speciális árazás pedig a kelet-európai piacokon régóta meglevő  problémákra nyújthat megoldást.