Az idei évet a Spotify-Pandora harc éveként harangoztuk be, és nincsen sok kétségünk afelől, hogy ez valóban így is lesz. A két startup- márha lehet még őket annak nevezni- nagyon hasonló piacon, nagyon hasonló fogyasztói és hirdetői pénzekért küzd, igaz némileg különböző funkcionalitással és megközelítéssel.
A két cég között ugyanakkor van egy, hatalmas különbség, mégpedig a tulajdonosi struktúrájukban. Míg a Pandora tőzsdei cég, átlátható és folyamatosan változó tulajdonosi viszonyokkal, addig a Spotify esetében ismert, hogy jelentős- a hírek szerint 18%-os- tulajdonosi résszel bírnak benne maguk a lemezkiadók.
A svéd zenei szolgáltató szárnyalása jelen pillanatban megállíthatatlannak tűnik, a nemrégiben még teljességgel elképzelhetetlennek tartott 100 millió felhasználói tábor az alkalmazásoknak köszönhetően abszolút reális célnak tűnik most már.
A drámai növekedés miatt pedig előbb vagy utóbb (ismét) át kell majd gondolnia Daniel Ek-nek és társainak a társagás hosszú távú finanszírozási lehetőségeit. Ezek közül az egyik természetesen a Pandorához hasonlóan a tőzsdére lépés. A tőzsdére lépés nyilván nyitott fülekre találna a Spotify befektetőinél, hiszen számukra a sikere bevezetés a befektetésük megtérülését jelentené, jelenthetné. Jóval összetettebb kérdés, hogy a nagy major kiadók mit lépnének. Számukra ugyanis a tőzsdére lépés egyszerre tartogathat előnyöket és hátrányokat egyaránt. Benne rejlik annak a kockázata, hogy a jelenlegi 18%*-os, stratégiainak mondható részesedés újabb, nagyobb befektetők belépésével lecsökken, s így a kiadók kontrollja is csökken a Spotify-ban. De természetesen benne rejlik annak a lehetősége is, hogy a Spotify tőzsdei értékének növekedésével a 18%-os részesedésük értéke is a sokszorosára nőjön.
A svéd cég esetleges tőzsdére lépése tovább élezheti majd a konfliktusokat az előadók és a cég, illetve a lemezkiadók között. Az előadók, melyek közül sokan rendkívüli mértékben ellenzik az egyre nagyobb teret hódító streaming szolgáltatásokat számára a Spotify tőzsdére menetele nem nagyon jelentene mást, minthogy egy számukra nem vagy nagyon keveset fizető- így szerintük torz üzleti modellel bíró- szolgáltatás jelenne meg a parketten.
Tény és való, a kiadók számára jelenleg nem az előadói kifizetések növelése a legfontosabb cél, hiszen legtöbben az életben maradásukért küzdenek, az egyre csak csökkenő CD eladások mellett. Azt kijelenteni ugyanakkor, hogy a Spotify tőzsdére lépése káros lenne az előadók számára, badarság, hiszen amennyiben nő a svéd cég tőzsdei értéke, úgy a benne levő kiadói részesedés is növekedni fog, azaz a kiadók számára több pénz jut majd saját előadóik gondozására, menedzselésére.
