Egy évvel ezelőtt,a 2014-es év zeneipari kilátásait elemezve több jóslatot is tettünk, melyek alapvetően a piacok racionalizálódását jelezték előre. 2014-ben a legfontosabb kérdések tisztázódását, és a fontosabb zenei piacokon minden eddiginél nagyobb, erőteljesebb és keményebb versenyt vártunk. A 2015-ös évvel kapcsolatban a korábbi évekkel ellentétben meglehetősen kevés a bizonytalanság, nagyjából látható, hogy milyen fontosabb fejlemények várhatóak az év során.

A zeneipar közép illetve hosszú távú kilátásai ugyanakkor még messze nem tekinthetőek lefutottnak, sok a kérdőjel. Kétrészes sorozatunk első részében a szolgáltatások és a bevételek terén várható eltolódásokat vizsgáljuk meg! 

A 2014-es év hivatalos adati ugyan még nincsenek meg- majd csak valamikor az év közepén várhatóak- de jó eséllyel kijelenthető, hogy a 2014-es évben is csökkentek a világ zeneipari bevételei, különösen mivel a fontos piacok közül az Egyesült Államok és Japán is csökkent, és csupán Nagy-Britannia tudott növekedni.

A fejlett és feltörekvő piacok közötti különbség a 2015-2019-es időszakban nemhogy megmarad, hanem tovább erősödik majd. A fejlett zenei piacok az elkövetkezendő 5 évben 11%-al csökkennek majd, miközben a fejlődő piacok ugyanezen időszak alatt 60% feletti növekedést produkálnak majd.

Az elkövetkezendő években sem fog ugyanakkor bekövetkezni az, amire a zeneipar szereplői már lassan egy évtizede várnak, azaz a digitális szolgáltatások és az azokból származó bevételek növekedése nem lesz képes ellensúlyozni a szép lassan teljesen eltűnő CD eladásokat.

Az előrejelzések szerint 2017-ig, minden évben kis mértékben csökkennek majd a bevétek, hogy aztán 2018-tól kezdődően végre növekedésnek induljanak. A tendencia addig a már megszokott lesz: a CD eladásokból befolyó bevételek csökkennek, a digitális bevételek pedig növekednek. Valamikor 2018-2019 körül érkezik majd el globálisan is az a pont, amikor a digitális bevételek – a mostani 6 milliárd dollár körüli szintről 12-14 milliárd dollárra nőve- meghaladják majd a fizikai eladásokból származó bevételeket. A digitális szegmensen belül a streaming szerepe egyre meghatározóbb lesz, a maihoz képest tovább jelentős növekedés várható a streaming szolgáltatásból származó bevételekben, melyek 5 év alatt várhatóan megháromszorozódnak majd!

A zeneipar legfontosabb problémája az elkövetkezendő években is a digitális szolgáltatások tömegtermékké tétele lesz. Napjainkban a streaming szolgáltatásokért összesen mintegy 28 millió zenekedvelő fizetett elő rövidebb vagy hosszabb ideig. Ez a szám 5 éves időtávban 140 millió köré emelkedhet majd, azonban ezzel még mindig nem a streaming előfizetők lesznek a legnépesebb zenei fogyasztói tábor. A hirdetés alapú zenei szolgáltatások tábora ugyanis 340 millió főre duzzadhat majd 2019-re, miközben az a lá carte letöltések továbbra is megmaradnak amolyan belépő szolgáltatásnak, illetve sokak számára a zenék birtoklása megmarad fontos tényezőnek. Mindezeknek együttesen köszönhetően még 2018-ben is 220 millió ember vásárol majd zenét a lá carte alapon.

Minden valószínűség szerint tehát arra nem lehet számítani, hogy a zeneipar 90-es évek közepéhez hasonló aranyidőszaka belátható időn belül visszatér. A realitás sokkal inkább az, hogy a CD boom előtti, 80-as évek közepére jellemző bevetéli szintek térhetnek majd vissza 3-5 évben belül.