A 2016-os évet értékelő posztunkban az év legfontosabb trendjének a piac koncentrálódását neveztük. 2016 végére közel értünk ahhoz az állapothoz, amikor is a 4-5 nagy médiacég , a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple a zeneipari szolgáltatásokat is elkezdte uralni.
2017 alapvetően ennek a trendnek a folytatását ígéri, azaz minden eddiginél nagyon valóságértékkel bír az a kijelentés, hogy a 2017 év végi zeneipara lehet, rá sem ismerünk majd annyira más lesz, mint most az év elején.
A Spotify tőzsdére megy
Eredetileg a svéd cég már tavaly, azaz 2016-ban szeretett volna tőzsdére lépni, ezt azonban megakadályozta az Apple Music színre lépése és sikere. Daniel Ek cége a Deezer fiaskóját (is) szem előtt tartva így más utat választott, és egy minden eddiginél nagyobb összegű hitel felvétellel erősítette meg magát, hogy aztán jövőre tőzsdére próbáljon lépni.
A valamikor jövő őszre prognosztizált piacra lépés több szempontból is kulcsfontosságú lesz és természetesen alapjaiban határozhatja meg a svéd cég jövőjét, de nem csupán a svéd cégre lehet majd kihatással.
Egy sikeres Spotify tőzsde kibocsátás megnövelheti a befektetők bizalmát a streaming szolgáltatások iránt ,ami még inkább kiélezheti a streaming piaci versenyt és újból növekedésnek indíthatja a szereplők számát. Amennyiben viszont sikertelen lesz a kibocsátás, úgy az hosszú távra leeheti a befektetők kedvét a digitális zenei szolgáltatásokba való befektetéstől.
Gazdára talál a TIDAL és a Soundcloud
A streaming piaci szereplő közül kettő is van, amely pénzügyi helyzete egész egyszerűen nem teszi lehetővé ,hogy hosszabb távon működni tudjanak. Az egyik az exkluzív tartalmakra fókuszáló TIDAL, a másik pedig a mainstrem streaming szolgáltatássá válni akaró és a jelek szerit emiatt túl sok áldozatot hozó Soudcloud.
A TIDAL szinte egészen biztosan az Apple kezeiben landol majd, a Soundcloud sorsa ellenben kétségesebb no és persze izgalmasabb is, hiszen 150 milliós regisztrált tábora komoly értékkel bír.
Már nem csak egymással versengenek a zeneipar szolgáltatások
A zenefogyasztási szokások drámai gyorsasággal változnak, erről a kiadók, a zenészek és a CD gyártók mellett egyre inkább az a lá carte letöltést kínáló szolgáltatók tudnának mesélni, sőt könnyen elképzelhető, hogy 1-2 éven belül már maguk a streaming szolgáltatók is.
Azok a streaming szolgáltatók, amelyek jelenleg valóban a csúcson vannak, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene félniük. A médiafogyasztásnak jelenleg több, mint a harmada zenei tartalomfogyasztást jelent, a videó tartalmak előtörésével ugyanakkor ez egyre inkább változhat és csökkenhet.
A Spotify, az Apple Music tehát nem csak egymással, hanem egyre inkább a többi közösségi és szórakoztató szolgáltatással, mint a Snapchat, a Buzzfeed vagy éppen az Instagram is küzd majd.
A média cégek lemezkiadókká és rádióadókká válnak
Részben az előző pontban említettek, részben pedig amiatt mert a zene, mint tartalomfogyasztási típus az egyik legnépszerűbb és emiatt a szórakoztatóipari ökoszisztémákban egyre fontosabb szerepet betöltő része, egyre több és több médiacég válik majd nem csupán szórakoztatóipari szolgáltatás tulajdonossá, hanem effektív tartalomelőállítóvá is. A „Content is King” állítás ugyanis 2017-ben is igaz, sőt minden eddiginél igazabb. A Netflix példája egyre inkább ragadós és jellemző lesz a zeneiparban is: Aki tehát nem rendelkezik saját, exkluzív tartalommal az lemarad.
A kiadók maguk is elkezdenek digitális megoldásokba befektetni
„15 évvel ezelőtt kellett volna”- lehetne erre a replika, hiszen anno sokak szerint a Napster beperlése helyett a kiaknázása révén a kiadók teljesen más irányba terelhették volna a digitális zene fejlődését.
Mindez már történelem, így 2017-re jutottunk el odáig, hogy a kiadók digitális bevételei illetve a Netfix által mutatott példa egyre inkább időszerűvé teszi a kérdést: melyik kiadó lesz az,. amely elsőként, valóban kiaknázza majd előadóit és épít exkluzív zenei szolgáltatást vagy applikációt, létrehozva ezzel a zeneipar HBO-ját vagy Netflixét.
Ha tippelnünk kellene, a Universal-ra tennénk fel virtuális zsetonjainkat. Lucian Grainge már 2016-ban is egyre határozottabban adta annak jelét, hogy mennyire ellenzi az ingyenes tartalmakat és mennyire máshogy gondolja a kiadók és a digitális szolgáltatók viszonyát, mint azt korábbi elődei tették.
2017 sok tekintetben tehát más év lesz, mint az előzőek voltak. Annak ellenére, hogy ez lesz az az év, amikor- a vezető rádió szolgáltató, a Pandora is streaming szolgáltatóvá válik, amikor várhatóan minden eddiginél nagyobb vita lesz a Youtube és a kiadók között és az év amikor a Facebook hivatalosan is belép a zeneiparba- 2017 valószínűleg sokkal inkább arról lesz majd emlékezetes, hogy az év végére alapjaiban alakulnak majd át a zeneipari szereplők és szerepeik. Egy év múlva valószínűleg már nem is feltétlenül lesz értelme streaming szolgáltatókról beszélni, sokkal inkább egymással a különböző formátumú zenei tartalmak fogyasztásáért versengő szolgáltatókról.
