A streaming iparban való helytállás meglehetősen költséges mulatság, különösen igaz ez  akkor, amikor olyan feneketlen pénztárcájú  cégek lépnek be  a versenybe, mint az Apple a Google vagy éppen az Amazon. A svéd cég  az elmúlt években rendszeresen  vont be  új befektetői tőkét, 18 befektetői kör során  összesen 1 milliárd  dollárt, amelyből csak tavaly 500 millió dollárt  vontak be.  

Az Apple piacra lépése és az Apple Music növekedése, a Youtube Red megjelenése miatt teljes mértékig érthető, hogy az amúgy is veszteségesen működő és az utóbbi időben  komoly, érdemi befektetéseket végrehajtó cég  a napokban újabb, az összes eddigivel megegyező mértékű, egy milliárd dolláros új befektetésről számolt be.

A volumen hatalmas, ugyanakkor ez nem feltétlenül baj. Sokkal inkább azt jelzi, hogy a svéd cég  mérete most már akkora, hogy teljesen másfajta befektetők figyelmére számíthat, az eddiginél  jóval  nagyobb méretben és volumenben.

A mostani konstrukció ugyanakkor különbözik a korábbiaktól, ugyanis  a két befektető, a TPG kockázati tőke társaság és a Dragoneer Investment Group hedge fund átváltható hitelt biztosít a megegyezés részeként pedig komoly engedményeket kapnak majd a Spotify jövő évre tervezett elsődleges részvénykibocsátásakor. 

A hitel összegét részvényekre válthatja majd a két hitelező, a kibocsátási árfolyamhoz képest 20 százalékos diszkonttal. A részvénykibocsátás után egy évvel pedig félévente 2,5 százalékponttal nő a diszkont mértéke.

Évente 5 százalékos kamat terheli a hitelt, majd félévente 1 százalékponttal emelkedik a kamat, amíg tőzsdére nem megy a cég, maximum 10 százalékig. Ezt a kamatot nem készpénzben fizeti ki a társaság a tőzsdére lépésig, hanem a hiteltartozást növeli majd az összege.

További engedmény a TPG-nek és a Dragoneernak, hogy a szokásos 180 napos részvényértékesítési tilalom, ami a tőzsdére lépést követi a nagybefektetők esetén, esetükben csak 90 nap lesz, vagyis az IPO után három hónappal már eladhatják a részvényeiket.

Mindezek az engedmények több mindent jelentenek. Egyrészt azt, hogy a befektetők anélkül kereshetnek pénzt azonnal, ( például a garantált hozamnak köszönhetően) hogy bármit  tenniük kellett volna.  Másrészt pedig azt, hogy ahhoz, hogy a Spotify-nak ne kelljen nagyon sokat fizetnie és ne járjon nagyon rosszul minél hamarabb tőzsdére kell majd mennie.

A felettébb kemény és a befektetőket a szokottnál is előnyösebb helyzetbe hozó ügylet azt jelezheti, hogy Daniel Ek  cége számára sürgős volt a pénzügyi injekció.  Mindez  persze  nem váratlan, az Apple Music indulásakor is tudni lehetett, hogy  Tim Cook cége az erőforrások  tekintetében  lényegesen jobban áll ,mint a Spotify, így az idő egyértelműen neki dolgozik.

A  sürgős pénzigény azonban sokkal inkább adódik az eredménykényszerből, mint abból, hogy a Spotify esetleg üzemi szinten lenne bajban.  Sokkal inkább arról van szó, hogy a Spotify számára a tőzsdére lépés maradt az egyetlen opció.  A potenciális, streaming piacra tartó vásárlók  tulajdonképpen elfogytak  és mindezen az sem segít, hogy a sok-sok  befektetéssel a cég értéke egészen megdöbbentő magasságokba emelkedett…Így viszont nem nagyon marad más hátra,mint a tőzsdére lépés, ahhoz viszont siker sztorikra és növekedési ígéretre van szükség. Ezek hiányát az tőzsde és a befektetők kegyetlenül  megbünteti, amit a Spotify-nál jóval biztosabb alapokon álló Pandora példája nagyon jól mutat. A sikersztorikhoz és a növekedéshez viszont új területekre, újfajta üzleti modellel, akár kisebb de egy-egy területen érdekes megoldásokat kínáló cégek akvizíciójával.  A Spotify  tett már kísérleteket  ezekre  területekre való belépéssel, de ezek mind-mind költséges kirándulások, amelyek megvalósításához hosszú távon  tőkére lesz igénye.

Ezt a tőkét most megkapta, ugyanakkor ahhoz, hogy ne járjon nagyon rosszul minél hamarabb tőzsdére kell lépnie és ki kell fizetnie azokat, akik befektettek eddig a Spotify-ba. 2016 tehát sorsdöntő év lesz a svéd cég szánára, de nem csak számukra, hanem a kiadók számára is.  A Spotify esetleges bukása ugyanis ugyanazt a monopolisztikus berendezkedést eredményezné, amit anno az iTunes-é és amit a kiadók  a mai napig szeretnének elkerülni.