A 2016-os év egyik legnagyobb szenzációja volt az az inkább pletyka ,mint bejelentés, amely szerint a streaming piac vezetője, a Spotify hamarosan a New Yorki tőzsdén jelenhet meg. A svéd cég számára a parketten való megjelenés egyszerre lenne lehetőség és brutális kötelezettség. Lehetőség, hiszen a Spotify-ban résztulajdonos lemezkiadók számára befektetésük realizálását vetíti előre, csakúgy, mint az elmúlt években 18 befektetői kör során összesen 1 milliárd dollárt befektető cégek. számára.
Mindez aztán nem történt meg sem 2016-ban sem 2017-ben. Két éve a svéd cég inkább újabb hitelt vett fel annak érdekében, hogy a tőzsdére lépés nélkül is finanszírozni tudja működését. A tavalyi év végén pedig a Spotify és a kínai telekommunikációs óriás, a Tencent ugyanis bejelentették, hogy a Tencent zenei cége, a Tencent Music Group valamint a Spotify kölcsönösen részesedést vásárolnak a másikban. Az egyelőre hivatalosan egyik fél által sem megerősített megállapodás értelmében mindkét cég 10%-os tulajdonrészt szerez a másikban. Mivel jelenleg- bármennyire meglepő- a Spotify a magasabb értékelt cég, ezért a különbözetet a Tencent tulajdonában álló Tencent Music Group készpénzben kifizeti a svéd partnere számára. A svéd streaming szolgáltató értékét jelenleg valahol 16-20 milliárd dollár közé teszik , miközben a Tencent Music 10 milliárd dollár van értékelve a befektetők által. A két cégben tervezett 10%-os részesedés közötti különbség tehát 600 millió és 1 milliárd dollár között van, ez az az összeg, amelyet a Spotify kaphat kínai társától.
Ha igazak a Wall Street-ről szivárgó hírek, akkor mindezt ( azaz, hogy a Spotify ismét nem lépett tőzsdére az adott évben) 2019-ben már nem kell majd leírnunk. A Spotify ugyanis beadta a kérelmét a tőzsdefelügyelethez annak érdekében, hogy 2018-ban megjelenhessen részvényeivel a parketten. A hivatalos bejelentésre még várni kell, minden bizonnyal azért, mert Daniel Ek és a menedzsment előbb szeretné bebiztosítani, hogy maga a start sikeres lesz és a befektetők pozitívan fogadják majd az immár közel 20 milliárd dollárra(!!) értékelt cég parkettre lépését!
Tőzsdén részvénykibocsátás nélkül A Spotify úgy lép tőzsdére, hogy kicsit mégsem teszi azt meg. Az IPO ( aza Initial Public offering) azaz a részvénykibocsátás helyett ugyanis egy másik megoldást, az ún. direct listinget választotta a svéd cég. Utóbbi esetben a cég meglevő részvényeivel ( tehát nem újakkal, szemben az IPO-val) lehet kereskedni a parketten, azonban a publikus kibocsátás kimarad, azaz befektetőknek nem kell előre megvásárolniuk a részvények egy bizonyos hányadát, meghatározott áron. A kereskedés ugyanakkor ugyanúgy zajlik, mint a normál parketten ( hiszen annak része a részvény ez esetben is) azaz a Spotify értéke bizony ez esetben is megmérettetik. A direct listing alapvetően tehát kevésbé költséges és kockázatos piacra lépési lehetőség, amely során a kibocsátás és a kereskedés a részvénnyel elkülönülnek egymástól. Kockázata is van persze, hiszen a kibocsátási árfolyam a kereskedés során alakul ki, így az akár jóval alacsonyabb is lehet, mint egy rendes IPO esetében. |
A pozitív fogadtatáshoz feltétlenül szükség lesz egy hosszú távon hihető befektetői sztorira. A Pandora tőzsdei története, sikerei aztán elég csúfos bukása ( eddig) fontos intő példa lehet a svéd cég számára.
Ahhoz, hogy a befektetők higgyenek a svéd cég hosszú távú sikerében és ne csupán egy akvizíciós sztorinak gondolják azt, Daniel Ek-nek és csapatának be kell bizonyítania, hogy képes folyamatosan növelni fizető ügyfeleinek számát, emellett úgy tud növekedni, hogy a jövedelmezősége is javul ( vagy azt is mondhatnánk, hogy úgy növekszik végre, hogy nem veszteséges) , nem csupán egyetlen területen működik és minél kevésbé van kiszolgáltatva más cégeknek ( pl, az zenei kiadóknak)
Ha Daniel Ek-ék által egyre határozottabban követett stratégia valóban működik, akkor mához 3-5 évre a Spotify-ról már nem mint egy streaming szolgáltatóról, hanem mint egy komplett zenei platformról beszélünk majd! Egy olyan platformról, amelynek a zenehallgatás csak egy részét képviseli majd, de mellette megtalálhatóak lesznek a zenéhez kapcsolód videó tartalmak, koncertek, merchandising és akár komolyabb közösségi elemek is.
Mindent egy lapra tesz fel a Spotify
A streaming piac az egyik legköltségesebb start-up formának számít, erről talán az a közel tucatnyi független cég tudna őszintén mesélni, amelyek az elmúlt évek során csődbementek a magas költségek miatt.A célja minden start-upnak, így a zeneieknek is az exit, azaz vagy az...
Ha az előbb azt írtuk, a Pandora a rossz példa, lehet, a Spotify számára, akkor jó példát is említhetünk, a Netflix személyében. Amiatt, hogy a Netflix ereje talán leginkább saját tartalmaiban és magában a platformjában van, könnyedén túlélte a részvényárolyam azt is, hogy jelen állapot szerint a legnagyobb tartalombeszállító 2019-től kivonja majd tartalmait a szolgáltatásból. Képzeljük el ugyanezt, mondjuk a Universal Music-kal és bármelyik zenei szolgáltatóval….
Maga az időpont a tőzsdére lépésre ugyanakkor majdhogynem ideálisnak tűnik. Azok a befektetők ugyanis, akik szeretnék kivenni a részüket a streaming piac várható brutális és még hosszú éveken át tartó növekedéséből, jelenleg nem sok mindenből választhatnak. A Pandora egyre kevésbé opció, a borús kilátások miatt, így csupán a Vivendi (a Universal Music tulajdonosa) és a Spotify marad, ahová befektethetnek.
Ez pedig nem kevesebb jelenthet a streaming piac svéd vezetője számára, minthogy ha ügyesen választja meg ha hangsúlyokat, figyel arra, hogy hol tud olcsón növekedni és hol kell a költségekre figyelnie, akkor akár egy nagyon sikeres 1-2 év is állhat előtte.