A streaming piac az egyik legköltségesebb  start-up formának számít, erről talán az a közel tucatnyi független cég tudna őszintén mesélni, amelyek az elmúlt évek során csődbementek a magas költségek miatt.

A célja minden start-upnak, így a zeneieknek is az exit, azaz vagy az értékesítés vagy  a tőzsdére lépés. Erre ugyanakkor az elmúlt években nem nagyon került sor, egyrészt a Facebook tőzsdére lépésnek (akkori) kudarca miatt, aztán a Pandora miatti befektetői aggodalmak, míg végül a Deezer tavalyi sikertelen tőzsdére lépési kísérlete jelezte: a zenei start-upok számára a tőzsdére lépés nem biztos, hogy a megfelelő megoldás.

Más helyzetben van a piacvezető cég, a svéd Spotify. Daniel Ek-re és cégére már lassan 4 éve felettébb nagy nyomás nehezedik a befektetői részéről annak érdekében, hogy tőzsdére lépjen és ennek köszönhetően a befektetők elkezdjék a befektetett tőke fokozatos kivonását. 

Tőkére azonban továbbra is szüksége volt a Spotify-nak, nem utolsó sorban az Apple streaming piacra lépése és az Apple Music növekedése valamint  a Youtube Red megjelenése miatt.

A megoldás ugyanakkor felettébb költséges és kockázatos lett: A tavalyi hitelkonstrukció különbözik a korábbiaktól, ugyanis  a két befektető, a TPG kockázati tőke társaság és a Dragoneer Investment Group hedge fund átváltható hitelt biztosít a megegyezés részeként pedig komoly engedményeket kapnak majd a Spotify tervezett elsődleges részvénykibocsátásakor. 

Évente 5 százalékos kamat terheli a hitelt, majd félévente 1 százalékponttal emelkedik a kamat, amíg tőzsdére nem megy a cég, maximum 10 százalékig. Ezt a kamatot nem készpénzben fizeti ki a társaság a tőzsdére lépésig, hanem a hiteltartozást növeli majd az összege.

Ez a kockázatos megoldás tulajdonképpen a minél hamarabbi tőzsdére menetelben tette  érdekelté a svéd céget, amely most azonban több forrás szerint is újabb egy évvel  eltolni tervezi a cég tőzsdére vitelét, fonák módon pont annak érdekében, hogy majd a tőzsdén  minél eredményesebben szerepelhessen.

Az eredményesebb szerepéshez pedig alapvetően  két dologra van szükség: jó termékre ( ez megvan és a Spotify aktívan fejleszti is a szolgáltatást) illetve működőképes üzleti modellre. Működőképes üzleti modellhez pedig a Spotify-nak elsősorhan a kiadói szerződésein kellene változtatnia. Jelen formájukban uyganis a kiadók a Spotify bevételeinek 70-72%-át kapják meg, így nem meglepő, hogy a svéd cég 2 milliárd dolláros árbevétel mellet sem tud nyereségessé válni ( ami a tőzsde szempontjából nem éppen elhanyagolható kérdés és feltétel)

Nem véletlen tehát, hogy a Spotify gőzerővel dolgozik azon, hogy újratárgyalja ezeket a szerződéseket ,sőt a hírek szerint pontosan ez áll a tőzsdére menetel esetleges újabb eltolása mögött is. A cél ugyancsak egyértelmű: leérni azt a kifizetési szintet, amelyet például az Apple ki alkudott magnak, és ami 12-15%-al alacsonyabb lenne, mint a most érvényben levő.

Ennek- azaz a késlekedésnek-  azonban  brutális ára lehet a másik, a hitelezői oldalon. Becslések szerint különböző feltételek lapaján  1 évnyi késlekedés ( azaz egy 2018 őszi tőzsdére menetel) mintegy 400 millió dollárjába kerül majd a svéd cégnek.  Mi az mai ezt ellensúlyozhatja? Egyértelműen a cégérték növekedése! A Spotify értékét jelenleg valahol 8 milliárd dollár körül taksálják az elemzők. Daniel Ek ellenben azt reméli, hogy az elkövetkezőend 15 hónap fejlesztései valamint az újratárgyalt kiadói megállapodásokból adódó kedvezőbb üzleti modell révén ez felkúszhat majd 11-13 milliárd dollárra.

Ha mindez valóban sikerül, akkor Daniel Ek minden célja teljesül és jó eséllyel a Spotify sikeres tőzsdei kibocsátást tudhat majd maga mögött,kielégítve ezzel befektetői igényeit és elérve ezzel egyik fő célját. Ha ellenben valhol megbicsaklik a projekt, akkor jövő ilyenkorra a svéd cég, tőzsdei kibocsátás hiányában igen nehéz anyagi helyzetben találhatja majd magát…