Mi magunk, itt a Muzzak hasábjain is sok-sok alkalommal írtuk és elemeztük, hogy a streaming milyen fundamentálisan is változtatja meg a zenefogyasztási szokásainkat és ezen keresztül a zeneipart is.
Az elmúlt 10 évben, szolgáltatások jöttek-mentek, de az igazán brutális az, ahogyan a kiadói terült átalakult. Alig 10 évvel ezelőtt még 4 major kiadóról beszélhettünk, az EMI-ról, a Sony- BMG-ről, a Universal-ról valamint a Warner Music-ról. Mára ez a kép alapjaiban változott meg. a zeneipar digitalizálódása alapjaiban változtatta meg a kiadók szerepét, tulajdonosi struktúráját . A kilátások pedig a streamingnek köszönhetően derűsebbek, mint valaha!
Pláne a piacvezetőnek számító kiadó, a Universal Music esetében. A tulajdonos Vivendi pedig- abszolút érthető okokból- szeretné ezt a helyzetet kihasználni. Egyrészt azt, hogy magának a zeneiparnak a kilátásai egyre pozitívabbak és annak is, hogy ebben a piacvezető Universal szerepe mindinkább megkérdőjelezhetetlennek tűnik!
A tulajdonos Vivendi két lehetőséget mérlegelt. Az egyik a kiadó értékesítése , a másik pedig a tőzsdére vitel volt. Mindkettő mellett szóltak bőséggel pro és kontra érvek is, azonban minden jel szerint az augusztusi hőségben a francia telko menedzsmentje meghozta döntést!
Tőzsdére megy a világ legnagyobb zenei kiadója
Összeszámolni is nehéz, annyi alkalommal írtunk már mi maguk is itt a blog hasábjain arról, hogy a streaming szolgáltatások mennyire fundamentálisan alakítják át azt, ahogyan zenei tartalmakat fogyasztunk. Rengeteget változott a világ zeneipara az elmúlt 10 évben, szolgáltatások jöttek-mentek, de az igazán brutális az, ahogyan a kiadói terült átalakult.
Amely döntés értelmében a Universal Music nem megy tőzsdére, ellenben a cég 50%-át egy,esetleg több, stratégiai partner számára értékesítenék. A potenciális vásárlókról majd még ejtünk szót később, előbb azonban érdemes elidőzni az elvárt árnál, illetve a cég értékelésénél. Arnaud de Puyfontaine a tulajdonos Vivendi vezérigazgatója ugyanis kiemelte, hogy a kiadói értékelésénél a Spotify értékelését vennék alapul, és saját értéküket jelentősen magasabbra helyezik a streaming piac svéd vezetőjénél…
A potenciális vásárlók sora nem rövid ( lásd lejjebb) , ezen azonban de Puyfontaine megjegyzései érdemben szűkítettek!
|
A potenciális vásárlók
Magának, az Alibaba-nak pedig köztudottan komoly zenei tervezi vannak, hiszen nemrég zenei üzletág indítását jelentette be! A zenei termék már eleve integráltan jelenik majd meg az Alibababa Taboa névre keresztelt szolgáltatásában. A pénz nem jelentene problémát a kínai óriáscég számára, amely a Universal- akár kis részének birtoklásával- jelentősen javíthatná tárgyalási pozícióit akkor, amikor zenei szolgáltatásaihoz keres tartalmat. Az Alibaba mellett rendszeresen felmerül a Tencent neve is. A kínai telco óriás könnye lehet, hogy megelőzi majd a Spotify-t a tőzsdére menetelben, de ettől elvonatkoztatva is vezető szolgáltatása a QQ Music a világ vezető streaming szolgáltatásai közé tartozik, már most is! A kínai cég minden lépéséből érződik, hogy szeretné elérni, hogy hasonló elbánásban és figyelemben részesüljön, mint a nála sokszor kisebb nyugati streaming szolgáltatók. Ehhez kiváló megoldás lenne, ha maga is tulajdonolna egy kiadót. Persze mindez hátrányokkal is jár, ahogyan azt Andy Ng, zenei tartalmakért felelős vezérigazgató helyettes ki is fejtette: „egy kiadó megvásárlása esetén onnantól a többi kiadó versenytárnak tekintete minket, ami stratégiailag nem célunk ” Az ellenben igenis elképzelhető a Tencent vezetők szerint, hogy kisebb mértékben, pontosan a stratégiai jelleggel befektessenek egy kiadóba, kisebb mértékben. Digitális Megabizniszek A zeneiparon keresztülvonuló változások egyik fontos elem, a kiadók szerepének megváltozása. Napjainkban mér messze nem csupán a tradícionális kiadók töltenek, tölthetnek be kiadói szerepet, illetve messze nem a kiadói feladatoki messze túl mutatnak a hanghordozók és a digitális megjelenések kezelésén.
És az sem véletlen, hogy például az Apple már évekkel ezelőtt akvirált egy kiadót, bár az akvizíció ellenére az kevéssé valószínű, hogy az Apple klasszikus kiadóvá váljon, sok kezelt előadóval, zenekarral. Sokkal valószínűbb, hogy korlátozott számú, de annál híresebb ,meghatározó előadó esetében kezeli majd azok jogait és képviseli érdekeit, miközben elképesztően innovatív, egyedi termékeket hoznak együtt létre. Pontosan, mint a U2 esetében… A Universal, mint a világ vezetői kiadója, tehát érdekes, értékes lehet, az olyan média és szórakoztatóipari behemótok, min az Apple, az Amazon vagy a Google számára is, bár a többi kiadó magukra haragítása az akvizícióval az ő esetükben is igaz lehet. Befektetők, telekommunikációs cégek Az, hogy pénzügyi befektetők számára miért érhetné meg akár a kisebb tulajdonrész vásárlás, a Goldman értékbecslése alapján nem szorul magyarázatra. Más kérdés, hogy az értéknövekedés csak egy dolog. A Universal bevétel termelő képessége (EBIDTA) jelenleg 12 % körül mozog, azaz közel 10 év, mire a cégbe való befektetés megtérülhet…Opportunisták és gyors megtérülést kedvelők tehát kizárva! Természetesen annak se zárjuk ki a lehetőségét, hogy egy nagy telco cég dönt úgy, hogy szüksége van a világ legnagyobb lemezkiadójára. Az, hogy telco cégek média befektetéseket eszközölnek nem ritka,elég ha csak az AT&T Time Warner akvizícót felidézzük. Más kérdés, hogy a cégek figyelme inkább a videó felé fordult, mint a zene felé… |
Amikor a világ zeneiparáról beszélünk, akkor az esetek túlnyomó többségében a világ legfontosabb, maximum 10 országot magában foglaló zenei piacairól szoktunk beszélni . A streaming szolgáltatások sok tekintetben 
A tulajdonos vezetője, befektetői kérdésekre reagálva ugyanis kifejtette, hogy egy másik( mi jegyezzük meg ,kisebb) major kiadó tulajdonszerzésére minimális esély van, az azonnal felmerülő EU-s versenyjogi korlátok miatt.
Ez értelemszeren növelné a esélyeit, az amúgy is potenciális vásárlók között számon tartott digitális szolgáltatók- Spotify, Amazon, Apple Tencent- tulajdonszerzésének esélyeit alapjaiban rengeti meg de Puyfontaine azon kijelentése, mely szerint egy olyan előadó számára, ki valóban és érdemben globális jelenlétet szeretne. továbbra is valamelyik major kiadó az egyetlen lehetséges megoldás. Azt azonban nehéz elképzelni, hogy mondjuk egy Spotify által tulajdonolt sztárelőadói katalógust az Apple beengedne saját szolgáltatásaiba. Mit jelent mindez? Lényegében azt, hogy streaming szolgáltató tulajdonszerzése szinte kizárható…
Szakmai befektető mindezek után nem sok maradt, marad, ami azt jelentheti hogy a Vivendi által felkínált 50%-os részesedést egy vagy esetleg több, tisztán pénzügyi befektető ( mint a Mubadala vagy a Softbank )vásárolná meg.
Számukra ugyanakkor a kisebbségi tulajdon nem feltétlenül lehet vonzó és lényegében egyelten céljuk lenne: befektetésük minél hamarabbi megtérülése, ez pedig -v amennyíiben a Vivendi nem vásárolná vissza a már értékesített tulajdoni hányadát- ismételten a tőzsde felé tolná a Universal jövőjét.
A döntés tehát nem annyira egyszerű és logikus, mint ahogyan az elsőre tűnik. A Vivendinek uyganis a fenti feltételenek megfelelő, 1 vagy maximu két befektetőt kellene találni, úgy, hogy a befektetés azok számára is kecsgtető lyxgen.
Az idő pedig akár még sürgetheti is a kiad tulajdonosát ( nem véletlenül említik azt, hogy 18 hónapon belül szeretnék lefolytarni a tranzakciót). A Universal most valóban remek helyzetben van és a kilátások is alapvetően pozitívak, de nem biztos, hogy ez mindig így lesz. Az átalakuló zenei ökoszisztéma ugyanis akár még a jelenlegi kiadói modellt is maga alá temetheti, ez pedig nyilván a Universal szerepét, bevételeit és értékét is alapjaiban rombolná.
