Évek teltek el azóta, hogy a német zeneiparról írtunk.  Arról a német zenei piacról, amely sok tekintetben más,  mint a többi vezető  nyugati zenei piac- az amerikai, az angol- a német piac- a fejlett piacok közül talán egyedüliként-  ugyanis jelenleg is leginkább a fizikai bevételekre támaszkodik.

Az azóta eltelt 4 évben a világ- és itt világ alatt elsősorban a streaming zenei szolgáltatásokat kell értsük- azonban alapjaiban változott meg, és ez alól a német zeneipar sem vonhatta ki magát!

Mindezt talán mi sem mutatja jobban, mint  az, hogy  hogyan is alakult át a német zeneipar szerkezete az elmúlt alig 5 évben:

Az adatok alapján sokkoló mértékben alakult át a német zeneipar szerkezete.  a CD eladások illetve az egyedi letöltések egyaránt a felükre zuhantak, miközben a streaming  5 év alatt a tízszeresére növelt  részedését a német zeneipari bevételekből!

Struktúráját tekintve tehát  markánsan átalakult a német zeneipar, azonban ez nem járt a bevételek növekedésével.   (mint az amúgy kicsinek éppen nem mondható USA zenei piacai esetében) A német zeneipari bevételek ugyanis az elmúlt 5 évben  ugyan növekedtek, de összesen alig 10%-al, az idei 2018-as évben pedig az első félév alapján csökkenés várható!

A 2018-as év  emiatt lehet, nem , amiatt azonban feltétlenül bevonul majd a zenei- történelem könyvekbe, hogy ez volt az az év, amikor a streaming szolgáltatásokból származó bevételek meghaladták Németországban a  CD  eladásokból származóakat.

Nagyon hosszú ideig a felelős megtalálására sem kellett várni…aki pedig a Youtube-ra tippelt, az helyesen tette! Persze  nem volt nehéz  a világ legjelentősebb videómegosztójára tippelni, hiszen  németországban a portál helyzete már régóra vita téma, és azóta mint tudjuk a nagy nemzetközi kiadók és célkeresztjükbe helyezték a Youtube-ot.

A GEMA névre hallgató német szerzői jogi szervezet és a Youtube vitája  közelv 10 évre visszavezethető. 2009-ben lejárt a Youtube és a GEMA között érvényben levő megállapodás, újról pedig a felek nem tudtak megállapodni. Ennek lett a következménye a részleges blokkolása- köze 600 előadó videói nem (voltak) elérhetőek -  a videótartalmaiknak Németországban.

S ha mindez nem lenne elég, a value gap, bizony Németországban is felütötte fejét. Maga a value gap röviden így foglalható össze:  A hirdetés alapú streaming szolgáltatások berkein belül nézett/ hallgatott zenei tartalmak száma tavaly megduplázódott,miközben az ilyen jellegű szolgáltatásokból befolyt bevételek mindössze 31%-al nőttek. Azaz az ilyen jellegű szolgáltatások úgy növekednek, hogy közben a sikerekből az előadók és a tartalomtulajdonosok mérsékelten részesülnek.   A zene pedig a Youtube népszerűségének egyik legfontosabb eleme.  

Becslések szerint a Youtube teljes német forgalmának több,mint a harmada  ugyanis zenei videókból származik, azaz a kiadók szeme előtt érthető okokból villognak a dollár jelek… Az IFPI kimutatása alapján a  németországi streamek  közel fele ingyenes videómegosztókon ( értsd Youtube) zajlik, miközben a bevételnek mindössze 1.9%-a származik ezekből a szolgáltatásokból, miközben  az audio streaming szolgáltatások  ingyenes része esetében ez az arány 34-35 %.

Nagy kérdés, hogy a sok tekintetben radikális német szabályozó szervezetek esetében is igaznak bizonyoul-e az a tétel, ami amúgy globálisan a Youtube és a kiadók esetében igaz.  A Youtube helye és szerepe tehát megkérdőjelezhetetlen, pusztán a számok alapján a digitális zenei ökoszisztémában. A kiadók sokkal inkább szeretnék egyfajta  prémium zenei szolgáltatásként látni, nagy kérdés azonban, hogy ezt a szerepet a Youtube be tudja, be akartja-e tölteni, illetve ha igen, akkor  ki vesz, veheti át a helyét az ingyenes zenei videók terén.