A koronavírus alapjaiban rázta meg azt a világot,amiben éltünk 2020  márciusa előtt.  Nem minden zeneipari szegmens részesült az „áldásból „ egyforma mértékben. Az egyik legjobban sújtott szegmens a koncertek, fesztiválok voltak (?), hiszen minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig. Maga az audio streaming ugyanakkor vegyes képet mutatott, ennek ellenére voltak olyan becslések, melyek szerint  a globális zeneipari bevételek, 22,6 milliárd dollárral ellentétben csupán 20,8 milliárd dollárt tesznek majd ki.

Az IFPI, a nemzetközi lemezipari szövetség minden évben kiadja jelentését a globális zeneiparról. A 2020-es év adatait tartalmazó jelentés természetesen nem hagyhatta figyelmen kívül  azt, hogy mi is történt a világban 2020-ban.

És ugyan rémes 2020-as ( és egyre valószínűbb, hogy 2021-es) éven vagyunk túl, azt kell mondjuk, a világ zeneipara köszöni szépen, jól van.  Legalábbis a 7.4 %- os globális növekedés feltétlenül ezt jelzi…

A növekedés motorja, természetesen mi más, mint az előfizetéses streaming, amely 18%-al növekedett, és immáron 440 milliónál is többen fizetnek havonta valamelyik zenei szolgáltatásért. Azt, hogy a streaming volumenben mennyire domináns talán az jelzi a legmarkánsabban, hogy az összes többi fontosabb zeneipari szegmens meredeken csökkent. A streaming zenei szolgáltatások térhódítása a globális zeneipari bevételek megoszlásában  is nagyon jól látszik! 2020-ban a világ zeneipari bevételinek közel két harmada ilyen szolgáltatásokból származott, miközben az egyedi letöltések immáron alig 6%-át teszik ki globálisan a bevételeknek, így 15 évvel az iTunes születése után eljutottunk oda, hogy  fizetős letöltések  az egyik legjelentéktelenebb zeneipari bevételi szegmenst adják.

Sokkal- sokkal kitartóbb a fizikai adathordozók piaca, melyek még mindig a globális zeneipari bevételek egy ötödét adják.  

A digitális letöltések szinte szabadesésben voltak és közel 16/%-al csökkentek, a CD eladások is találtak még teret maguknak a további csökkenéshez és közel 5%-al csökkentek. Ugyancsak csökkent, meredeken a szinkronizációs illetve az élő előadásokhoz kapcsolódó bevételek, nyilván ezek esetében a koronavírus miatt lényegében eltűnő élő zenei koncertek okozták.

A növekedés motorját adó streaming szolgáltatások növekedése szempontjából kulcskérdés, hogy a globális régiók növekedése hogyan alakul. Már a koronavírus előtt is voltak arra utaló jelek, hogy a fejlettebb piacok növekedése aggasztóan lassul.

Ehhez képest  a koronavírus első évében az összes fontos regionális piac emelkedett, legtöbbjük 10% közeli vagy azt meghaladó mértékben. A renitens ezúttal is Európa volt, amely csupán 3.5%-al volt lépes növekedni. Mindez azért fájó pont, mert regionálisan a második legjelentősebb zenei régióról beszélünk a világ zeneiparában! Az éllovas pedig Latin-Amerika, ahol a streaming szolgáltatások előfizető száma és a bevételei 30%-ot meghaladó mértékben növekedtek, ami egyben azt is magyarázza, hogy miért is olyan aktívak a streaming zenei szolgáltatók a térségben.

Összességben tehát a világ zeneipara sok tekintetben pozitív meglepetést okozva vészelte át a sokkoló első koronavírusos évet.  A legnagyobb kérdés jelenleg amivel a vezető  kiadók, streaming zenei szolgáltatók egyre inkább és egyre határozottabban szembesülnek:  A streaming növekedése a fejlett piacokon kifulladóban van ( ha már nem fulladt ki..) , a fejletlenebb piacokon való növekedés ugyanakkor csak olcsóbb előfizetési díj mellett lehetséges, ami elméletben alacsonyabb bevételeket jelenthet majd.

És persze arról is egyre több szó esik, hogy mi jöhet majd a streaming szolgáltatások után? Jelenlegi tudásunk alapján a legvalószínűbb, hogy a Tik-Tok illetve hozzá hasonló közösségi zenei szolgáltatások érkezhetnek majd. Ahhoz, hogy a kiadók elkerüljék azt a fiaskót, ami anno a Napster kapcsán történt már most érdemes lenne elkezdeniük gondolkozni és ezekkel a szolgáltatókkal együtt dolgozni azokon a monetizációs modelleken, amik működhetnek majd.