Mióta idestova 4 éve, a Spotify megjelent a tőzsdén negyedéves jelentéseit különös figyelem kísérte. Most, 2022 áprilisban ez 2 okból még hatványozottabban igaz volt. Egyrészt a ukrán-orosz háború miatt a svéd cég sok más vállalat mellett- kivonult Oroszországból- ami egyben azt is jelentette, hogy 1.5 millió előfizetőt vesztett. Önmagában ez is elég lett volna ahhoz, hogy kiemelt figyelem kísérje a negyedéves jelentését. Miután azonban a Netflix közel egy évtized után előfizetőszám csökkenésről számolt be, melyet a részvényárfolyam zuhanása követett, a Spotify esetében is hatalmas kérdőjel ágaskodott a jelentés tartalma és az arra adott befektetői válasz között.
A Spotify ha szigorúan az előfizetői adatokat nézzük megúszta ezt hiszen képes volt, mind a nem előfizető, mind az előfizető számát növelni. Tette ezt úgy, hogy maga Daniel Ek, jósolt 2 millió fős bővülést, jósolt, akkor még orosz előfizetőkre is alapozva. A 3,5 milliós növekmény tulajdonképpen tehát 5 milliósnak is felfogható.
A sokszor ismételt streaming matematika alapján, amennyiben a felhasználók ott vannak a szolgáltatásban, akkor a bevételekkel sem lehet túlzottan nagy gond. És ez így is volt! 2022 első 3 hónapjában 2,8 milliárd dollár bevételt generált ami, éves szinten 24%-os növekedést jelent ugyanakkor ha hajszállal is, de elmaradt 2021 utolsó negyedévétől. Az előfizetői bevételek nagyon szépen muzsikáltak, 2,5 milliárd dollár feletti összeggel gazdagítva a svéd cég mérlegét ( ami 2021 hasonló időszakához mérten is 4%-os növekedést jelent) . A hirdetési bevételek ugyanakkor meredek 28%-os visszaesést mutattak az előző negyedévhez képest. Tulajdonképpen tehát a legutóbbi negyedévtál való elmaradása szinte teljesen ennek „köszönhető”.
Költségoldalon már érdemben nagyobb gondokat mutatott a jelentés. A működési veszteség ugyan a tavalyi év hasonló időszakéhoz utolsó negyedévhez képest tudott csökkenni 6,3 vs 7,4 millió dollár, ugyanakkor a működési kiadások brutális, 27%-os mértékben növekedtek.
A felhasználók tehát mennyiségre megvoltak, így a bevélek is alapvetően a terveknek megfelelően alakultak ugyanakkor a költségek nem, így összességében a Spotify profitabilitása masszívan elmaradt a befektetői elvárásoktól. Amíg ugyanis a befektetők 30% körüli profitabilitást vártak, addig a cég jelentése csak 25% körüli adatokat említett. Az ok is ismert: a Spotify podcast stratégiája és a rengeteg podcast területen megvalósított befektetései.
Megoldás lehetne a jövedelmezőség növelésére – a költségcsökkentésen felül- az áremelés. A Netflix sokáig sikeres példáján felbuzdulva a Spotify esetében felmerült, hogy árat emeljen, legalább is a fejlett piacokon.
Mindez most, a Netflix-el történtek után abszolút más megvilágításba helyeződött. De ezen felül is érdekes kérdések merülnek fel, akkor, amikor egy esetleges Spotify áremelésről beszélünk. Hiszen van-e egyedi, unikális tartalom a svéd cég streaming szolgáltatásában? Van-e olyan tartalom, ami ott tartaná az előfizetőket egy áremelés esetében, mintahogyan az a video streaming szolgáltatásoknál jellemző? Zenei nem nagyon! A podcast lehet ilyen tartalom, de az az előny amivel a Spotify rendelkezett 12-18 hónapja, ma már nem biztos, hogy akkora és olyan jelentős ezen a területen…
A következmény? Rég nem látott mértékű büntetés a befektetők részéről, melynek keretében a Spotify részvények értéke a 100 dollár alá is benézett.
A befektetőket több minden is aggasztja a Spotify kapcsán. A lista első helyén talán a podcastokba való invesztálás áll. Amikor Daniel Ek elhatározta, hogy a podcast tartalmak uralása révén csökkenti majd függőségét a nagy nemzetközi kiadóktól és állít fel egy újabb bevételi lábat a cégének, a befektetők bólogattak, helyeseltek, örültek. Amit eddig ebből látnak, az ugyanakkor nem több, mint brutális mértékű extra tartalomköltés, újabb és újabb podcasterekre, podcast szolgáltatókra. A podcast hallgatottság ezzel párhuzamosan valóban növekszik, de a bevételi modell valahogy sehogy nem akar összeállni. Mindez pedig akkor, - amikor a streaming piac lassulására egyre több jel utal, és a magas inflációs környezetben ezek a szolgáltatások lehetnek a fogyasztói kosár változásának áldozatai- valljuk meg érthető, hogy aggasztja a befektetőket.
