A Youtube a legmeghatározóbb zeneipari szereplők közé tartozott, már akkor is,amikor még nem volt klasszikus értelemben vett streaming zenei szolgáltatása, mint most a Youtube Music “csak” ingyenes zenei videók milliót elérhetővé tevő platformként volt jelen. Érdekes módon, utóbbi sikerét pontosan a Youtube meghatározó szerepe akadályozta.
Pontosan ez az ingyenesség az, ami a legnagyobb kihívást jelentette az Alphabet prémium zenei szolgáltatása, a Youtube Music számára. Azaz, hogy fizessenek a felhasználók valami olyanért, ami alapvetően az ingyenességgel kapcsolódott össze márkaszinten az elmúlt bő 15 évben.
Ha őszinték akarunk, vagy szembenézőek akarnának lenni a Youtube-on belül, akkor azt mondanák, hogy az indulása után eltelt 2-3 évben mindez nem sikerült. Sőt, a Youtube Music hatalmas bukás volt, hosszú-hosszú éveken át!
Valamikor 2019-ben lehetett ebből elege az Alphabet s a Youtube vezetőinek és ez hozta el azt a pillanatot, hogy az Alphabet egyfajta utolsó szalmaszálként meglépte azt, amit sokan javasoltak neki és amely révén valóban ki tudja aknázni azt a tényt, hogy a világ legnépszerűbb mobil operációs rendszerét a cég fejlesztette ki. Az 2019 ősze óta ugyanis minden Android 9-es vagy afeletti operációs rendszert tartalmazó mobiltelefonon valóban a Youtube Music az Android operációs rendszer alapértelmezett zenelejátszója!
Egészen biztosan nem lehet kijelenteni, hogy ez hozta meg a fordulatot,de ettől még tény, hogy 2019 vége óta látványosan nőtt a Youtube Music növekedési üteme. Akkor alig 20 millióan fizettek a zenéért a videómegosztón, ma ez a szám már 80 millió!
A legutóbb,nagyjából bő egy évvel ezelőtt közölt 50 milliós adathoz képest 30 mililó előfizetővel tudta gyarapítani táborát a Youtube Music, ami azt jelenti, hogy havi 2.3 millió új elfizetővel tudta folyamatosan növelni táborát szolgáltatás.
Az, hogy a Youtube-nak immáron 80 millió előfizetője van azt jeleni, jelentheti, hogy a globális audio steaming piaci verseny második helye most már teljesen nyílt, az Apple,az Amazon és a Youtube között. Ami ha azt is figyelembe vesszük, hogy alig 3 évvel ezelőtt a Youtube-ról, még mint az audio streaming szolgáltatói piac outsideréről beszéltünk…
A Youtube 80 milliós előfizetőszáma egy másik hírrel együtt nyeri talán el igazi súlyát: Szeptemberben jelentette be a Youtube ,hogy 2021 és 22 között, 1 év alatt 6 milliárd dollárt fizetett ki jogdíjként a zenei kiadóknak,ami ráadásul 50%-os növekedést jelentett az előző évhez képest!
Az ember a Youtube sikere mögött A Youtube és a kiadók viszonya valamikor 2017-2018 fordulóján érhette el a mélypontját. Ez volt az az időszak, amikor a kiadók név szerint a Youtube-ot emlegetve és hibáztatva írták le a value gap tényét. Akkor azt írtuk, hogy a kiadók sokkal inkább szeretnék egyfajta prémium zenei szolgáltatásként látni, nagy kérdés azonban, hogy ezt a szerepet a Youtube be tudja, be akartja-e tölteni, illetve ha igen, akkor ki vesz, veheti át a helyét az ingyenes zenei videók terén. Ahhoz, hogy ez az átalakulás végbemenjen kellett valaki, akikben a kiadók és a tulajdonos Alphabet menedzsment is megbízik. Ez a valaki pedig Lyor Cohen lett. A DefJam kiadó alapítója volt az, aki új alapokra helyezte a Youtube és a kiadók kapcsolatát. Elkezdte őket partnerként kezelni, nem csupán egy jogilag kötelező kifizetőhelynek. kéréseiket pedig ésszerű kereteken belül igyekszik becsatornázni a termékjfejlesztésbe. A jó viszonyhoz minden adott ( volt), hiszen a végcélja mindkét félnek ugyanaz : pénzt, sok pénzt keresni a tartalmakkal. Ez pedig együtt minden jel szerint sikerül. Ha csak azt vesszük alapul, hogy a Youtube az elmúlt 1 évben 50 milliárd dollárt fizetett ki tartalompartnereinek, ebből 6 milliárdot pedig a zenei kiadóknak. Ezzel párhuzamosan pedig szép lassan, a Youtube is sokkal inkább prémium szoláltatássá vált… |
Ez pedig azt jelenti, hogy minden jel szerint elkezdett működni a Youtube saját értelmezésében vett kétoldalú üzleti modellje. A Youtube, mint videómegosztó,a maga milliárdos elérésével most már a zeneipar számára is hatalmas bevételeket generál. És persze, a value gap ( azaz az ingyenes hallgatott streaming tízmilliárdjaiból származó előadói bevételek) még fennáll és létezik, de évi 6 milliárd dollár megfizetése után már a kiadókat is sokkal kevésbé zavarja…És ott van mindemellett az anno szinte mellékprojektként indult Youtube Music, amely mostanra a második legfontosabb streaming piaci szolgáltatássá válhatott.