A Deezer valamikor a 2010-es évek közepén a Spotify-jal azért harcolt, hogy melyikük legyen majd az a cég, amely a tengerentúli piacokra belépve a független zenei streaming piac vezető ereje legyen.  Ma már tudjuk, hogy ez a svéd cégnek sikerült. A Deezer „szekere” valamikor 2015-2016 táján futott kátyúra.

A francia cég kálváriája a tőzsdére lépésével kezdődött, amikor a Spotify-t üldöző cégről a tőzsdére meneteli folyamat közepén kiderült, hogy a telekommunikációs cégekkel érvényben levő szerződéseik alapján kommunikált ügyfelek egy jelentős része inaktív, azaz nem volt a Deezer felhasználójának mondható.

Ebből a mély gödörből aztán a francia cég hosszas és hosszadalmas küzdelem árán tudott csak kikecmeregni. Ennek részeként  a francia cég sok tekintetben stratégiát váltott és az új stratégia  minden jel szerint működőképesnek is bizonyult az elmúlt években.

Ennek a sok tekintetben  külön utas stratégiának lehet a része az is, hogy a Deezer, a legnagyobb globális lemezkiadóval, a Universal Music-kal együttműködve tervezi alapjaiban átírni azt a jogdíj logikát, amely mentén jelenleg működnek az audio streaming szolgáltatások is.

De nézzük, miben is áll majd- az elsőre Franciaországban, majd több másik, olyan országban is bevezetendő modell, ahol a Deezer jelen van.   

Professzionális előadók támogatása: Az érdemi rajongó táborral is hallgatottsággal rendelkező előadók esetén  a jelenlegi jogdíj dupláját kapják majd. S hogy mi illetve ki számít majd érdemi rajongó táborral rendelkező előadónak? Szerencsére a tervek alapján nem csak az igazi sztárok! hanem bárki, aki egy adott hónapban legalább 1000 meghallgatást generál legalább 500 különböző hallgató által. A Deezer adatai alapján a teljes előadói bázisának mindösszesen 2%-a ilyen!

Érdekes tartalmak támogatása: Az érdekes, sok lejátszást, sok lájkot begyűjtő tartalmak felülreprezentálása  listákban.  

Csalások megelőzése: Az audio streaming piacon egyre nagyobb gondot jelentenek a csalások, azaz az olyan tartalmak, amelyek nem bírnak valós művészi értékkel, csak a  ( mesterségesen generált  ) lejátszások jogdíjak miatt jöttek létre.

A lépés, méghogyha nem is a legjelentősebb streaming zenei szolgáltatóról van is szó jelentős, hiszen a ledrasztikusabb változást jelenti a jogdíjkifizetésekben az elmúlt 10 évben. Az, hogy egy szolgáltató felvállalja, hogy  minden megtesz a kamu streamek ellen, jó, nagyon jó!

Az már ellenben sokkal kevésbé az, hogy az előadók között streamek alapján akarnak megkülönböztetést tenni . Hogy miért nem? Azért, mert 2020 és 2022 között, a kiadó nélküli előadók  audio streaming szolgáltatásokban generált bevételei 60%-al nőttek, miközben a nagy kiadók tartalmai csupán 30%-al. 2022-re így a globális zeneipari bevételek 8%-a immár azoktól a független előadóktól- akik amúgy az összes előaód 80%-t reprezentálják-  származott, akik havonta 1000 meghallgatásnál kevesebbet produkálnak. Ettől függetlenül maga a lépés valóban jelentős.  Az 1000 lejátszás feletti előadók számára közel 30%-os bevételnövekedést jelenthet majd!

A kiadók elsődleges és legfontosabb feladata, hogy megtalálják, gondozzák és reklámozzák a tehetséges új előadókat. Egy előadó számára egy ilyen modell, ahol 80%-ot nem ő kap meg, nem túl vonzó. Egy ettől való, jó irányba tett lépés a megállapodás, amely persze nem fogja megoldani a zeneipar összes jelenlegi problémáját!