A korábbi bejegyzésünkben említett Amazon-Pepsi promóció lehetőségének a híre is azonnal lázba hozta az iparági szakértőket, melyek közül többen az MP3 végleges győzelmének dátumaként tekintik az elmúlt napok eseményeit.

A Pepsi promóció híre minden a digitális zeneiparban otthonosan mozgó szakember számára szép emlékeket ébresztett. Az üdítőipari óriás ugyanis a 2004-es Super Bowl idején hasonló akcióval jelent meg a piacon. Akkor- hangsúlyoznánk, hogy 2004-ben, a digitális zeneletöltés hajnalán vagyunk- 5 millió letöltést generáltak(5%-os konverziód rátátgenerálva a kiadott 100 millió kupon után) az akcióval, az iTunes-on. Az 5 millió letöltés a tervezett 25 millió dalletöltéstől jócskán elmaradt, azonban értékelésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy abban az időszakban az iTunes-on is mindössze havi 2.7 millió dalt értékesítettek. Azóta az online zenei piac nagyságrendileg a négyszeresére nőtt, ami az Amazon promóciója esetén 20 millió dalletöltést prognosztizál.

A promóció részleteihez közel állók szerint az Amazon a promócióban a kiszolgáló szerepét fogja betölteni, azaz a kuponokat beváltani kívánó látogatóknak az Amazon webáruházának egy speciális oldalát kell majd meglátogatniuk. A kereskedelmi óriás már megküldte együttműködési javaslatát valamennyi kiadónak. Az egyeztetésekhez közel állók szerint a leghevesebb egyeztetések jele pillanatban a kiadók részére fizetendő jogdíjról folynak, ugyanis az Amazon a megszokott, normál letöltések esetén fizetendő 65-70 cent helyett mindössze 40 centet fizetne a kiadóknak. Az akció maga pedig nyilván hatalmas lökést adna, adhatna, a szeptember végén elindított, de azóta komolyan nem kommunikált, de így is 3%-os (a hagyományos CD-k terén 6%-os részesedéssel bíró) piaci részesedést szerző digitális áruházuk számára.

Az Amazon-Pepsi Super Bowl-ra időzített promóciójának híre mellett ugyanis egy másik, elsősorban offline területről ismert kereskedelmi óriás, a Wal-Mart is felszólította a kiadókat, hogy WMA-ban elérhető tartalmaikat tegyék elérhetővé MP3 formátumban is. Ugyan a digitális szférában a Wal-Mart nem számít olyan kihagyhatatlan szereplőnek, mint az Apple vagy az Amazon, a fizika CD eladások 22% a Wal-Mart áruházakban talál gazdára, így a tárgyalási pozíciójuk mindenképpen igen-igen erős, a fizikai adathordozókhoz még mindig foggal-körömmel ragaszkodó kiadókkal szemben.

Az EMI Terra Firma általi felvásárlásakor megjelentek azok a hangok, melyek szerint a lemezkiadó pénzügyi, s nem szakmai befektető általi felvásárlása előbb vagy utóbb komoly nehézségeket fog okozni a cég életében.

Guy Hands és csapata impulzív törekvései, a digitális területek előtérbe helyezése azonban eloszlatni látta ezeket a kételyeket.

A napokban azonban több irányból is igen-igen erőteljes támadások kereszttűzébe került Hand úr és cége. A legfőbb oka mindennek az, hogy az EMI felvásárlására a kockázati tőke társaság befektetéseinek 20 illetve 25%-t-szokatlanul magas összeget fordított.

A második komoly probléma, hogy a legjobb és legelismertebb szakemberei az lemezkiadóval foglalkoznak, így viszont nem marad kellő idejük és energiájuk z olyan, ígéretes projektekkel foglalkozni, mint például a Jaguár-Land rover egyesülés.

A harmadik egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy a Hands által célként kitűzött fix költség csökkentésre már volt példa a cég életében, idén januárban, így igen kevéssé tűnik valószínűnek, hogy rövid távon még egy ilyen fix költségcsökkentés végrehajtható lenne a versenyképesség komoly csökkenése nélkül.

Pénzügyi körökben tehát egyre többen gondolják úgy, hogy Hands úr döntés, mely szerint ha az olyan nagyhalakat, mint a Macquarie vagy a KKR. Nem sikerült megszereznie megszerzi magának az EMI-t egyre kevésbé tűnik jó döntésnek. Annál pedig nincs rosszabb, minthogyha az ember a rossz licitet nyeri meg...

Hivatalosan ugyan még nem jelentették be, azonban több helyről is megerősített információk szerint az Amazon, és a Pepsi-Cola, a februári Super Bowlhoz kapcsolódóan gigantikus, 1 milliárd ingyenes letöltésről szóló megállapodás megkötését tervezi.

Amennyiben a megállapodás valóban megköttetik, az új fejezetet nyithat a DRM mentes tartalmak térnyerésének a zenei piacon, hiszen egy milliárd letöltés lehetőségéből egyetlen kiadó sem akar kimaradni. Márpedig az Amazon esetében az MP3-ban való tartalomkínálat az előfeltétele mindennek.

Újabb, a zeneipar szereplőit minden eddiginél jobban megrázó adat látott napvilágot a múlt héten. Az angliai album és digitális album eladási adatok ugyanis azt mutatják, hogy az elmúlt három évben összesen kevesebb, mint 150 millió dal talált gazdára digitális formában  azaz az átlag angol vásárló kevesebb, mit egy dalt vásárolt évente.

A kimutatás heves indulatokat váltott ki a zeneipar angliai szereplőiből. Kim Bayley a fizikai CD áruházakat, valamint online zeneáruházakat tömörítő Szórakoztatóipari Kiskereskedők Szövetségének (ERA) elnöke arra figyelmeztetett, hogy az egyre inkább inkompatibilis technológiák, és az illegális másolás elleni harc nem a megfelelő irányba viszi el az iparági szereplőket.   

Az egyesület segélykiáltásnak is felfogható közleménye a zeneipar számára mindig is kulcsidőszaknak számító karácsony előtt érkezett, s az idei számadatok alapján (az album eladások száma 11%-al ,azaz 12 millió albummal csökkentek ebben az évben)

Bayley szerint a leglényegesebb visszatartó erőt jelen pillanatban a DRM jelenti. A különböző az év során bevezetett, a DRM mentes tartalomértékesítési modellekről úgy vélekedett, hogy azok érdekes, és bíztató kísérletek, azonban még mindig túl nagy az ellenállás a kiadókban a DRM mellőzésével kapcsolatban.

A közleménnyel kapcsolatban a legérdekesebb talán maga a megjelenés időpontja. Bayley ezt avval indokolta, hogy szerették volna megadni a lehetőséget a kiadók számára, hogy még a karácsonyi szezon előtt előállhassanak DRM mentes üzleti modelljeikkkel, hogy aztán a karácsonyra kapott hordozható lejátszókra már a legálisan vásárolt MP3 fájlokat másolják fel a vásárlók.

Valljuk meg erre azért kevés esély van, többek között az idő rövidsége miatt is, de innen a távolból szurkolunk neki, nekik, tiszta szívből!

A Lemezipar folyamatosan csökkenő bevételeinek újabb, számszerűsített lenyomatát szolgáltatta az Emarketer cikke, s ennek kapcsán bejegyzésünkben kicsit boncolgatjuk majd az iparág legfontosabb problémáit is.

Az elemzés alapján 2011-re a 31,8 milliárdról 26,2 milliárdra fog csökkenni a lemezipar éves forgalma. Mindez azt jelenti, hogy hiába növekszik dinamikusan a digitális forgalom, a hagyományos hanghordozók terén mutatkozó drasztikus visszaesést nem tudja ellensúlyozni. Ez a csökkenő tendencia, egyre több, és több előadót késztet arra, hogy a nagy nemzetközi kiadókat elhagyva, saját maguk egyengessék tovább zenei karrierjüket, s egyre több kiadót is rákényszerít arra, hogy a jelenlegi előadómenedzsment rendszerét, valamint a hagyományos és a digitális piacok közötti status quo-t teljesen újraértelmezze.

A kiadói oldalon a 360 fokos menedzsment lehet a következő „buzz-word" az iparágban, akár évekre szólóan is. A kiadók ugyanis rengeteg kellemetlen, évek, évtizedek óta megoldatlan, és fájó üggyel szembesülne ezen e téren. Az MTV megjelenésével, a kiadók által hallatlan összegekért készített videoklipek által generált hirdetési bevételből soha, semmilyen formában nem részesültek. Ugyanez az elv érvényesült a kereskedelmi rádiók esetében, amelyek játszási listái felett a kiadóknak soha semmilyen ellenőrzési lehetőségük nem volt. Kihagyni ezeket a szereplőket, óriási promóciós erejük miatt nem lehetett, és lehet a zenei marketingből, azonban újra és újra megjelenő kiadó igény,hogy valamilyen formában részesülhessenek a tartalmaik által, ezeken a szolgáltatásokon keletkező bevételekből. Ezek a bevételek pedig napjainkban, amikor a kiadók közvetlen tevékenységéből egyre csökkenő bevételekhez jut, juthat hirtelen kulcskérdéssé vált.

A másik, az előadói oldalon a közelmúltban több, a kiadókkal látványosan szakító együttes- Madonna, Radiohaed, Eagles- kelezte, hogy van élet a kiadói világon kívül, a kiadók nélkül is. A kérdés azonban az, hogy:

1. Ezek a megasztárok léteznének, létezhetnének-e a kiadói marketinggépezetek hosszú éveken át tartó szívós munkája nélkül?

2. Bármelyik modell, működőképes lenne-e kevésbé ismert, vagy ad absurdum teljesen ismeretlen előadók számára is?

A válasz mindkét esetben nem, s ez az, ami miatt ezek a kísérletek, még hogyha önmagukban feltehetőleg sikeresek is lesznek, a zeneipar válságát nem fogják megoldani,nem fognak mindenki - a gigasztárok, és a kis garázsegyüttesek-számára egyaránt alkalmazható megoldást biztosítani. A kérdés persze úgy is feltehető, hogy szükség van-e ilyenre, s nem az-e a megoldás, hogyha különböző, egymás mellett élő üzleti modellek fejlődnek ki.

A Radiohead nevezzük nevén kísérletét eddig is komoly médiaérdeklődés követte, minden egyes számadatot alaposan megrágnak, mind a szakértők, mind a kiadók.

A legfrissebb, és egyben talán legmeglepőbb adatot a ComScore cég szolgáltatta. Felméréseik szerint ugyanis a legtöbb(62%) letöltő(vásárló?) semmit nem fizetett az albumért. 17 százalékuk 4 dollár körüli összeget fizetett, s mindössze 12 százalék fizetett 8 és 12 dollár közötti, az album bolti árával összemérhető összeget.

Az adatok persze még így is ezerféleképpen értelmezhetőek. Egyrészt a 62%-os nem fizetési arány igen-igen magas, másrészről viszont a 28%, aki fizetett sem elhanyagolható, hiszen a gyakorlatban ez több, mint 1 millió eladott albumot jelent az együttes számára.

Magukról az adatok helyességéről azonnal sajtóvita robbant ki a ComScore és a Radiohead között. Az együttes a cég által szolgáltatott adatokat „teljes mértékben pontatlannak, és a valós adatokat eltorzítónak " nevezte. A ComScore viszont válaszában megerősítette, hogy az adatok a valóságot tükrözik, s bennük csak a szokásos, elhanyagolható statisztikai hibák lehetnek.

A vita eldöntését tovább nehezíti, hogy a Radiohead menedzsment továbbra sem ad ki adatokat azt illetően, hogy mik a „valós" letöltési és vásárlási adatok.

Korábbi írásainkban nem több alkalommal említettük már, hogy egyre inkább abba az irányba haladnak az események, hogy a mobiltelfongyártók, tartalomszolgáltatóként, az Apple modelljét követve saját maguk is be kívánnak lépni, a sokszereplős, de telítettnek még nem mondható digitális zenei piacra.

Az első precedens erre a Nokia volt, most azonban újabb mobilóriás, a SONY Ericsson osztotta meg a nyilvánossággal mobil zenei stratégiáját. A mobiltelefongyártó cég PC-n és mobilon egyáltalán teljes körű élményt nyújtó (zene, video,játék) Playnow szolgáltatás továbbfejlesztésnek részeként, több,mint 5 millió dalt tartalmazó zenei szolgáltatást indít, előreláthatólag jövő tavasszal.

A Playnow a SONY Ericsson 2004 óta élő kezdeményezése, melynek eredeti célja az volt, hogy a mobiltelefon tulajdonosok belehallgathassanak, megnézhessék a csengőhangokat, háttérképeket, és egyéb interaktív mobiltartalmakat. A szolgáltatás hatalmas siker volt, bevezetés óta 32 országban, több, mint 220 millió letöltést regisztráltak.

A jövő év tavaszán bemutatandó továbbfejlesztett verzió, integrálni fogja, a cég két sikeres szolgáltatásplatformját, a TrackID-t valamit a Playnow-t. A gyakorlatban, a mobiltelefon tulajdonosok számára ez egy igen-igen hasznos szolgáltatás páros lesz, melynek segítségével egy bárhol éppen hallott számot azonnal meg tudnak majd vásárolni mobiltelefonjukra. Maga a Playnow pedig tartalmazni fogja a TrackID slágerlistáit, a világ többi részén a mobiltelefontulajdonosok által legjobban kedvelt dalokat, és ég több, egyértelműen a közösségi jelleg erősítésének irányába mutat funkciót. A zenei részen túlmutatóan a Playnow-ban továbbra is kiemelt szerepet fognak kapni a különböző mobiljátékok.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy egy jövő tavasszal induló ilyen jellegű digitális zenei szolgáltatás mennyire lesz versenyképes, az addigra már feltehetően szárnyaló Nokia, valamint a többi, nem mobiltelefongyártók által működtetett szolgáltatásokkal. Azonban az irány, amerre a zeneipar halad egyértelmű, így egyetlen, magát komolynak tartó telefongyártó sem engedheti meg magának, hogy ne próbáljon minél nagyobb szeletet kihasítani, az egyre növekvő tartalomtortából.

Az Amazon digitális zenei piacon való megjelenésével, valamint az Apple és az iTunes körüli küzdelmek kiéleződésével kevesebbet foglalkoztunk a közelmúltban az olyan, tulajdonképpen tradícionálisnak mondható szereplőkkel,mint az Napster vagy a Rhapsody.

 A Realnetworks tulajdonában levő szolgáltatással kapcsolatban az utolsó hír a Viacommal között megállapodás volt, amelynek értelmében az MTV digitális zenei letöltő szolgáltatása, az Urge, valamint a Rhapsody egy közös szolgáltatást indít, Rhapsody America néven.

Akár ennek is köszönhetően, a szeptember 30-al zárult negyedévben a Realnetworks zenei bevételei az előző év hasonló időszakához képest 30,4 millió dollárról 37 millió dollárra ugrottak. A szolgáltatásra előfizetők száma is drasztikusan nőtt, 1.65 millióról 2,7 millióra.

Stratégiai szinten további bizakodásra ad, adhat okot a Verizone Wireless mobilszolgáltatóval kötött megállapodás, amelynek hála a Rhapsody hamarosan mobiltelefonon is elérhető lesz.