A Napster név fiatalabb olvasóink számára lehet nem is ismerős név, pedig a 25 évvel ezelőtti  globális zeneipar egyik meghatározó szereplőjéről beszélünk. ( hogy pontosan kik is voltak ők, arról keretes részünk szól.)

Az  elmúlt években aztán a Napster a legális streaming szolgáltatások nagyon nehéz piacán mérette meg magát, több- kevesebb, de inkább kevesebb sikerrel.  Egy olyan piacon ugyanis, ahol a piacvezetőnek  közel 300 millió elfizetője van, ott az 1-2 millió előfizető nem nagyon nevezhető sikernek.

A piaci sikertelenség miatt aztán  a tulajdonosok is jöttek-mentek az elmúlt években. A legutolsó tulajdonosváltás tavaly év végén ment végbe, amikor az Infinit reality  névre hallgató AI cég  lett az új tulajdonos.

Arra azonban senki nem számított, hogy az új tulajdonos mekkora és mennyire drasztikus változást hoz majd a szolgáltatás életében. a Napser ugyanis egyik pillanatról a másikra megszűnt streaming zenei szolgáltatás lenni. Az egyik pillanatról másikra ez esetben szó szerint értendő, ugyanis  a cég mindenfajta előzetes tájékoztatás nélkül szüntette meg streaming zenei szolgáltatást, esélyt sem adva előfizetőinek  tartalmaik mentésére.

S hogy mi lett a Napsterből? Egy  mestersége intelligencia fókuszú ás Ai megoldásokat kínáló cég!  A Fő terméke a Napster View névre hallgató, jelenleg egy csak Mac-eken használható hardver és kiosk kombinációból álló megoldást kínálnak. Maga a hardver 99 dollárba kerül, míg  a szoftveres megoldás díja havi 20 dollár

A zene tehát úgy tűnik ( egyelőre?) eltűnik a Napster palettájából. A cég ismét valami nagyon újba, nagy egyedi irányt vesz, ez tagadhatatlan. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a felfoghatatlan tempóban változó, még nagyon sok tekintetben kialakulatlan piacon mire lesz majd képes az immár csak nevében Napster. A zeneiparnak pedig megmarad a 25 évvel ezelőtti emléke és a digitalizáció elszalasztásának szomorú ténye.          

Amikor az év elején a 2025-ös év várható zeneipari eseményeit,trendjeit próbáltuk megjósolni, azt írtuk, hogy 2025 szinte biztosan rázósabb, hektikusabb és izgalmasabb lesz, mint 2024 volt.

 Most így közel 12 hónap távlatából talán, röviden szeretnénk  szummázni az évet, azt írnánk, hogy nyugodtabb, kevésbé eseménydús volt, mint ahogyan azt vártuk. De nézzük meg akkor kicsit részletesebben, mik is voltak az idei év legfontosabb zeneipar eseményei!

AI mint probléma és mint ,lehetőség

A mesterséges intelligencia életünk lényegében minden területét elkezdte átszabni, nem maradhat ki ez alól a zenei tartalom sem.  Érdek módon- egyelőre- nem a fogyasztást- azaz azt, hogy hogyan és milyen zenei tartalmakat fogyasztunk- változtatta meg, hanem a zene létrehozási folyamatát.

A különböző AI megoldások segítségével pillanatok alatt hozhat bárki létre zenei tartalmakat, melyeket aztán fel is tölthet a nagyobb streaming zenei szolgáltatók oldalaira.  ( és kapja meg a jutalékét onnan)  Ennek következtében 2025-ben a feltöltött új tartalmak több,mint 30%-a immáron AI által generált tartalom és a streaming audio szolgáltatásoknak lassan ugyanakkora energiát kell beleölniük az AI tartalmak detektálásába, mint a Youtube-nak a kalóz, illetve nem jogosított tartalmak azonosításába.

A helyzet sok tekintetben hasonlít a 25 évvel ezelőttihez, amikor a Napster megjelenésével, hirtelen kihívója akadt az akkor hagyományosnak tekinthető zenei disztribúciós modelleknek, azzal a különbséggel, hogy most nem a disztribúciós modell maga, hanem az abban szereplő tartalmak előállítása az, amin változtatnak az új piaci szereplők.   

Ami ellenben jelentős különbség a negyed századdal ezelőttiekhez képest  az az, hogy a  tradícionális zeneipari szereplők ( akik közé most már fonák módom a streaming zenei szolgáltatások is beletartoznak) most időben ébredtek, kezdtek el foglalkozni a problémával illetve az Ai nyújtott lehetőségekkel is. Nem kell nagy jóstehetség ugyanakkor ahhoz, hogy kijelentsük  2026-nan még ennél is nagyobb izgalmak várhatók ezen a területen!

Megfagyott zeneipari modellek

A streaming zenei szolgáltatások alapjaiban alakították  át azt ahogyan zenei tartalmakat fogyasztunk.  Az elmúlt években az is egyre egyértelműbbé vált ugyanakkor, hogy a fejlett piacokon már tulajdonképpen megélt a növekedés ezeknek a szolgáltatásoknak, így globálisan tartalék már csak a kevésbé fizetőképes országokban van, lehet.

Természetesen rövid távon megoldást jelenthet az áremelés vagy éppen a szuper- app koncepció, amit a Spotify követ.  Hosszabb távon gondolkozva azonban  kijelenthető, hogy a streaming zenei szolgáltatásoknak változniuk kell. Az alap ajánlatuk- havidíj ellenében hozzáférés egy hatalmas zenei adatbázishoz-  2025-ben is kevésnek tűnt már, hosszabb távon előretekintve pedig biztosan az lesz.

A hardcore zenekedvelők illetve az zenéhez kapcsolódó, zenén alapuló közösségi elemek támogatása ma már markáns fogyasztói elvárás, és amennyiben ezek a szolgáltatások nem tudnak ebbe az irányba elmozdulni, ilyen jellegű elemeket integrálni, akkor hamarosan abban a helyzetben találhatják magukat, hogy a más irányból, azaz a közösségi oldalról érkező szolgáltatások fogják a zenek könyvtárakat integrálni!

Megoldódott a Tik-Tok amerikai jelenléte

Azon közösségi szolgáltatások közül, amelyeknek esélye, reális esélye lehet belépni a zenei szolgáltatók közé  a Tik-Tok áll talán ehhez a célhoz a legközelebb. A kínai cég globálisan már régebb óta építgeti zenei szolgáltatás  birodalmát, azonban  a legfontosabb (zenei) piacon a betiltás réme fenyegette.

Ez Donald Trump hatalomba való visszatérése után alig egy évvel teljesült, azaz a Tik-Tok ,maradhat az amerikai piacon. Az új tulajdonos kilétét illetően túlzottan nagy meglepetés nem történt, azaz az a befektetői konzorcium amely a 2024 telén is már szó esett, és amelynek zászlóshajója az Oracle, lesz majd az a holding, amely a Tik-Tok Egyesült Államokbeli működését vezeti. Maga a konzorcium felépítése révén 80%-ot amerikai cégek kontrollálnak majd, a Bytedance pedig mindösszesen 20%-os tulajdonrészt tarthat meg magának további korlátozások mellett.

A megállapodás tehát megszületett, a tengerentúli felhasználók a jövőben is használhatják a Tik-Tokot és láthatják a más földrészeken létrehozott tartalmakat! Az újonnan létrejött vállalatnak ugyanakkor igen meredek, buktatókkal teli utat kell majd bejárnia.   Kezdve azzal, hogy pontosan milyen szervezeti struktúrában is működik majd a cég, odáig, hogy tud-e majd és ha igen hogyan együttműködni a Bytedance-el, magával.

A Netflix valóban belép a zeneiparba

2025 nyarának egyik legnagyobb re volt az, amikor a Netflix és a Spotify bejelentette, hogy együttműködnek majd zenei tartalmak kapcsán. Az cél közös- a Youtube elleni harc- az eszközök azonban sok tekintetben mások.  

A Spotify ezt úgy szeretné elérni, hogy a Spotify-ból valódi ökoszisztémát épít, ami már nem csupán zenei adatbázisok havi díj alapú elérésről szól, hanem minden zenéhez köthető tartalomról, legyen az podcast, hangoskönyv vagy videó.    

A Netflix a statikus videó tartalmakon felül az élő -elsősorban sport közvetítések, a gaming, valamint a zenei tartalmak felé való nyitás segítségével szeretne többé vélni, min egy egyszerű videó platform.

A Youtube lett a podcasting ura

A Youtube  ugyan nem számít piacvezetőnek a klasszikus értelemben vett streaming zenei szolgáltatások körében,  ( bár a Youtube Music szépen növekszik..)azonban nehéz lenne nem meghatározó szereplőnek nevezni a zenei ökoszisztémában, hiszen  a digitális videók kérdés nélküli uralkodója és ahogy sokszor neveztük, a digitális zene egyfajta pénzgyára is.

Minden jel szerint a Youtube újabb zenéhez szorosan kapcsolódó piacot uralhat le, ez pedig a podcasting. Pedig a Youtube eredetileg nem is feltétlenül tervezte, de valós életben a podcastok döntő többségét, akár csak, hanganyagként, de egyre gyakrabban  videóként is, a  Youtube-ra is feltöltötték létrehozóik,így a cégnek első körben túl sokat  nem is kellett tennie annak érdekében hogy hirtelen podcast nagyhatalommá ( is) váljon.  

A dominancia olyan mértékű, hogy  a Yotube által közölt adatok alapján  havi szinten több, mint 1 milliárd ember hallgat podcast tartalmakat, ez a szám pedig fényévekkel több,mint bármely más meghatározó podcast szolgáltatást felhasználóinak a száma.

( A fentebb már említett, a podcastokba dollár százmilliókat fektető Spotify esetében az utolsó ismert adat 2023-as, akkor havi szinten 100 millió ember hallgatott podcastokat a svéd cég szolgáltatásában)  

A Spotify sikerének egyik ( ha nem a legfontosabb) titka az elmúlt 10 évben az volt, ahogyan az ingyenes felhasználóit előfizetővé tudta migrálni. Az előfizetőket ugyanakkor  meg is kell tudni tartani. Ebben volt szenzációs találmány a  svéd cégtől a Spotify Wrapped, azaz az előfizetők számára szóló éves, személyre szabott zenei összefoglalójuk.

Az idén 10 éves megoldás  hihetetlen hasznos megoldást adott a svéd cég marketingesei kezébe, ennek azonban volt egy fontos feltétele: a termék minden éven való -át és újragondolása. Hiszen senki nem kíváncsi ugyanarra, minden évben. Azaz a tét minden évben nagyobb, minden évben valami újat, szokatlant kell mutatni.  Idén, 2025-ben is megújult a Wrapped, ezúttal az eddigi adatok alapén pedig a svéd cég szakemberei minden eddiginél nagyobb sikert érhettek el vele, ami a tavalyi meglehetősen sok kritikát kapott  verzió után, valljuk meg rá is fért a Spotify-ra.

Összesen nem kevesebb, mint 12 új funkciót jentettek meg a Spotify alkalmazásban, melyek közül a legérdekesebb talán az a multiplayer megoldás, amellyel saját zenei évünket hasonlíthatjuk össze másokéval!

A wrapped party segítéségével maximum kilenc ismerősünket hívhatjuk meg, hogy összehasonlítsuk zenei ízlésünket az övékkel. A cél ez esetben nem az, hogy az éves zenehallgatási adatainkat hasonlítsuk össze a barátaink hasonló adataival, hanem, az, hogy megmutassa, a csoportban, amit a barátainkkal alkotunk, ki a leginkább zenerajongó, ki a legválogatósabb vagy éppen  ki hallgat meg zenéket hamar, azaz az előtt ,mielőtt slágerek lennének

Ugyancsak az idei évtől kezdődően az éves zenei toplistában szereplő dalok esetében láthatjuk majd, hogy az adott évben hányszor hallhatuk meg őket.   Az egyes zenékhez kapcsolódó tudásunkat is tesztelhetjük a zenei kvízek segítéségével.  

Az idei év legnagyobb slágere ( és egyben legmegosztóbb funkciója) mégsem ezek közül került ki, hanem a felhasználók idei éves zenehallgatási szokásai alapján kalkulált zenei életkor kalkuláció lett az!

View this post on Instagram

A post shared by SportsBall (@_sportsball)

A Spotify Wrapped mögött álló csapat azon is rengeteget dolgozott, hogy  a közösségi médiamegosztások sokkal látványosabbak, hatékonyabbak legyenek, mint voltak 2024-ben, de közben azt tükrözzék, hogy valakihez tartoznak és nem profi designer csapatok készítették őket!Ennek nyilván abban volt kulcsszerepe, hogy az egyének által létrehozott éves összefoglalók  a közösségi médiában is terjedjenek és erősítsék a hálozati hatást.

A kampány december elején indult  és az eddig adatok alapján az energia, amit a Spotify belefektetett  magába a termékbe és a kampányba kifizetődni látszik! Alig több, mint  nap alatt összesen több, mint 250 millióan osztották meg a saját 2025-ös összefoglalójukat vagy annak egy részét, összesen 575 millió alkalommal azaz minden jel szerint kifizetődött az az energia, amit a közösségi média elemekbe fektetett a svéd cég.

S hogy kifizetődött-e az az energia, amit a Wrapped 2025-ös verziójába fektettek a mérnökök, fejlesztők? Ez a már elérhető adatokon  felül, majd a Spotify januárban riportolandó előfizető szaámin illetve havi látogatottsági adatain lesz majd lemérhető!

Sok tekintetben fonák módon, de igaz, a különböző streaming zenei szolgáltatások közül talán az Apple Music az, amelyik leginkább a rádiós jellegű funkciókra fókuszál.  Ennek lehet historikus oka is, hiszen az Apple anno egy rádió jellegű szolgáltatással, az iTunes Radioval jelent meg a streaming zenei piacon. ( és bukott vele hatalmasat)   

Az Apple vezetése aztán az immár Apple Music néven futó szolgáltatásban sem feledkezett aztán meg rádió jellegű funkciókról.Ezt a vonalat erősíti meg- markánsan-  az a lépés, melynek keretében az Apple rádiói elérhetővé válnak majd a Tune In rádióplatfornon is, globálisan! A gyakorlatban ez azt jelenti majd,hogy az Apple 6 darab élő rádióadója ezentúl  globálisan, minden olyan országban, ahol a Tune In elérhető.

A lépés két szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt azáltal, hogy ezzel a lépéssel az Apple a szolgáltatásának egy meghatározó funkcióját az iOS ökoszisztémán kívül is elérhetővé tette. És itt ez esetben nem csupán arról van szó, hogy  maga az Apple Music elérhet már Android platformon is,hanem arról, hogy a hat darab Apple rádió szervesen beépül egy globálisan elérhető másik platformba.     

Másrészt azért,mert a partner valóban nem akárki. A Tune In az online rádiók között meghatározó szereplő, így azáltal, hogy az Apple rádiói ott is megjelennek, egy nagyon fontos és népszerű felületen jelennek meg. A siker – ami nyilván az új Apple Music előfizetők számában mérhető majd-pedig leginkább azon múlik, múlhat majd,hogy az integrációja milyen mély lesz és mennyiben tereli majd a hallgatókat az Apple streaming szolgáltatása felé.

A Tik-Tok tengerentúli operációjának eladása lassan 2 éve napirenden van, hiszen- fonák módon-  pont Donald Trump első elnökségének a végső időszakában lett téma a kínai közösségi oldal sorsa.  A kínai céget végül az mentette meg, hogy új elnöke lett az Egyesült Államoknak Joe Biden személyében. Aki aztán elnöki ciklusának végére hogy-hogy, hogy nem oda jutott, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent a kínai közösségi szolgáltató, ezért  vagy új tulajdonost kell találnia, vagy betiltják az Egyesült Államokban.. 

Tulajdonképpen ennek a folyamatnak a végjátékát figyelhetjük most meg, immár ismét Trump elnök vezetésével. A kíni cég tengerentúli működését folyamatosan 90 nappal meghosszabbító Trump adminisztráció ugyanis a jelek szerint nem csak, hogy megtalálta a számára is elfogadható tulajdonost, de a részletekben is megegyezett a kínai kormánnyal.   

Túlzottan nagy meglepetés nem történt, azaz az a befektetői konzorcium amely a télen is már sz esett, és amelynek zászlóshajója az Oracle, lesz majd az a holding, amely a Tik-Tok Egyesült Államokbeli működését vezeti.

Maga a konzorcium felépítése révén 80%-ot amerikai cégek kontrollálnak majd, a Bytedance pedig mindösszesen 20%-os tulajdonrészt tarthat meg magának további korlátozások mellett. A korlátozások az operatív szintre is elértek, ugyanis a kínai cég méltán híres algoritmusát, a tengerentúli felhasználók esetében az Oracle üzemelteti és ellenőrzi majd!

A céget irányító 7 fő boardban a kínai tulajdonos egyetlen helyet kap majd, olyan tagok között, mint Rupert Murdoch vagy éppen Michael Dell.  

A megállapodás tehát megszületett, a tengerentúli felhasználók a jövőben is használhatják a Tik-Tokot és láthatják a más földrészeken létrehozott tartalmakat! Az újonnan létrejött vállalatnak ugyanakkor igen meredek, buktatókkal teli utat kell majd bejárnia.   Kezdve azzal, hogy pontosan milyen szervezeti struktúrában is működik majd a cég, odáig, hogy tud-e majd és ha igen hogyan együttműködni a Bytedance-el, magával.

Van olyan elemző, aki ezt a formálódó megoldást nemes egyszerűséggel Frankenstein TikTok-nak hívja, mivel a politika által megfogalmazott igényeknek megfelel ugyan, de nem tudni ki és hogyan vezeti majd.  

Magában a megállapodásban is van érdekesség, ez pedig nem más, mint az ár. Piaci szereplők eredetileg valahol 40 milliárd dollár környékére helyezték a várható árat, ehhez képest J.D.Vance alelnök bejelentése alapján 14 milliárd dollár körül lesz. Amennyiben ez valóban így van, akkor kijelenthető, hogy az új befektetők igen-igen jutányos áron szerezhették meg a közösségi oldal tengerentúli felügyelet feletti jogokat.

És persze előbb vagy utóbb a Tik-Tok partnereket is érinti majd a változás. A kreátorok számára stabilitást,de várhatóan szigorúbb szabályokat, a hirdetők számára lehetőségét arra, hogy többet költhetnek , különösen akkor, ha a Tik-Tok valóban komolyan gondolja elektronikus kereskedelmi terveit. A végfelhasználók egy ideig jó eséllyel nem nagyon éreznek majd a változásokból semmit,de előbb vagy utóbb számukra is nyilvánvaló lesz, hogy ez a Tik-Tok nem teljesen az a Tik-Tok.   

A globális zeneipar idestova 20 éve élvezi a fokozatos, de biztos emelkedés adta előnyöket. Ez a növekedési ciklus mostanra odáig ért, hogy  globális zeneipari bevételek sosem látott szinteket, a 30 milliárd dolláros értéket közelítik.  Ezt nézve akár azt is írthatnánk, hogy a zeneipar arany évei folytatódnak.

Tulajdonképpen maguk a 2024-es adatok sem feltétlenül adnak, adnának okot arra, hogy ne derűsen lássuk a zeneipar jövőjét, hiszen globálisan közel 5%.al növekedtek a zenepari bevételek, miközben immáron 750 millió ember fizet valamilyen zeneipari szolgáltatásért.     

A globális zeneipar átalakulása-és ezt az IFPI adatai is megerősítik- lényegében befejezettnek tekinthető.  A zeneipar 29 milliárd dolláros bevételének közel 70%-a, több, mint 20 milliárd dollár streaming zenei szolgáltatások előfizetési díjaiból származott. Jellemző, hogy az alapvetően inkább jogosítással kapcsolatos szegmenseken felül egyedül a streaming előfizetésekből származó bevételek tudtak növekedni.

Sokkal árnyaltabb képet kapunk azonban akkor, hogyha  a streaming előfizetésekből származó bevételek növekedését régiónként vizsgáljuk.

Markáns különbségek rajzolódnak ki, globálisan 1 és 22%-közötti régiós növekedési értékeket láthatunk.  A magasabb értéket Dél- Amerika illetve a Közel-kelet mutatja, az alacsonyabbat pedig  világ jelenleg legnagyobb zenei piaca, az amerikai és az ázsiaiak.

Ezzel pedig tulajdonképpen el is érkeztünk a globális zeneipar, konkrétabban a streaming zenei szolgáltatások fő gondjához: a növekedés egyre inkább (csak) az olcsóbb, fejletlenebb zenei piacokra koncentrálódik.   

Ezzel pedig az a gond, hogy ezeken a piacokon nem lehet megszokott 10-13 dollárnak megfelelő havidíjon árulni a szolgáltatást, azaz az ezeken való felhasználószámbeli növekedés nem fog tudni ugyanannyi bevételt hozni a szolgáltató konyhájára, mint a fejlett ,nyugati vagy távol-keleti piacokon.

Ez a jelenség pedig akár már rövid távon is elhozhatja azt a sokak által rettegett- állapotot, hogy a globális zeneipar bevétel növekedése megáll. Újra indulni pedig csak akkor fog, hogyha a piaci szereplők megtalálják azt az új formátumot, szolgáltatástípust, ami az előfizetés alapú streaming helyére léphet majd.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb zenei piaca, így bár a növekedése elmarad már a fejlődő piacokétól,  fontossága messze-messze megelőzi azokét, stratégia szempontból feltétlenül. Így az, hogy ki is ennek a piacnak a vezetője, egyfajta presztízs kérdés. Az Apple számára például a globális vezető szerep megszerzésének sikertelensége után/ ellenére  a tengerentúli piaci vezető szerepe mindig is kiemelkedő helyen szerepelt a céljaik között.Ez eddig nem sikerült, hiszen ahogy a lenti ábra mutatja is,  a USA streaming zenei piacait is a svéd cég vezeti, azonban az előnye messze nem akkora, mint globálisan!

Az Apple számára feltétlenül jó hír, hogy- szemben a globális adatokkal- az amerikai piacon biztos másodiknak mondható a cupertinoi cég, és a tengerentúli adatok alapján nem túlzás azt álltani, hogy ott valóban üldözi az Apple Music a Spotify-t. A harmadik helyen a globálisan is erős Amazon van a tengerentúlon. Ami szembeötlő, hogy ezzel be is fejeződött a kétszámjegyű piaci részesedéssel bíró szereplők sora. A negyedik helyezett Youtube Music ugyanis alig 6%-os részt tudhat magából az amerikai piacon. ( Ez nem kevesebbet jelent, minthogy a Youtube Music 100 millió előfizetőjének 90%-a nem az Egyesült Államokból származik! )       

A lista többi helyezettje – akik között található a Tidal, a Soundcloud vagy éppen a Deezer- esetében az összegzett részesedésük sem haladja meg érdemben a 3%-ot, azaz kijelenthető, hogy a világ legnagyobb zenei piaca mindössze 4 szereplő által dominált.  

A nagy kérdés az, hogy a Spotify, tengerentúlon végrehajtott többszöri áremelése mennyiben változtatja majd meg az előfizetők véleményét. Továbbra is elfogadhatónak tartják majd az ár/érték arányt- ez esetben a svéd cég piacvezető szerepe nem nagyon forog majd veszélyben. Vagy úgy  érzik majd, hogy a svéd ég szolgáltatás már drága. Ebben az esetben válhat hamar, igen-igen érdekessé és kiélezetté a piaci helyzet az Egyesült Államok streaming zenei piacán.  Persze a Spotify készül erre a helyzetre, és mióta gyakran emeli árait, azóta a termékfejlesztést is felpörgette, annak érdekében, hogy minél több mindent kínáljon előfizetői számára.  

A streaming zenei szolgáltatások piaca immáron évek óra relatíve változatlanként jellemezhető. A piacvezető személyét illetően nem nagyon vannak kétségek, a Spotify szerepét, a jelenlegi üzleti modellek mellett nem nagyon veszélyeztetheti bárki. Ez a sok tekintetben befagyott piac egyben azt is jelenti, hogy a piacra belépni vágyók száma is markánsan lecsökkent.

Éppen ezért az olyan speciális és érdekes, mikor egy más területen domináns szereplő jelenik meg a streaming zenei piacon.  Nyomban felmerül ugyanis a kérdés, hogy az a tudás, amivel a másik terület képes volt meghódítani és dominálni, az vajon mire lehet elég ezen a piacon?

A Nintendo a játékok piacán ugyanolyan egyeduralkodónak számít, mint a Spotify. Így tulajdonképpen nem meglepő, hogy sahét zenei streaming szolgáltatást hozott létre, Nintendo Music néven, ahol a játékaiban szereplő zenei tartalmak találhatóak meg.

Olyan mennyiségű tartalom érhető el a szolgáltatásban, hogy a Nintendo szinte ugyanazokat a szervező elemeket tudta, tudja használni, mint  a streaming zenei piac  vezető szereplői. Azaz a Nintendo Music alkalmazásban lehet szűrni játékok alapján, lehet hallgatni előre összeállított válogatásokat,  hangulat alapú lejátszási listákat, karakter alapú válogatásokat, de természetesen mi magunk is összeállíthatjuk saját listáinkat.  

Az persze nagy kérdés, hogy mire lesz elég ez a mennyiségű, de nagyon specifikus tartalom egy olyan piacon, ahol 100 millió dalos zenei adatbázisokat kínálnak a szereplők. A választ tulajdonképpen a Nintendo meg is adta erre, hiszen a streaming zenei szolgáltatás  csak a Nintendo Switch Online előfizetők számára elérhető. Azaz inkább egy , az Amazon Prime üzleti modelljéhez hasonló megoldásról beszélhetünk, amikor is az alap,előfizetéses szolgáltatás érétkét növelik meg azzal, hogy mellé ingyenesen elérhető zenei tartalmakat adnak.   

Ez alapján- rövid távon szinte bizonyosan- kizárható, hogy a Nintendo belépjen a Spotify és a többi nyugati streaming zenei szolgáltatás piacára. Abban azonban, hogy hosszú távon sem fordul ez meg a japán cég vezetőinek a fejben, nem vennénk mérget…   

A maguk területén mindketten piacvezetők, ráadásul úgy piacvezetők, hogy most már senki nem is kérdőjelezi ,meg, hogy azok.  Mindkét cégben egyre inkább és egyre határozottabban bíznak a befektetők, ami a tőzsdei részvényárfolyamokon is meglátszott.

A két piacvezető cég, a Netflix és a Spotify sorsa abban is közös, hogy mindketten folyamatosan, megállás nélküli növekedésre vannak ítélve a piac és a befektetők által. Itt, ezen a ponton ér össze a két cég története.

A Netflix idei terveiben ugyanis szerepel, hogy markánsan bővítse zenei tartalom kínálatát, ebben pedig nehezen lehetne jobb partnert találni, mint a Spotify-t! A streaming óriás terveiben élő koncertek, zenei díjak illetve vetélkedők egyaránt szerepelnek. Netflix oldalon a zenei projekt vezetésével Jeff Gaspint, a The Voice korábbi producerét bízták meg. A cél pedig nem kevesebb, minthogy a Netlfiy hirdetésekkel együtt járó, olcsóbb előfizetési csomagját is megtöltsék kellően értékes tartalmakkal. A Spotify számára – az egyelőre még csak potenciális- együttműködés fontos továbblépés lehet abba az irányba, amelynek részeként a svéd cég egyre erősebben jelenít meg videós tartalmakat felületein.

A két cégben a fentieken felül még egy közös pont van: A Youtube elleni küzdelem.  A Netflix a tengerentúlon egyre inkább a Youtube mögé szorul akkor hogyha a tartalommal eltöltött időt nézzük, míg a Spotify maga szeretne betörni és eredményes lenni ez olyan területen, amit hosszú-hosszú évek óta a Youtube dominál.   

Két a maga területén végtelenül sikeres, hihetetlenül innovatív vállalat együttműködése lehet majd mindez, ha létrejön. Amire minden szereplőnek érdemes lesz figyelnie, mindkét iparágban…

A Tik-Tok egyszer már a bezárás közelébe került, fonák módon pont Donald Trmp első elnökségének a végső időszakában. A kínai céget égül az mentette meg, hogy új elnöke lett az Egyesült Államoknak Joe Biden személyében. Aki aztán elnöki ciklusának végére hogy-hogy, hogy nem oda jutott, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent a kínai közösségi szolgáltató, ezért  vagy új tulajdonost kell találnia, vagy betiltják az Egyesült Államokban..

Ettől az elnöki székbe visszatérő Trump mentette meg a kínai céget, aki már előre jelezte és kérte a Biden kormányzatot, hogy éljen a jogával és adjon további 90 napot a cégnek arra, hogy rendezze a helyzetet.   

Ez a már önmagában sem egyszerű helyzet bonyolódott azzal, hogy a kínai cég maga is lavírozni próbált a nagyon bonyolult helyzetben, és jobb tárgyalási pozíciót kialakítani magának. Ennek a vége az lett, hogy január 19-én a Tik-Tok eltűnt a tengerentúli alkalmazásboltokból és amerikaiak tízmilliói találták magukat Tik-Tok nélkül.

A  helyzet a normalitás irányába terelődött, amikor előbb Trump elnök hosszabbította meg 90 nappal a  megállapodásra és a helyzet rendezésére rendelkezésre álló időt, majd pedig kisvártatva a  Tik-Tok vissza is került a tengerentúli App store-okba.  

Ez még a télen volt,azóta Trump elnök egyszer már újabb 90 nappal meghosszabbította a határidőt, közben pedig kitört az Egyesült Államok és Kína közötti vámháború. Most már a második hosszabbítás lejáratának a küszöbéhez közeledünk. Trump elnök pedig magabiztos abban, hogy sikerül majd tető alá hozni a tranzakciót.

A Bloomberg tudosítása szerint ugyanaz a befektetői csoport lehet a befutó, amely  áprilisban már egyszer közel jutott a Bytedance-el való megállapodáshoz, azaz az a befektetői csoport, amelyben az Oracle is szerepel.     

A beszámolók szerint a megállapodás értelmében az új befektetői csoport 50%-os részesedést szerezne,  Bytedance részesedése 20% alá csökkenne, míg a jelenlegi tengerentúli befektetők részesedése 30% körül alakulna.

A megállapodás tehát ( ha Xi elnök is ellenjegyzi) akár heteken belül létrejöhet, sok problémát és kérdést megoldva. Ugyanakkor sokat ki is nyit majd. Nagy kérdés, hogy milyen lesz ( lesz-e egyáltalán) együttműködés  a Bytedance központ és az amerikai  leányvállalat között? Ugyanazt a stratégiát követi-e majd az amerikai leány, mint a Tik-Tok a világ többi részén?