A világ digitális zenei szolgáltatóinak esetleges tőzsdére lépése a Pandora parketten való megjelenése után többször téma volt. Először a facebook csúfos tőzsdei kudarca akadályozta meg a Vevo-t vagy esetleg a Spotify-t abban, hogy tőzsdére lépjen.

A közelmúltban a ismételten a svéd cég kapcsán merült fel, hogy komolyan fontolgatja a tőzsdére lépést, de a tavasszal a nagy kiadók ingyenzene ellenes kampánya miatt inkább újabb befektetői pénzek bevonása mellett voksolt Daniel Ek és a Spotify menedzsment.

Most, pár hónappal később ugyanakkor egy meglepetésszereplő jelentette be tőzsdére lépéssel kapcsolatos terveit, mégpedig a sokáig a Spotify vetélytársának számító, azonban nagyon nehéz évet zárni készülő  francia Deezer. A cég vezetője, Hans-Holger Albrecht Párizsban jelentette be, hogy terveik szerint még az idén elérhetőek lesznek a francia cég papírjai a Párizsi tőzsdén.

A francia cég azt nem közölte, hogy milyen áron tervezi a kibocsátást és hogy ebből mennyi bevételre számít, de pár hónappal ezelőtt amikor felmerült, hogy a francia cég újabb befektető, befektetők bevonására készül, 1 milliárd dollár körüli értékről szóltak a hírek.

A tőzsdére menetel a Deezer számára érthető, ugyanakkor végtelenül kockázatos lépésnek tűnik. Érthető, hiszen a francia cég bevételei szépen növekedtek és növekednek. 2014-ben 142 millió euró volt a bevételük, idén 35%-os növekedést várnak, 2018-ra pedig el szeretnék érni az 1 milliárd eurós éves bevételt.

A probléma pontosan itt, azaz a bevételeknél kezdődik. A tavalyi 142 millió eurós bevétel ugyanis alig egy hetede a piacvezetőnek számító Spotify bevételeinek. Ugyanez igaz a felhasználók számára is, ahol szintén nagyon komoly különbségek vannak a svéd cég és a Deezer között. Míg a Spotify mintegy 75 millió, a Deezer csupán 20 millió aktív felhasználóval rendelkezik. A prémium felhasználók terén is jelentős a különbség. A svéd cég immáron 20 millió fizető használót tudhat maga mögött, szemben a Deezer 6 milliójával. Ez utóbbinak a nagy része ráadásul telco cégekkel való együttműködésekből származik, ahol az aktív felhasználó száma igen alacsony. A francia cég 4.8 millió ilyen megállapodásából keretében megszerzett felhasználójából 3.2 millió nem aktív és felhasználóknak közel 40%-a nem generál bevételeket!

További gondot jelent, hogy a Deezer felhasználószáma, ha kis mértékben is, de csökkent, ami elsősorban pontosan ezeknek a telco megállapodásoknak a nem megújításából származott. A 130 országban jelen levő cég fejlődő piacokon levő előfizetőszáma például a harmadára ( 292 ezerről 100 ezerre) csökkent néhány távol keleti telco megállapodás felmondása miatt. A francia cég nagyon helyesen pontosan ezért próbálja a hangsúlyt az egyedi előfizetésekre helyezni, ugyanakkor rövid távon ez akár még további előfizetőszám csökkenést is eredményezhet.

És végül, de nem utolsó sorban, befektetői szemmel nézve ott a probléma, ami messze nem csak a Deezer-t, hanem minden tartalomipari céget érint, ez pedig a tartalomköltségek rendkívül magas mértéke a bevételekhez képest. A francia cég esetében 2012-ben és 2013-ban a bevételek 97 majd 91%--át tették ki a tartalomköltségek. Ezt sikerült lefaragni az elmúlt 12 hónapban 82-83%-ra.

Vannak akik viszont egész biztosan örülnek majd a francia cég tőzsdére lépésének. Ezek pedig a major kiadók illetve az Orange. A kiadók több, mint 15%-nyi részesedsésel rendelkeznek a francia cégben és a Deezer tőzsdére menetele az első sikerszori lehet abból az időszakból, maikor a kiadók részesedést kértek az induló streaming szolgáltatókból.

Hogy a Deezer tőzsdei pályafutása sikersztori lesz-e az már jóval nagyobb kérdés. Az Apple piacra lépésével valószínűleg a francia cég hamarosan mér nem a második legnagyobb streaming szolgáltató lesz, a verseny pedig csak erősödni fog, például a talán elinduló Youtube stremaing szolgáltatással.