A Spotifynak több oka is lenne arra, hogy örüljön. Prémium felhasználóinak a száma immár elérte a 40 milliót és ami talán még ennél is fontosabb, immáron a növekedési is magasabb ,mint az Apple Music-é.
Mégis a svéd cégnél inkább aggódhatnak a közeljövőt illetően, mint hogy a 40 milliós szám elérésnek örülhetnének. A közeljövőben ugyanis olyan kulcsfontosságú megállapodásokat kell kötnie a Daniel Ek vezette cégnek, amely alapjaiban határozhatják meg a jövőjét.
Kiadói megállapodások
A Spotify-nak jelenleg bármennyire is meglepő, egyetlen egy major kiadóval sincsen hosszútávú megállapodása. Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne megállapodása, csupán azt, hogy azok gördülő, havonta vagy maximum negyedévente meghosszabbítandóak.
A Spotify is és a kiadók is abban érdekeltek, hogy a megállapodások megköttessenek ( méghogyha ez néha másképp is tűnik..) azonban céljaik nagyon eltérőek.
A kiadók mindenképpen szeretnék elérni, hogy az új tartalmak ne legyenek elérhetőek a szolgáltatás ingyenes részét használók számára, csak késleltetéssel, hasonlóan a mozifilmekhez, sőt vannak olyan előadók, és kiadók, akik azt szeretnék, hogyha az ingyenes szolgáltatási részt használók csak a teljes katalógus egy részéhez férhetnének hozzá. A hírek szerint a Spotify a legutóbbi megbeszéléseken hajlandóságot mutatott arra, hogy bevezesse az előbbit. Utóbbitól viszont teljesen elzárkózik.
Cserébe persze Daniel Ek-ék is szeretnének változtatásokat, elsősorban a kiadói megállapodások struktúráját tekintve. Jelenleg a svéd cég bevételeinek 55%-át kell, hogy a kiadóknak adja, ezt szeretné a svéd ég 50% alá csökkenteni, miközben a kiadók szeretnék 58%-ra növelni. A svéd cég kérése teljesen érthető. A jelenlegi költségstruktúra ugyanis azt mutatja, hogy meredek bevétel növekedés mellett sem tud nem, hogy nyereséges, de nullszaldós lenni. Ennek hiányában pedig a tőzsdére lépés nem lehetséges…
Előadói viszonyok
A streaming szolgáltatások harca egyre inkább szól az exkluzív tartalmakról. Annak következtében, hogy a Spotify ragaszkodott és egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy minden felhasználója ugyanazt a tartalombázist érhesse el , egyre több és több előadó tiltotta le új megjelenéseit a vezető streaming szolgáltatásban való megjelenéstől.
Mind-min egyedi esetnek tűntek és tűnnek, de ha összeadjuk őket, akkor bizony az az elkeserítő helyzet, hogy a Top 5 angol albumból 4 nem található meg jelenleg a Spotfy berkein belül..Túl sok és túl ismert előadó ( Beyoncé, Taylor Swift, Drake, Adelé, Gregory Porter,Kanye West, Rihanna) tartalmai hiányoznak a szolgáltatásból ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni ezt a problémát.
Perek
A Spotify-nak többször volt már gondja az előadókkal, legtöbb esetben az utóbbiak által alacsonynak tartott jogdíjkifezetések miatt. Mindez alapvetően jogi problémát nem okozott, csak az előbbi pontban taglalt inkább PR gyökerű üzleti kérdéseket vetett fel.
Ezen a helyzeten változtatott David Lowery és Melissa Ferrick. Kissé leegyszerűsítve mindketten azért perelték ugyanis be a svéd céget, mivel az a megfelelő előadói megállapodások nélkül , az előadók számára járó díjak megfizetése nélkül publikálta tartalmaikat, az Egyesült Államokban, Ez utóbbi fontos kitétel, ugyanis a probléma gyökere pontosan a speciális tengerentúli szerzői jogi rendszerben rejlik. Minden jel szerint ami történt az nem több és nem kevesebb, minthogy azon dalok esetében, amelyek nem tartoznak a tengerentúli kiadókkal megkötött megállapodások hatálya alá a svéd cég nem tudja, hogy kit is kellene megkeresnie annak érdekében, hogy az ottani jognak megfelelően kezelje az előadói jogokat.
Ez a visszás helyzet nem ma keletkezett, a Spotify jelezte is ezt az amerikai szerzői jogi hatóságoknak, megoldás ugyanakkor nem született, eddig, abban pedig, hogy a dolgok idáig fajultak, a Spotify is benne van, hiszen a kétes jogi helyzet ellenére szerepeltette és szerepelteti azokat a tartalmakat, melyek esetében nem beazonosítható, hogy kit illetnek meg az előadói jogdíjak.
Mostanra a lufi pedig meglehetősen nagyra fújódott. Egyes becslések szerint a kérdése dalokat legalább 53 millió alkalommal hallgatták meg, azaz 150-200 millió dollárra is tehető az a követelés, amit a két kereset alapján , keresetenként(!) igényelhető lesz majd.
A háttérből manipulál: Az Apple Az Apple és a Spotify viszony sosem volt igazán felhőtlen, pontosan a Spotify ereje miatt. Az Apple eleve mindent megtett annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy a svéd cég megjelenjen a tengerentúli piacokon és azóta is, finoman, de ott tesz keresztbe Daniel Ek-éknek, ahol csak tud. A legfrissebb példa erre pontosan a Spotify két, jelenleg legfájóbb problémájához, a tartalomköltségekhez és a tengerentúli előadói jogdíjakhoz kapcsolódik. Az Apple a nyáron ugyanis benyújtott egy tervezetet az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumához, amely – az Apple szerint- drasztikusan leegyszerűsítené az előadói és a dalszövegírói jogdíjak fizetését, a gyakorlatban azonban inkább drágítaná, különösen azon versenytársai számára, amelyeknek van olyan szolgáltatása része, melyet a zenekedvelők ingyenesen vehetnek igénybe. Jelenleg a szolgáltatók egy meglehetősen bonyolult képlet alapján bevételeiknek 10.5-12% százalékát kell ,hogy fizessék az előadók és a dalszerzők részére. Az Apple javaslata ezt módosítaná oly módon, hogy dalonként $0.00091 dollár, azaz 100 lejátszásonként 9.1 cent díjat kellene fizetni. Ami azt jelentené, hogy a száz lejátszásonkénti szerzői és előadói jogdíj megegyezne egy megvásárolt dal esetében érvényes jogdíj mértékével. Valóban egyszerűen hangzik. Az egyszerűség ugyanakkor azt is jelentené a háttérben, hogy az ingyenesen hallgatott dalok esetében is meg kellene fizetni ezt az összeget, ami lényegében ellehetetlenítené az ingyenes szolgáltatásokat vagy szolgáltatási részeket. Mondjuk az Apple ilyen irányú elképzelései nem új keletűek… |
A Spotify-nak mindhárom problémát értelmezhető határidőn belül meg kell oldania, ellenkező esetben nem hogy a tőzsdére lépése hanem a hosszú távú működés is veszélybe kerülhet. Mindez akkor, amikor egyyre több jel utal arra, hogy a streaming verseny kétszereplősre csökkent, borzasztóan nagy hiba lenne Daniel Ek és a svéd cég vezetése részéről, ha hagynék megtörténni!